Cinkos megnevezés

Jobb híján már harmadszor nézem az orosz cári család, a Romanovok történetéről szóló filmet. Látom ismét a négy szép, fiatal lányt, a súlyos betegségből a fényképen mosolygó fiúcskát. És kólint engem fejbe az okoskodó történész, mondván, hogy a cári család elpusztítása nem is kivégzés volt, hanem gyilkosság!

Egy év semmi


Kelemen Hunor, Biró Zsolt és Szilágyi Zsolt

Egy éve írta alá a három erdélyi magyar párt az autonómiaelképzelések összehangolásáról szóló közös állásfoglalást, és lám, ez alatt az esztendő alatt bebizonyosodott, hogy nem voltak indokolatlanok akkor megfogalmazott kétkedéseink. Az oly sokat ünnepelt, egész évben emlegetett, lobogtatott dokumentumot nem sikerült tartalommal feltölteni, egy papíros maradt, amelyről kiderült, hogy a benne foglaltakat maguk az aláírók sem vették komolyan.

90 éve írták: siralmas a magyar oktatás helyzete, úgy szintén a gazdaság, 9 év alatt nem változott a helyzet nagy Romániában


Kézdivásárhely, Török Sörgyár 1929

Hiába írt alá Románia kisebbségi szerződést, olyan országban, ahol a közszabadságok csak a belgákéból lefordított alkotmányban léteztek, ahol nem volt független bíróság, képzett és becsületes hivatalnokréteg, ott a kisebbségi jogok érvényesítése sem volt egyéb illúziónál. Ennek a Romániának a gondjaira bízta a békekonferencia az erdélyi magyarságot a civilizáció és humanizmus nevében.” 1

A gyulafehérvári nemzetgyűlés teljes nemzeti szabadságot ígért az összes együtt élő népnek. Minden nép számára a saját nyelvén biztosít oktatást, közigazgatást és ítélkezést az illető néphez tartozó személyek által, és a lakosok számának arányában minden nép képviseleti jogot fog kapni a törvényhozó testületben és a kormányzati szervekben.

Ezt soha nem iktatták törvénybe, így azt csak az ígéretek közé lehet sorolni, amihez hozzá szoktunk 100 év alatt. Ettől eltekintve a két világháború közötti időszakban hivatkoztak erre is, mint jogforrásra. A trianoni békeszerződéshez csatolt úgynevezett kisebbségi szerződésben a kisebbségi jogok is szerepelnek. Ezt Ion I. C. Brătianu miniszterelnök nem írt alá. Lemondása után a kényszernek engedve a román kormány elfogadta és aláírta. Ez egyrészt lehetőséget biztosított, hogy sérelem esetén, a Nemzetek Szövetségéhez – az ENSZ elődje – panasszal forduljanak a kisebbségek, másrészt ígéretet tett a székely és szász lakosság vallási és tanügyi autonómiájára. Aláírás után erre fittyet hányva nem tartották be.

A Romániához csatolt területeken 1918-ban még 1497 magyar nyelvű állami iskola működött. Az 1919-20-as tanévben 900-ban szűnt meg a magyar nyelvű oktatás, 1933-ban már csak 427 magyar tannyelvű iskola volt Romániában. 1918-ban még 101 középfokú oktatási intézmény volt, tíz évvel később már csak öt. Felszámolták a magyar nyelvű állami felsőoktatást.

Az erdélyi magyarság sorsa a világháború után (a magyar oktatás elsorvasztása)

Az iskolák.

Az erdélyi magyarság kisebbségi küzdelmeinek egyik legszomorúbb fejezetét képezi az a két évtizedes harc, amit egyházaink és politikai képviseletünk a magyar iskolák érdekében folytatott. A kisebbségi szerződés előírta, hogy Románia kisebbségi állampolgárainak jogukban áll iskolákat létesíteni, azokra felügyelni s ott nyelvüket használni és vallásukat gyakorolni (9. szakasz); de ugyanakkor az állam is köteles azokban a helységekben, ahol kisebbségek jelentős arányban laknak, az állami iskolákban ezek gyermekeit saját anyanyelvű oktatásban részesíteni; sőt a kisebbségi iskoláknak arányos részt kell biztosítani az állami és községi költségvetésben iskolai célokra előirányzott összegekből (10. szakasz); végül a székely és szász közületnek a román kormány vallási és tanügyi kérdésekben helyi önkormányzatot fog engedélyezni (11. szakasz). Ismeretes, hogy a békekonferencián Brătianu Ionel megtagadta a kisebbségi szerződés aláírását és utána lemondott a kormányelnökségről. Rövid időn belül azonban ismét ő került uralomra és így reá hárult volna az a feladat, hogy a szerződést végrehajtsa. Erről természetesen szó sem volt, miután a nagyhatalmak elismerték Románia területi igényeit.

90 éve írták: Azóta is rombolják az erdélyi magyar oktatást

Gyárfás Elemér* egyetlen kisebbségi szenátor felszólalását közli a Keleti Újság és az Ellenzék az 1928. novemberi ülésen. Gyárfás főleg egyház politikai, kulturális és közigazgatási kérdések tárgyalásában vett rész. Az ülésen a kormány gazdaság politikája mellett Anghelescu kisebbség és -iskolapolitikáját bírálta, valamint az ellentét szítást a nemzeti kisebbségek között.

Kapcsolat

Szék-helyek.ro 

525400 Kézdivásárhely

42-es Udvartér 1.sz.

Telefon: 0040 742 210 505

E-mail: szekhelyek@gmail.com

Kapcsolattartó: Tóth László


Adatkezelési tájékoztató 

Felhasználási feltételek

Szerzői jogok

  Minden, a Nagy haború  oldalain megjelenő tartalom (cikk, kép, videó, egyéb) a Szék-helyek portál  (továbbiakban Portál)  jogvédelem alatt áll. A szerző engedélyével másolható vagy sokszorosítható.
A www.felsoharomszek.szek-helyek.ro és www.szekhelyek.szek-helyek.ro  hírei, véleményei szabadon idézhetők és felhasználhatók, az eredeti forrásra mutató hivatkozás elhelyezésével.

Bővebben szerzői jog