Umberto Eco  a közösségi hálózatokról: „Ez az ostobák inváziója. A tévé a falu hülyéjét tolta előtérbe, akivel szemben a néző magasabb rendűnek képzelte magát. Az internetben az a drámai, hogy az igazság birtokosaként tolta előtérbe a falu hülyéjét” 

Gyulafehérvári álom

Bukarest azonban nemhogy az erdélyi magyaroknak nem adta meg, amit az erdélyi románság javasolt, hanem az erdélyi románok sem kapták meg azt, amit szükségesnek láttak.

 

A gyulafehérvári nyilatkozatról nehéz érdemi eszmét cserélni, ha olyan kijelentések hangzanak el, mint Ioan Aurel Pop, a kolozsvári egyetem rektorának szavai, aki szerint Gyulafehérváron 1918-ban semmit nem ígértek.

Történészhez nem illő valamiről azt állítani, hogy nem az, ami. (Erre a politikában láttunk példát: ez nem kerítés, hanem kapu nagy szárnyakkal, védte álláspontját az azóta már letűnt osztrák kancellár.) Pop úr eredetileg tudósember, kár volt eljátszania szakmai hitelét.

Hogy mit ígértek a gyulafehérváriak, azt nem csak magából a nyilatkozatból ismerjük. Az Est 1918. november 26-i számában Vasile Goldis, aki az 1906-os választásokon képviselő lett a magyar országgyűlésben, arra a kérdésre, hogy milyen határozatot hoz a december elsejére összehívott nemzetgyűlés, így válaszolt:

„El fogjuk határozni, hogy a magyarországi román nemzet, helyesebben a románok által lakott terület, Romániához csatlakozik. Erre nézve Romániával már teljes megegyezésre jutottunk. Románia teljes autonómiát ad nekünk addig az ideig, amíg a román királyság régi területen a demokratikus átalakulás teljesen megtörténik.

Ezt az országrészt valószínűleg a Nagyszebenbe letelepülő kormány fogja igazgatni, épp úgy, mint az egynéhány nappal ezelőtt Csernovicban megalakult bukovinai kormány. Mi ugyanis teljesen a wilsoni elv alapján akarjuk berendezni a jövendő magyarországi román államot. Ennek a fő elvei a következők:

1. Az általános, egyenlő és titkos, mindkét nemre kiterjedő választójog.
2. Nyelvét minden nemzet a legszabadabban használhatja, iskoláiban és általában összes intézményeiben. A magyarok által lakott vármegyék élére magyar prefektus kerül.
3. A legdemokratikusabb birtokreform. Minden földműves család annyi földet fog kapni, amennyit saját maga a családtagjaival együtt meg tud művelni. Mihelyt a család növekedik, a növekedés arányában kapnak újabb földterületet abból a nagy birtoktartalékból, amelyet e célra hagyunk meg részben a mostani tulajdonosoknál. Ebből a tartalékból azután a földműves nép szaporulatához képest fogunk fokozatosan elvenni.
4. Vallását minden felekezet a legszabadabban gyakorolhatja és az államtól a lélekszám arányában kap pénzbeli segélyt. Természetes, hogy a görög-keleti vagy görög-katolikus egyházak sem fognak több segélyt kapni, mint akár a zsidó, akár a római katolikus vagy református felekezet.
5. Az általános, egyenlő, titkos választójog alapján választandó képviselők tagjai lesznek a Nagyszebenben székelő tartománygyűlésnek, amelyen minden képviselő a saját nyelvén beszélhet. Bukarestben az úgynevezett birodalmi gyűlés működik, hasonlatosan a volt osztrák Reichsrat-hoz. Ebbe a birodalmi gyűlésbe a volt magyarországi és teljes autonómiát élvező román nemzet szintén fog képviselőket küldeni, de természetesen a román királyság választójoga alapján. Megjegyzem, hogy Románia már elkészítette az általános, egyenlő, titkos, mindkét nemre kiterjedő választójogi törvényjavaslatot, amelyet éppen tegnapelőtt küldtek el hozzám.”

Goldis 2. pontjában ott az etnikai elem: szabad nyelvhasználatról, iskolákról, a magyarok lakta területeken magyar adminisztrációról is beszél. Amit ma autonómiának nevezhetünk.

Bukarest azonban nemhogy az erdélyi magyaroknak nem adta meg, amit az erdélyi románság javasolt, hanem az erdélyi románok sem kapták meg azt, amit szükségesnek láttak. Goldis készpénznek vette a bukaresti ígéreteket.

Idézek: „Arra az észrevételre, hogy Románia nem lesz hajlandó a teljes autonómiát megadni, hanem azonnali bekebelezést akar, azt mondhatom: ez tévedés. Románia önként felajánlotta nekünk az ­autonómiát, amely különben Bukovinában már meg is van. Ha Romániának más szándékai volnának, akkor a most teljesen kiszolgáltatott Bukovinának sem adtak volna teljes autonómiát.”

A gyulafehérvári nyilatkozat román részről való ünneplése akkor volna indokolt, ha a nyilatkozat tartalmából nem csak azt az egyetlen gondolatot iktatták volna törvénybe, hogy Erdély egyesül a Román Királysággal. Román részről többen rámutatnak arra, hogy a gyulafehérvári pillanatot olyan alapító tartalommal ruházták fel, amellyel egyszerűen nem rendelkezik.

De akkor miért lett belőle nemzeti ünnep? Elfogadhatjuk, hogy a gyulafehérvári nyilatkozat semmiképpen sem számít hivatalos okiratnak, amely a román állam szándékát tükrözné. De tükrözi az erdélyi románság kívánságait, amiknek a teljesítésére, ahogy Vasile Goldis említette, ígéretet kaptak. Hogy ez az ígéret mit ért, megmutatja a Román Királyság két világháború közötti története.

Normális esetben az államok tiszteletben tartják egymás nemzeti ünnepeit. Ezért nem könnyű rámutatni, hogy december elseje az erdélyi románok és az erdélyi magyarok becsapásának napja.

Sok román ember is van, aki elhibázottnak tartotta, hogy a Nicolae Ceausescu meggyilkolása utáni rezsim ezt a napot tette a Román Köztársaság hivatalos ünnepévé.

A hiba nem (csak) abban van, hogy az ünnepnappá nyilvánítás Románia legnagyobb kisebbségének megalázása. A most hivatalosan ünnepelendő nyilatkozat lényegét még 1918-ban lesöpörték az asztalról. Gabriel Andreescu bukaresti professzor azt mondta, hogy nemcsak a román–magyar, hanem a román–román megbékélésre is szükség van.

Egyik sem lesz könnyű, de mindkettő lehetséges. Megvalósulni akkor fog, ha a békülni szándékozók gondolataikat és a jövendőjüket nem a múlt megváltoztatására, hanem az igazságra építik.

Surján László

A szerző a Charta XXI. Megbékélési Mozgalom alapítója

magyaridok.hu

Kapcsolat

Szék-helyek.ro hírportál

525400 Kézdivásárhely

42-es Udvartér 1.sz.

Telefon: 0040 742 210 505

E-mail: szekhelyek@gmail.com

Kapcsolattartó: Tóth László


Adatkezelési tájékoztató 

Felhasználási feltételek

Szerzői jogok

  Minden, az www.nagyhaboru.szek-helyek.ro oldalain megjelenő tartalom (cikk, kép, videó, egyéb) a Szék-helyek portál  (továbbiakban Portál) szellemi tulajdonát képezi, vagy jogvédelem alatt áll.
A www.felsoharomszek.szek-helyek.ro és www.hirlap.szek-helyek.ro  hírei, véleményei szabadon idézhetők és felhasználhatók, az eredeti forrásra mutató hivatkozás elhelyezésével.

Bővebben szerzői jog