"Ha már a román-magyar viszony előkerült… A magyar politikusok rendre lemennek Tusványosra. De  mi a helyzet a román politikai elittel? Ők hogyan viszonyulnak a rendezvényhez? Évekkel ezelőtt Băsescu államelnök például ellátogatott a rendezvényre, idén számítanak-e Klaus Iohannis jelenlétére?

Ahogy jeleztem, nekem ez egy szívfájdalmam, hogy

a magyar-román párbeszéd megfakult kissé Tusványoson.

Én nem számítok erre, habár a szervezők minden évben tesznek erőfeszítéseket, hogy román csúcspolitikusokat elhozzanak. Idén ennek az esélye a nullához közelít. Egyrészt a jelenleg regnáló államelnök igazából egyetlen olyan gesztust nem tett a magyar közösség felé, amit értékelni lehetne. Gyanítom ősszel nem sok szavazatot fog kapni az erdélyi magyaroktól, pontosan ezért. Ő igazából Tusványost nem tekintette lehetőségnek, hogy esetleg intézményesen folyjon egy párbeszéd a románok és a magyarok között. Az elődje, Băsescu elnök kétszer is ott volt, látott ebben fantáziát. Mert ez egy lehetőség. A román politikusok tulajdonképpen mindig azzal a dilemmával szembesülnek, hogyha eljönnek és fellépnek a legmarkánsabb politikai jellegű táborban, akkor nyernek vagy veszítenek szavazatot. A politikus olyan állatfajta, hogy általában az befolyásolja, hogy a cselekvései hoznak szavazatot, vagy visznek. A román politikusok közül nagyon kevesen vannak azok, akik ezt bevállalják.Ennek az oka éppen az hangulat, amely nagyon könnyen felfokozható feszültséggé. Ez pedig inkább visz tőlük szavazatot.

Hogy látja most a román-magyar viszonyt?

Voltak olyan pillanatok, amikor azt hittük, hogy a „magyar kártya” már nem játszható ki – vannak ennél sokkal fontosabb dolgok, és sokkal fontosabb kérdések kötik össze Romániát és Magyarországot, mint ami elválasztja őket – de az elmúlt években azzal kellett szembesülnünk, hogy akár robbanásveszélyes állapotba lehet hozni a közösségeket. (Marosvásárhelyi Orvosi Egyetem, Úzvölgye, himnusz- és zászlóperek – szerk.). Ezek mind azt jelzik, hogy a román államnak, vagy háttérhatalomnak jelenleg nem érdeke, hogy normális román-magyar viszony legyen, ezért a politikusok nem vállalják be, hogy eljöjjenek Tusványosra. A politikai csillagállás most éppen olyan, hogy ennek nincsenek meg a feltételei. Remélem, ez nem lesz mindig így.

Elhangzott itt az autonómia fogalma. Németh Zsolt két éve azt nyilatkozta, hogy „az elmúlt években képesek voltunk arra, hogy felépítsünk egy olyan határokat átívelő nemzetegyesítő politikát, amely megkülönböztethetővé tett bennünket, hogy elkötelezettek vagyunk a nemzetegyesítés és az ehhez szorosan kapcsolódó autonómia ügye mellett”. Hol tart most az autonómia ügye? Milyen egyéb feladatok várnak még ránk?

Sajnos túl pozitív dolgokról nem tudok beszámolni ezen a téren. A csatazaj (a történések, amelyekről az imént is beszéltünk) valahogy elnyomja. Nagyon nehéz napirendre tűzni a románokkal való tárgyalásban az autonómia kérdését. A másik, hogy megosztott az erdélyi magyar autonómiamozgalom. Az autonomista tábornak van gyakorlatilag két olyan civil politikai mozgalma (EMNT, SZNT), amely azért jött létre, hogy az autonómia zászlaját magasba emelje, valamint az EMNP az, amelyik következetesen képviseli ezt, ezekkel a mozgalmakkal együttműködve. Az RMDSZ-t sokan azzal vádolják, hogy valójában csak választási kampányfogásként használja az autonómiát. Igazából a kép ennél kicsit árnyaltabb. Az RMDSZ pár éve eldöntötte, hogy nem áll be azok mögé a jogszabály kezdeményezések mögé, amik részben az SZNT, részben az EMNT műhelyében megszülettek, hanem saját tervezetet dolgoz ki. Ez akár pozitív is lehetett volna, de ahogy a dolgok most állnak, igazából az gondolom, hogy ez nem előre vitte, hanem hátravetette az autonómia ügyét, hiszen azt sugallja, hogy a magyarok maguk sem tudják, mit akarnak.

Nincs egy egységes elképzelésük.

Mit is takar az autonómia tulajdonképpen? Ez letisztult?

A definíciót tudjuk. Egy olyan típusú kollektív jog – és annak intézményrendszere kéne, hogy legyen –, amely garanciát nyújt arra, hogy a magyar közösség hosszú távon meg tudjon maradni a szülőföldjén. Az viszont, hogy ezt konkrétan milyen tartalommal töltjük meg, az akkor lesz fontos, ha végre áttörjük azt a falat, amit például Délvidéken már áttörtek. Ott létrejött egy olyan jogszabály, amely megteremti magát az autonómia intézményét, nagyon halványan. Noha nagyon gyenge lábakon áll, de legalább létezik a jogszabály. Innentől nem azon kell dolgozni, hogy megszülessen egy ilyen jogszabály, hanem hogy hogyan töltjük meg tartalommal, hogy bővítjük, hogyan gazdagítjuk. Erdélyben még ezt a falat nem törtük át. Azért tartom károsnak az RMDSZ „különutasságát” ebben a kérdésben, mert gyakorlatilag lehetőséget teremtett a román főhatalomnak arra, hogy megosszon minket ezzel a kérdéssel. Ezeket a különbözőségeket zárójelbe kéne tenni, és kidolgozni egy közös cselekvési tervet. Erről fog szólni a Szili Katalin által moderált „autonómia kerekasztal” Tuványosra kihelyezett nyílt munkaülése, amelynek keretében keressük azokat a pontokat, ahol együtt tudunk fellépni. Tusványos szokott adni mindig egy új impulzust. Azért is gondoltunk arra, hogy ebben a formában is napirendre tűzzük ezt a témát. Hátha most…"

Teljes cikk: mandiner; Ádám Rebeka Nóra: Orbán Viktor tusványosi szereplése idén is meghatározza majd a közbeszédet – Toró T. Tibor a Mandinernek

Kapcsolat

Szék-helyek.ro 

525400 Kézdivásárhely

42-es Udvartér 1.sz.

Telefon: 0040 742 210 505

E-mail: szekhelyek@gmail.com

Kapcsolattartó: Tóth László


Adatkezelési tájékoztató 

Felhasználási feltételek

Szerzői jogok

  Minden, a Nagy haború  oldalain megjelenő tartalom (cikk, kép, videó, egyéb) a Szék-helyek portál  (továbbiakban Portál)  jogvédelem alatt áll. A szerző engedélyével másolható vagy sokszorosítható.
A www.felsoharomszek.szek-helyek.ro és www.szekhelyek.szek-helyek.ro  hírei, véleményei szabadon idézhetők és felhasználhatók, az eredeti forrásra mutató hivatkozás elhelyezésével.

Bővebben szerzői jog