Kategória: Publicisztikák

A román külügyminisztérium tudomásul vette, de megalapozatlannak tartja, hogy a magyar Országgyűlés kedden a nemzeti összetartozás évének nyilvánította 2020-at, a trianoni békediktátum (a román fél terminológiája szerint Trianoni Békeszerződés) 100. évfordulóját. (Itt olvasható a kiadott nyilatkozat)
Mindenek előtt leszögezhetjük, hogy minden államnak szuverén joga, hogy melyik évet milyen ünnepi évnek nyilvánítja, és ebbe egy másik államnak beleszólása nincsen.

A román állam a szajkózott, az unió felé félrevezető és hazug álláspontjával takarózik, amit hamis állításokkal támaszt alá, amelyet a mindennapok cáfolnak:

 

 A közlemény szerint Románia mélyen elkötelezett a "nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek" jogainak tiszteletben tartása mellett, és azon van, hogy minden eszközzel óvja nyelvi, vallási, kulturális és etnikai identitásukat, erősítse az etnikumok közti párbeszédet. A kommüniké megerősíti azt a Bukarest által rendszeresen hangoztatott álláspontot, miszerint Románia az utóbbi évtizedeken fejlett, "modellértékű" rendszert alakított ki a területén élő nemzeti kisebbségek jogainak védelmére.

 Mindezt akkor jelenti ki a román külügy mikor a magyar hősök temetőjét szó szerint elfoglalják az Úzvölgyében (a temetőben első- és második világháborús katonák nyugszanak), a magyar, német és más nemzetiségű katonák holteste fölé ortodox szertartással keresztet állítanak, ami nem más mint kegyelet sértés. Fondorlatos módon megindították a magyar köz- és magánvagyon államosítását. A magyar nyelvű állami oktatást korlátozzák. A magyar szimbólumok (és csak azok) használatát korlátozzák, néhol be is tiltják. A napi magyar nyelvű sajtó és nem csupán az naponta cikkezik erről, amelyek ellent mondanak a hivatalos álláspontnak.

Az erről szóló, az MTI-hez szombaton eljuttatott közleményében a bukaresti külügyi tárca leszögezi: elfogadhatatlannak tart minden olyan próbálkozást, amely "a történelem átírására és revizionista álláspontok hangoztatására irányul", mivel ezek ellentmondanak a 21. századi európai valóságnak és annak az együttműködésnek, amelyről a stratégiai partnerségi dokumentumban, illetve a Románia és a Magyar Köztársaság között 1996. szeptember 16-án Temesváron megkötött alapszerződésben állapodott meg a két NATO, illetve európai uniós tagállam.

 Azt is leszögezhetjük, hogy a történelmi Magyarország emlegetése nem a történelem átírása, de a daco-román kontinuitás azaz a románok származási elmélete egyszerűen hazugság és a történelmi tények hamisítása, ezért aztán nincsen erkölcsi alapja a román félnek a magyarokat történelem átírással megbélyegezni.

Az a külügyminisztérium beszél európai valóságról amelynek állama a jogot játékszernek tekintí, azt kijátszva, korrupt politikusokat mosnak tisztára, esetenként személyre szabott törvényeket igyekeznek a még tisztességes jogalkotók torkán legyúrni.

 A kommüniké leszögezi: „A román fél nem vitatja el Magyarország jogát, hogy történelme fontos mozzanatairól megemlékezzen, de nem fogadhatja el, hogy ezek a megnyilvánulások megkérdőjelezzék azokat a békeszerződéseket, amelyek a mai Európát meglapozták.”

 Ezzell csupán annyi a gond, hogy aki a felháborodott (felháborító) szöveget megfogalmazta, annak gondja van a szövegértelmezéssel, vagy a nacionalizmustól elborult az agya. Ugyanis a azzal, hogy a Magyarország nemzeti összetartozás évének nyilvánította 2020-at, semmilyen európai határt nem nem óhajt módosítani mindenek mellett még semmilyen európai elvekben nem ütközik.

 

A kommüniké végén jön a 100 éves hazugság, amit 1918-óta félrevezetik a nyugati világot.

„A román külügyminisztérium közleménye végén megerősíti, hogy a kölcsönös tiszteleten alapuló, a jövő felé forduló, a két ország polgárainak érdekeit szolgáló, pragmatikus kapcsolatokra törekszik Magyarországgal és a magyar féltől is ugyanezt várja el.”

 

Tóth

 Szék-helyek

 

Kommüniké

A román külügyminisztérium tudomásul vette, de megalapozatlannak tartja, hogy a magyar Országgyűlés kedden a nemzeti összetartozás évének nyilvánította 2020-at, a trianoni békediktátum (a román fél terminológiája szerint Trianoni Békeszerződés) 100. évfordulóját.

Az erről szóló, az MTI-hez szombaton eljuttatott közleményében a bukaresti külügyi tárca leszögezi: elfogadhatatlannak tart minden olyan próbálkozást, amely "a történelem átírására és revizionista álláspontok hangoztatására irányul", mivel ezek ellentmondanak a 21. századi európai valóságnak és annak az együttműködésnek, amelyről a stratégiai partnerségi dokumentumban, illetve a Románia és a Magyar Köztársaság között 1996. szeptember 16-án Temesváron megkötött alapszerződésben állapodott meg a két NATO, illetve európai uniós tagállam.
A román külügyminisztérium megalapozatlannak tartja és elutasítja az országgyűlési határozat indoklását, mivel Románia szerint nem léteznek olyan "máig megoldatlan politikai, gazdasági, jogi és lélektani problémák, amelyeket a békeszerződés okozott". A román fél szerint a békeszerződés, amely egyebek mellett Románia és Magyarország határát is kijelölte, nem jelent megoldandó problémát, sem tragédiát, miként azt a budapesti parlamenti nyilatkozat "beállítja".
"Ez a szerződés a jelenlegi geopolitikai valóság egyik meghatározó eleme, és része azoknak a békeszerződéseknek, amelyek véget vetettek az első világháborúnak, a mintegy 19 millió ember életét kioltó valódi tragédiának, utat nyitva a nemzetállamok - köztük Magyarország - megszületésének és megerősödésének" - olvasható a bukaresti közleményben. Hozzáteszik: a trianoni béke aláírójaként Magyarországnak kötelessége a szerződés valamennyi előírását betartani és jóhiszeműen végrehajtani a nemzetközi jog alapelveinek megfelelően.
A román fél nem vitatja el Magyarország jogát, hogy történelme fontos mozzanatairól megemlékezzen, de nem fogadhatja el, hogy ezek a megnyilvánulások megkérdőjelezzék azokat a békeszerződéseket, amelyek a mai Európát meglapozták. Bukarest elfogadhatatlannak nevezi, hogy Magyarország közvetve, vagy közvetlenül megkérdőjelezze azt a módot, ahogyan Románia tiszteletben tartja magyar etnikumú polgárai jogait, azzal a céllal, hogy "egy másik nemzethez tartozásuk nosztalgikus, fiktív határok alapján megrajzolt történelmi eszméjét táplálja, amelyet Európa meghaladott az Európai Unió megalakulása által".
A bukaresti külügy szerint Romániának és Magyarországnak együtt kell munkálkodnia azon, hogy a béke, az emberi alapjogok, és a társadalmi jólét garanciájaként létrejött EU megerősödjék, és a kétoldalú jogi-politikai kapcsolatokat is erre a értékközösségre kell alapozniuk.
A közlemény szerint Románia mélyen elkötelezett a "nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek" jogainak tiszteletben tartása mellett, és azon van, hogy minden eszközzel óvja nyelvi, vallási, kulturális és etnikai identitásukat, erősítse az etnikumok közti párbeszédet. A kommüniké megerősíti azt a Bukarest által rendszeresen hangoztatott álláspontot, miszerint Románia az utóbbi évtizedeken fejlett, "modellértékű" rendszert alakított ki a területén élő nemzeti kisebbségek jogainak védelmére.
A román külügyminisztérium közleménye végén megerősíti, hogy a kölcsönös tiszteleten alapuló, a jövő felé forduló, a két ország polgárainak érdekeit szolgáló, pragmatikus kapcsolatokra törekszik Magyarországgal és a magyar féltől is ugyanezt várja el.