Nem tarthatjuk az embereket 12 – vagy 15 – évig olyan sekélyességek meddő ismételgetésének mozdulatlanságában, melyeknek a „közös nevezőnknek” kellene lenniük (mint például a román- és történelemleckéket átitató nacionalista ömlengés), hogy aztán hirtelen – egy vizsga vagy választások alkalmával – azt követeljük tőlük, viselkedjenek éretten, olyan emberekként, akik hangot adnak a gondolataiknak és a tények ismeretében szavaznak.

 

"A PISA-felmérések, a maguk módján, nem egy bizonyos nem-tudom-hány-éves diákokból álló arányról szólnak, hanem mindnyájunkról és azokról a „konkrét élethelyzetekről”, melyekben mindnyájan benne vagyunk. Lehet, hogy ezek a dolgok azok számára is, akik a teszteket készítik ott, a fejlett Európában, nem a statisztika egyfajta imperatívuszából fakadnak, hanem szintén egy társadalmi logikából: hiszen – nem igaz? – funkcionális analfabétáink jelentős része holnap olyan „barbárokká” válik (vagyis – irodalmiasan – magukat kifejezni nem képesek), akik az ő világukat fogják lerohanni. És őket talán éppen ezért aggasztják ezek a dolgok. Kinevettük Dăncilă asszony rossz románságú és a szinte bármiféle ismeret szomorú hiányáról árulkodó beszédét, de egyetlen pillanatig sem merült fel bennünk, hogy – odajutva, ahol volt – ő mi, mindnyájunk kifejeződése volt. Azt hittük, hogy a nevetéssel kiűzhetjük mindazt, amit 30 év (vagy talán egy évszázad) alatt nem tudtunk megvalósítani és – mint errefelé általában – a nevetés után hamar jött a felejtés.

Hol vagyunk valójában?

Egy olyan világban, mely nem fogta fel a modernitás lényegét:

a tudáson alapuló megértés (saját magunké és a többieké) értelmét. Számunkra a „megértés” valami külső dolog, mint a cinkosság („megértettük egymást”); egy körülményektől függő paktum a túlélési harcban. Egyszerűen, szemvillanásból megértjük egymást, mert „egy népből” és/vagy „egy hitből” valók vagyunk és ebben az ozmózisban a tudásnak nincs semmilyen szerepe. Mi már azelőtt „tudjuk”, hogy kik vagyunk (és kik a többiek), hogy megismertük volna magunkat/őket; ösztönösen tudjuk – mint a természet lényei –, hogy ebben a „siralomvölgyben” a gyors reakció az egyetlen, ami számít: lecsapni és megragadni, vagy elfutni vagy összekucorodni. Az, ami a modern embert az emberiségtől megkülönbözteti, a mélység, amiben magunkra találunk (mindenki önmagára és egymásra), mely mélységet a spiritualizált hit és a ráció gyakorlatának évszázadai mélyítettek el – számunkra még mindig idegen marad. Olyanok vagyunk, mint valami gyermekek, akik iszonyatosan sokat és hevesen kívánnak, de végül csalódottan magukba roskadnak, amikor rájönnek, hogy a vágyaik nem teljesülnek maguktól. Ezért a mi látóhatárunk a remények és a csalódások horizontja, nem a magunk elé kitűzött cél kitartó munkával való elérése. Annak végén vagy a fatalista beletörődés („ez van; nincs mit tenni”), vagy az önmagunk elfelejtésébe menekülés (ami – újabban – a tömeges emigrálással megvalósuló elnemzetlenedésben ölt testet) vár bennünket. Márpedig a PISA-felmérések azt mondják nekünk, hogy sem fatalizmusra, sem az országból elmenekülésre nem vagyunk ítélve; hogy egyszerre maradhatunk és tehetünk is valamit. Egyetlen feltétellel: értsük meg, hogy kik vagyunk és mi a teendőnk. Ennek a megértésnek pedig – szükségszerűen – az iskola a vektora.

Ezért a román oktatás jövőre vonatkozó projektje az kellene legyen, hogy

a megértés képességét alakítsa ki az ország jövendőbeli polgáraiban."

 

A teljes cikket itt olvashatja el: foter.ro

Kapcsolat

Szék-helyek.ro 

525400 Kézdivásárhely

42-es Udvartér 1.sz.

Telefon: 0040 742 210 505

E-mail: szekhelyek@gmail.com

Kapcsolattartó: Tóth László


Adatkezelési tájékoztató 

Felhasználási feltételek

Szerzői jogok

  Minden, a Nagy haború  oldalain megjelenő tartalom (cikk, kép, videó, egyéb) a Szék-helyek portál  (továbbiakban Portál)  jogvédelem alatt áll. A szerző engedélyével másolható vagy sokszorosítható.
A www.felsoharomszek.szek-helyek.ro és www.szekhelyek.szek-helyek.ro  hírei, véleményei szabadon idézhetők és felhasználhatók, az eredeti forrásra mutató hivatkozás elhelyezésével.

Bővebben szerzői jog