Umberto Eco  a közösségi hálózatokról: „Ez az ostobák inváziója. A tévé a falu hülyéjét tolta előtérbe, akivel szemben a néző magasabb rendűnek képzelte magát. Az internetben az a drámai, hogy az igazság birtokosaként tolta előtérbe a falu hülyéjét” 

Washingtonban egy új háborút fontolgatnak

Bár manapság már a „katonai beavatkozás” említése is szent borzadállyal tölti el a közvéleményt; lássuk be, Trumpék szemében nem kevés érv szólhat mellette:

 

  1. Le lehetne végre zárni egy régóta tartó, a szövetségeseket megalázó konfliktust egy olyan ellenfél ellen, melynek csatakiáltása jól jellemzi az Amerikával való ellenséges viszonyát: Halál Amerikára! Halál a zsidókra!

Gyerünk, csináljuk meg! Úgyis régóta flörtölünk már a gondolattal, és valahogy úgyis ki kell mozdítani ezt a konfliktust a holtpontról. Ha segítünk az Emírségeknek, akkor abból valami jó is kisülhet.

  1. Meg lehetne védeni a világ legforgalmasabb vízi útját, a Vörös-tengert a húszi fenyegetéstől. A húszik ugyanis komoly földi indítású, hajók elleni rakétákat állomásoztatnak a partvidéken, melyeket már amerikai rombolókon is teszteltek.
  2. A húszik legyőzésével Irán elveszítené egy fontos kliensét, mely nemcsak komoly erőket köt le, hanem ballisztikus rakétáival képes Rijádot (és a fenyegetés szerint hamarosan Abu-Dzabit is) is felbosszantani.
  3. És egy nagyon korlátozott, amerikai életeket nem kockáztató akció tökéletesen beleillene a közel-keleti iráni befolyás visszaszorítását prioritásként kezelő amerikai külpolitikába.
  4. És van egy olyan érv is, aminek elvileg nem kéne érvnek lennie, mégis meghatározó az amerikai döntéshozatal szempontjából: Szaúd-Arábia és az Emírségek már a kampányban is komoly pénzekkel támogatta Donald Trumpot, ráadásul mindkét ország óriási fegyverüzlettel köti magához az amerikai fegyveripar főszereplőit – rajtuk keresztül pedig az amerikai döntéshozókat ( és nem csak republikánusokat).

CSAKHOGY WASHINGTON NEM VÉLETLENÜL HÚZÓDOZIK ETTŐL AZ EGÉSZ ÜGYTŐL.

Ugyanis az elmúlt három év tanulsága alapján ha egy dologhoz biztosan nem értenek az öbölországok – nem kis részben külföldi zsoldosokból álló – csapatai, akkor az a sebészi pontosságú, civil áldozatokat minimalizáló hadműveletek.

Ráadásul az Egyesült Államok eddigi jemeni ténykedésének hatásai sem egyértelműen pozitívak. Egyfelől az USA évtizedek – konkrétan a USS Cole romboló elleni 2000-es támadás – óta vadászik a Jemenben fészket vert dzsihadistákra, csakhogy az amerikai szempontból kényelmes célzott likvidálások gyakorlatát annak ellenére sok kritika éri.

Ráadásul Amerikát az is óvatosságra intheti, hogy a két leginkább érdekelt szövetségese között is intenzív könyöklés folyik, ennek jegyében foglalta el idén januárban a fontos kikötővárost, Ádent a régi függetlenségi hagyományra építő Déli Átmeneti Tanács, amit Abu-Dzabi támogat a Rijád által istápolt Hádi-kormány ellenében.

És a ráadás ráadása: a pár tízezernyi harcost felvonultató húszik három éve tartják magukat a túlerő ellen, és ellenállási mozgalmuk olyan erős etnikai és vallási bázison nyugszik, amit nem lehet csak úgy felszámolni (vagyis fel lehet, de azt nem pacifikálásnak, hanem népirtásnak hívják). Valószínűleg Amerikában is látják, hogy jemeni konfliktust nem lehet rövidre zárni, ellenben ugyanolyan könnyen benne lehet ragadni, mint az iraki vagy akár a szíriai polgárháborúban.

Ha Trumpnak kell egy háború, akkor könnyen megkaphatja

Az amerikai elnök lényegében saját belátása szerint dönthet arról, hogy ad-e katonai segítséget szövetségeseinek Hudajda elfoglalásához. Elvileg a kongresszus feladata a hadüzenet, azonban a tragikus vietnami háborút követően hiába próbálta a törvényhozás kordában tartani az elnök hadúri előjogait, a mindenkori elnökök 1973 óta is

LÉNYEGÉBEN AKKOR ÉS OTT HÁBORÚZNAK, AHOL AKARNAK.

A kongresszus nem nagyon szokta utólag semmissé tenni az elnök katonai utasításait, pláne nem akkor, ha „terroristákról” van szó. És bár a húszikat az amerikai kormányzat pont nem minősítette terroristának (egyes vezetőit viszont igen), az biztos, hogy a beavatkozás jogcímén fog elbukni egy esetleges katonai intervenció.

Ma már az elképzelhetetlen is elképzelhető

Egy jemeni intervenció – még korlátozott formában – még egy éve is elképzelhetetlen lett volna, pedig Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek már akkor is noszogatták az USA-t.

Borítókép (Index): Donald Trump katonai tiszteletadás mellett ünnepel a Fehér Ház teraszán, június 5-én.

A teljes  cikk itt olvasható:  Washingtonban egy új háborút fontolgatnak (Index.ro)

Kapcsolat

Szék-helyek.ro hírportál

525400 Kézdivásárhely

42-es Udvartér 1.sz.

Telefon: 0040 742 210 505

E-mail: szekhelyek@gmail.com

Kapcsolattartó: Tóth László


Adatkezelési tájékoztató 

Felhasználási feltételek

Szerzői jogok

  Minden, az www.nagyhaboru.szek-helyek.ro oldalain megjelenő tartalom (cikk, kép, videó, egyéb) a Szék-helyek portál  (továbbiakban Portál) szellemi tulajdonát képezi, vagy jogvédelem alatt áll.
A www.felsoharomszek.szek-helyek.ro és www.hirlap.szek-helyek.ro  hírei, véleményei szabadon idézhetők és felhasználhatók, az eredeti forrásra mutató hivatkozás elhelyezésével.

Bővebben szerzői jog