Lesz még Kézdivásárhely „Háromszék Párisa” valaha?


Fotó: Ignác Szabolcs (Facebook)

Kézdivásárhely utcáit róva, esetleg belehallgatva az utca hangjába az itt lakónak az az érzése támad  a közélet és a város élete egy ideje nem a racionalitás felé halad. Párbeszéd a történéseket irányítók és elszenvedők között mintha megszakadt volna.

Erdély a közös hazánk

Erdélyre nem úgy kellene tekintsük, mint a a magyarság dicsőséges elsüllyedt múltja, hanem nagy átalakulásokat hozó társadalmi fordulatok színhelye, ahol együtt élnek magyarok, románok, örmények, zsidók szászok, persze ha békén hagyják őket.

A székely „aradiak” emléke

De régen is volt 1918. december 1-je, amikor az Erdélyt, Bukovinát és a Bánságot a történelmi Magyarországtól elszakító Román Nemzeti Tanács Gyulafehérváron azt ígérte: a megalakuló Nagy-Romániában teljes nemzeti szabadság illet meg minden ott lakó állampolgárt. A székelyeket is. Kár, hogy kopik a román emlékezet…

„Társultak a székelyföldi megyék”

Kérem ne értsék félre a hír igaz, nem félretájékoztatás.

Az együttműködésre, közös projektek megvalósítására vonatkozó tanácshatározat-tervezetet írt alá Borboly Csaba Hargita és Tamás Sándor Kovászna megyei tanácselnök Sepsiszentgyörgyön. A dokumentum szerint a székelyföldi megyei önkormányzatok közigazgatási, gazdasági és társadalmi téren kívánnak együttműködni, amelyek keretében közös projekteket valósítanának meg, valamint rendezvényeket szerveznének.

Szóval a hír igaz azzal a szépséghibával, hogy öt évvel ezelőtt 2014. november 13-án röppent fel.

Ime az RMDSZ jövőképe, nekünk erdélyi magyaroknak ajánlva

Kelemen Hunor szövetségi elnök a kongresszuson beszélt arról, hogy az RMDSZ jövőképet kell mutasson a magyarságnak Erdélyben. Ime elkészült, a dokumentum itt olvasható, ami vitaindító. Célunk továbbra is a teljes értékű erdélyi magyar társadalom megteremtése, ennek keretében kell újrafogalmaznunk, kitalálnunk a XXI. századi Erdélyt, annak magyar közösségét olvashatjuk az elején. Igen ideje valamit kitalálni mert ez ahogy most van nagyon nem jó. (18 évnek kellett elteljen, hogy ez megfogalmazódjon politikusainkban).

Czakó GáborA honalapító csata

A pozsonyi csata (907) nem egyszerűen briliáns hadvezéri teljesítménynek tekinthető, nem is a színlelt megfutamodások európai bemutatójának
Bizony, a honfoglalást befejező időszak legjelentősebb magyar hadi eseménye volt. Ha éppen nem a leg-leg, ugyanis több mint egy és negyed századra tisztázta a térség erőviszonyait, és ezzel lezárta az országalapítás folyamatát. Egészen 1030-ig a németek nem is kísérleteztek hazánk elleni támadással.

Kapcsolat

Szék-helyek.ro 

525400 Kézdivásárhely

42-es Udvartér 1.sz.

Telefon: 0040 742 210 505

E-mail: szekhelyek@gmail.com

Kapcsolattartó: Tóth László


Adatkezelési tájékoztató 

Felhasználási feltételek

Szerzői jogok

  Minden, a Nagy haború  oldalain megjelenő tartalom (cikk, kép, videó, egyéb) a Szék-helyek portál  (továbbiakban Portál)  jogvédelem alatt áll. A szerző engedélyével másolható vagy sokszorosítható.
A www.felsoharomszek.szek-helyek.ro és www.szekhelyek.szek-helyek.ro  hírei, véleményei szabadon idézhetők és felhasználhatók, az eredeti forrásra mutató hivatkozás elhelyezésével.

Bővebben szerzői jog