Több éves PSD (hatalmon levő szocialista párt) szekértolás eredménye, hogy még azokat a jogokat is törölik melyeket sikerült elérni. Nesze neked kis lépések politikája. 

Az analfabéták által vezetve, átvészeltük a kommunizmust. Most az imposztorok ideje és „Neptuni paktum” néven elhíresült kiárusításunk, alatt úgy látszik vezetjük magunkat a végzetbe. Lásd Máramarossziget példáját 70 éve 80 százalékban magyarok lakták ma 15 százalék ez az arány és csökken. Ha a marosvásárhelyi RMDSZ belharc a hatalomért, pénzért, ki tudja miért, nem rendeződik esélyünk sincs arra, hogy Székelyföld fővárosának magyar vezetése legyen. A  magyarság felszámolásának forgatókönyve rég elkészült, ha elvesz Marosvásárhely, következik a többi Székelyföldi megyeszékhely bedarálása. Ha nem lépünk fel drasztikusabban jogaink kiharcolásáért még 70 év eltelik és épített örökségeinket turista csalogatóként mutogatni fogják, hozzátéve itt valamikor a hun barbárok néhány leszármazottja élt. Az RMDSZ 1990 óta arra rendezkedett be, hogy egyezkedéssekkel és kompromisszumokkal, néha zsarolással  tudja elérni akaratát, nem mindig sikerült. Most, hogy megfigyelő státusba került, az apró lépések politikája hátrafelé kezdett vezetni.

A jelenlegi helyzet pedig: a "kispadról kuncsorog" az RMDSZ a jogaink megtartásáért


Az RMDSZ azt kérte a kormánykoalíciótól: a parlament által elfogadott változatot léptesse érvénybe. Az RMDSZ álláspontja világos – emlékeztetett a frakcióvezető – a sürgősségi kormányrendeletek útján történő törvénykezést meg kell szüntetni. „A széleskörű parlamenti vita során elfogadott közigazgatási törvénykönyv volt a helyes, hiszen számos többletjogot írt elő az erdélyi magyar kisebbségnek és garanciát nyújtott a meglévő nyelvhasználati jogokra. A kormány azonban felülírta a parlamentben, többpárti politikai konszenzus útján megalkotott jogszabályt” – mondta el Cseke Attila.

A kormányszóvivő nyilatkozata szerint, tegnapi ülésén a kormány javította azt az RMDSZ által jelzett hibát, amely következtében levehették volna a többnyelvű helységnévtáblákat – mutatott rá a szenátusi frakcióvezető. „Az RMDSZ 18 évvel ezelőtt kiharcolta, hogy minden olyan településen, ahol a magyarság számaránya meghaladja a 20 százalékot, ki kell írják a település nevét magyarul is. A törvény 2001 óta érvényben van, és az Erdélyben elterjedt hagyomány szerint a településtáblák nem kétnyelvűek, hanem többnyelvűek. Így például Zilahon és Nagybányán románul, magyarul és németül, Temesváron szerbül is, illetve Kolozsváron a fent említett három nyelv mellett latinul is kiírták ki a település nevét”.

A kormány változata azonban kétnyelvű helységnévtáblákról rendelkezett. Sajnos – mondta az RMDSZ közigazgatási szakpolitikusa – a gyakorlat azt mutatja, hogy a román közintézményi rendszer nem jóindulattal értelmezi a törvény előírásait. „Kolozsváron, a kétnyelvű táblák megfogalmazás következtében törölhették volna a magyar és a német helységnevet a román és a latin javára, más települések megtarthatnák esetleg a román és a német elnevezést” – mutatott rá Cseke Attila.

Szatmár megyében ugyanakkor, négy településen is meghaladja a magyar és a német közösség számaránya a húsz százalékot. „Kálmándon, Mezőpetriben, Mezőfényen és Csanáloson mindkét kisebbség nyelvén és románul is kiírták a település nevét. A kétnyelvű helységnévtábla értelmezésekor a két nemzeti kisebbség egyike elveszíthette volna megszerzett jogát, az előírás tehát hiányos volt, értelmezésre adott lehetőséget, a törvény szövege jogfosztást jelentett volna, ezt jeleztük a kormánynak, és az előírást javították a sürgősségi kormányrendelet újratárgyalásakor” – hangsúlyozta a szakpolitikus.

RMDSZ-es nyomásra az a rendelkezés is visszakerült a törvénykönyv szövegébe, amely megengedi, hogy önkormányzati döntéssel ott is alkalmazzák a nyelvi jogokat, ahol a kisebbség aránya nem éri el a húsz százalékot – húzta alá Cseke Attila.

Megszerzett kisebbségi jogokat töröl el a kormány

A kormányszóvivő nyilatkozata alapján az látszik, hogy továbbra is eltörölné a kormány a már megszerzett jogokat. „Az RMDSZ 2006-ban kiharcolta, hogy azokon a településeken, ahol a magyarság aránya különböző okok miatt 20 százalék alá csökken, az érvényben lévő anyanyelv-használati jogok nem vesznek el. Az elmúlt 13 évben ezt az elvet senki nem támadta meg” – mondta el Cseke Attila, majd hozzátette: a sürgősségi kormányrendelet értelmében a megszerzett kisebbségi jogok a következő népszámlálás eredményétől függően elvesznek, amennyiben a 20 százalékos küszöb alá csökken egy kisebbség számaránya. Ezt a rendelkezést a rendelet újratárgyalásakor sem javították.

A közigazgatási szakpolitikus hangsúlyozta: a jogszabály a hivatalos közlönyben való kihirdetése után léphet érvénybe, a Szövetség a publikált változatot elemezni fogja. Ezt követően a sürgősségi kormányrendelet, az őszi ülésszakban a Parlament asztalára kerül, jóváhagyásra, a szövetség képviselői és szenátorai ismét fenntartják az előzőleg megfogalmazott, nyelvi jogokkal kapcsolatos módosító javaslatokat.

Szék-helyek az RMDSZ közlemény felhasználásával.

Kapcsolat

Szék-helyek.ro 

525400 Kézdivásárhely

42-es Udvartér 1.sz.

Telefon: 0040 742 210 505

E-mail: szekhelyek@gmail.com

Kapcsolattartó: Tóth László


Adatkezelési tájékoztató 

Felhasználási feltételek

Szerzői jogok

  Minden, a Nagy haború  oldalain megjelenő tartalom (cikk, kép, videó, egyéb) a Szék-helyek portál  (továbbiakban Portál)  jogvédelem alatt áll. A szerző engedélyével másolható vagy sokszorosítható.
A www.felsoharomszek.szek-helyek.ro és www.szekhelyek.szek-helyek.ro  hírei, véleményei szabadon idézhetők és felhasználhatók, az eredeti forrásra mutató hivatkozás elhelyezésével.

Bővebben szerzői jog