Összefogni és cselekedni kell!

Ha korábban nem is, de legalább az elmúlt 100 esztendő alatt megtanulhattuk volna, hogy a balkáni politizálás emlőin táplált és felnőtt bukaresti hatalom képmutatása, pökhendisége, álnoksága és magyarellenessége nem ismer határt.
Légyen az jobboldali, vagy baloldali beállítottságú, egyaránt a kifosztásunkon, ellehetetlenítésünkön és megalázásunkon munkálkodott, az erdélyi magyarság és ezen belül a székelység végleges eltűntetése érdekében. És sajnos nincs ez másképp napjainkban sem, hiszen eszközökben nem válogatva ezen fáradoznak.

Ott is alkalmazhatóak lesznek az anyanyelvhasználati jogok, ahol a kisebbségek aránya nem éri el a 20%-ot

Ezután a helyi tanács jóváhagyásával azokon a településeken is alkalmazhatók az anyanyelv-használati jogok, ahol a kisebbség aránya nem éri el a húsz százalékot - közölte a szerdai kormányülést követően Nelu Barbu kormányszóvivő.

Ausztria–Magyarország és a román, szerb, olasz irredentizmus

Hát persze, hogy nem csak a magyar fél volt sáros. Csak az akkor még leendő utódállamoknak tökéletesen megfelelt az egyoldalú beállítás. Ahogy ma is.

Jelen szöveg a Neuer Weg oldalon közölt cikkfordítása. Az alcímeket a szerkesztőség adta.

A népi hiedelemmel ellentétben nem azt nevezzük irredentizmusnak, ha az örök magyar az örökké román Erdélyt akarja, hanem – a meghatározás és eredeti értelme szerint – az, amikor egy nemzetállam a szomszédos országok bizonyos területeinek birtokába akar kerülni, etnikumtársai „idegen uralom” alóli felszabadításának okán vagy ürügyén (Ol.: terre irredente = „megváltatlan”, fel nem szabadított területek). Mozgalomként és fogalomként az irredentizmus az 1861-ben egyesített Olaszországból indult ki és olaszok (és más nemzetiségek) által lakott régiókkal kívánta kibővíteni, illetve „kiegészíteni” a területét, melyek például Ausztria-Magyarország (Dalmácia, Dél-Tirol) vagy Svájc (Ticino/Tessin) részét képezték. De hasonló mozgalmak számos más államban léteztek/léteznek, a XIX. század végén, a XX. század elején Franciaországban (a Németország részét képező Elzász-Lotaringia), Görögországban (a mai Törökország keleti partvidéke), Romániában, Szerbiában, Olaszországban is, melyek területi igényei Ausztria-Magyarország ellen irányultak. Az 1914–1918-as „Nagy Háborút” lezáró békeszerződések után az irredentizmus, illetve a revizionizmus (= a határok felülvizsgálatára és az ország új határainak kijelölésére irányuló mozgalom) – könnyen érthető okokból – azokba az országokba helyeződött át, melyek területi veszteségeket szenvedtek el, mint Magyarország, Németország, Törökország.

Felháborító: a románok ünnepnappá nyilvánítanák Trianont

A „trianoni szerződés napjává” nyilvánítaná Romániában két kormánypárti szenátor június 4-ét, ami azt jelentené, hogy ezen a napon a történelmi esemény jelentőségét népszerűsítő rendezvényeket tartanak, és országszerte kitűzik a nemzeti lobogót – közölte vasárnap a Mediafax hírügynökség.

Kapcsolat

Szék-helyek.ro 

525400 Kézdivásárhely

42-es Udvartér 1.sz.

Telefon: 0040 742 210 505

E-mail: szekhelyek@gmail.com

Kapcsolattartó: Tóth László


Adatkezelési tájékoztató 

Felhasználási feltételek

Szerzői jogok

  Minden, a Nagy haború  oldalain megjelenő tartalom (cikk, kép, videó, egyéb) a Szék-helyek portál  (továbbiakban Portál)  jogvédelem alatt áll. A szerző engedélyével másolható vagy sokszorosítható.
A www.felsoharomszek.szek-helyek.ro és www.szekhelyek.szek-helyek.ro  hírei, véleményei szabadon idézhetők és felhasználhatók, az eredeti forrásra mutató hivatkozás elhelyezésével.

Bővebben szerzői jog