A nyelvi jelentés elfogadása biztatás, hogy jó úton járunk, nem ördögtől való az, ha egy kisebbség hivatalosan is használhatja anyanyelvét, a fő cél az, hogy Székelyföldön a román mellett a magyar nyelv is legyen hivatalos, hangsúlyozták Kovászna Megye Tanácsának vezetői hétfői sajtótájékoztatójukon, amelyen hírül adták, hogy október végén, az őszi plenáris ülésen az Európa Tanács  Helyi és Regionális Önkormányzatok Kongresszusa elfogadta a Nyelvhasználat a helyi és regionális önkormányzatokban című jelentést. A dokumentum elkészítését az Európa Tanács (ET) testületének önkormányzati szakbizottsága kezdeményezte 2018 tavaszán, amikor Bálványoson tartott kihelyezett ülést és konferenciát a nyelvhasználat kérdéseiről. Sajnos ez csak ajánlati szinten van. Ha egy ország be akarja tartani ott szerencséjük van a kisebbségeknek. Románia nem azon országok közé tartozik ahol a törvényeket betartsák, hát akkor az ajánlatokat miért tartanák be.

 

 Ismertetve a jelentés előzményeit, az ET Önkormányzati Kongresszusában kifejtett munkát, Tamás Sándor tanácselnök rámutatott, az alapvető célkitűzés továbbra sem változott, és jó látni, hogy az ajánlásokban megmutatkozó európai közgondolkodás azt javasolja, hogy figyelembe kell venni a nyelvi igényeket.

„Célunk továbbra is az, hogy Székelyföldön a román mellett legyen hivatalos a magyar nyelv is, kapjon regionális nyelvi státust” – szögezte le Tamás Sándor, jó példaként hozva fel a dél-tiroli régiót. „A területi autonómia két problémát orvosolt: feloldotta az etnikai feszültséget és gazdasági fejlődést hozott a térségnek. Mi is ezt szeretnénk: békében és jobban élni” – nyomatékosított Kovászna Megye Tanácsának elnöke, kiemelve, hogy az erdélyi magyar közösség jóhiszeműen közelít a kérdéshez. „Én azt tanultam, hogy az állam célja, hogy a polgárokat szolgálja. Mi sajnos ennek az ellenkezőjét tapasztaljuk, kettős mércét használnak velünk kapcsolatban, kifele mást mondanak, mint ami az itthoni rögvalóság. Civilizációs és kulturális különbség van, míg itthon ellenségként tartanak számon, az európai közgondolkodás szerint a nyelvi sokszínűség érték” – hívta fel a figyelmet Tamás Sándor.

Újságírói kérdésre válaszolva elmondta, többletköltséggel és többletfeladattal jár a kétnyelvűség biztosítása, ehhez nem kapnak semmilyen anyagi segítséget, sőt a bíróságra citálják azért, mert például a nagyrészt magyar nyelvű könyvállománnyal rendelkező megyei könyvtár élére kiírt versenyvizsgán a feltételek között szerepelt a magyar nyelv ismerete.

„A nyelvhasználat alapvető emberi jog, viszont az is igaz, hogy számos ET tagország a nyelvhasználatot problémának, politikai kérdésnek tekinti. El kell érnünk arra a szintre, amikor ezen felülemelkedünk, és az állam tényleg a nyelvhasználat megoldására törekszik. Talán ezzel a jelentéssel egy lépéssel közelebb kerülünk ehhez. Számunkra ez a dokumentum visszaigazolja, hogy nem ördögtől való az, amit mi akarunk. Számos jó példát látunk Európa szerte arra, hogyan használják a nemzeti kisebbségek anyanyelvüket, kezdve a finnországi svédektől a Vajdasági Autonóm Tartományig, ahol a szerb mellett hat nyelv, a magyar és a román is hivatalosan használható” – fejtette ki Grüman Róbert alelnök, aki az ET testületében az önkormányzati szakbizottság elnökeként is tevékenykedik.

A jelentés kitér arra, hogy az európai települések és régiók növekvő sokszínűségének egyik jellemzője a növekvő nyelvi sokféleség. Ennek eredményeként az európai helyi és regionális önkormányzatok egyre több nyelvi kérdéssel szembesülnek a napi ügyintézés, valamint a közszolgáltatások biztosítása során, ugyanakkor számos panasz érkezett a téma kapcsán a Kongresszushoz. A jelentés többek között felszólítja az Európa Tanács tagállamait, hogy ösztönözzék és segítsék a helyi és regionális önkormányzatokat abban, hogy végezzenek részletes felmérést a nyelvi igényekről, biztosítsanak nyelvi képzést, illetve olyan tisztviselőket alkalmazzanak, akik a releváns nyelvekben kompetensek, biztosítsák a nyelvhasználatot a politikai jogokról, valamint a választásokról való tájékoztatás, de az egészségügyi, oktatási, adózási tájékoztatás során, ösztönözzék a helynevek használatát a megfelelő nyelveken, biztosítsák a figyelmeztető és biztonsági táblákat az érintett közösségek nyelvén. Az Önkormányzati Kongresszus úgy véli, hogy a nyelvi sokszínűség az európai települések és régiók szempontjából előny, amelyre értékként kell tekinteni és amelyet meg kell erősíteni mindenki javára. A jelentés ugyanakkor kitér arra is, hogy a gyakorlati szempontoknak mindig felül kell írniuk a politikai kérdéseket, vagy azt, hogy az adott nyelv hivatalosan elismert vagy sem.

Közlemény nyomán

Kapcsolat

Szék-helyek.ro 

525400 Kézdivásárhely

42-es Udvartér 1.sz.

Telefon: 0040 742 210 505

E-mail: szekhelyek@gmail.com

Kapcsolattartó: Tóth László


Adatkezelési tájékoztató 

Felhasználási feltételek

Szerzői jogok

  Minden, a Nagy haború  oldalain megjelenő tartalom (cikk, kép, videó, egyéb) a Szék-helyek portál  (továbbiakban Portál)  jogvédelem alatt áll. A szerző engedélyével másolható vagy sokszorosítható.
A www.felsoharomszek.szek-helyek.ro és www.szekhelyek.szek-helyek.ro  hírei, véleményei szabadon idézhetők és felhasználhatók, az eredeti forrásra mutató hivatkozás elhelyezésével.

Bővebben szerzői jog