„Ha a „románok”1 a történelmi álláspontjukba és felfogásukban valamelyest közelítenék a valósághoz, ha felelősséget vállalnának tetteikért, lenne esély valamilyen szintű kiegyezésre.”

 Hogyan alakulhat ki a olyan helyzet mint az úzvölgyi, vagy a marosvásárhelyi véres március?

 Történelmi háttér

A sekélyes kultúrával rendelkező társadalmi réteget, akik valamikor csak az újságból a cikkek címeit olvasták el, ma valamilyen közösségi oldalon, vagy az általa ajánlott oldalak tartalmába olvas bele. Már az iskolában egy hamis képet kap Románia történelméről. Az első világháborúról csak a Marasesti csata van kidomborítva és ebből is csupán a szlogen marad meg “itt nem mennek át” (pe aici nu se trece) egy ilyen ember el se tudja képzelni, hogy román földben más hősi halott is nyugodhat a románon kívül.

 

 A román a nemzetépítésben fiatal, ez jelenleg is folyik, ebből a szempontból 100 év rövid idő. 1918-ig ó Romániában volt egy nemzet építő politika, ez trianoni békediktátummal megváltozott, után egy egészen más alakult ki. Az addig a Monarchiában élő románok nemzeti tudata a magyarokkal szemben állásra épült ezt terjesztették ki most már nagy Romániára. 1918 előtt is létezett a regátban egy magyarellenes propaganda, de erről elég nehezen tudták meggyőzni a népet, ez változott meg. Mindaddig, amíg a tömegek nagy százaléka analfabéta volt a regátban (az erdélyi helyzet más volt kevesebb írástudatlan volt a fejlettebb lévén a térség) románok túlnyomó többsége csak a templomban hallotta a magyarellenességet, 1918-után ahogyan kezdték felszámolni az analfabetizmust egészen mai napig az iskolákban folyamatosan sulykolják a félrevezető eredet elméletet és a magyarokkal a szemben állást. Ezt úgy állítják be mintha a létük szűnne meg ha elvesztik Erdélyt.

Így nagyon könnyű feltüzelni a prahovaiakat, olténiaikat, de még az erdélyi románok egy részét is, ahogyan Marosvásárhelyen történt. Jelen esetben az Úzvölgyébe vinni, hogy kergessék el a magyarokat. Pedig elképzelhető, hogy ezek az emberek eddig soha életükben nem hallottak Úzvölgyéről, és mind ezt esetleg egy kevés ital reményében teszik.

 

Kinek  érdeke a provokáció

 Ebben az ügyben csődöt mondott a romániai kormány: belügyminisztérium, csendőrség, titkosszolgálat, sírgondozó hivatal, műemlékvédelem, az állam regionális és helyi szervei is csődöt mondtak az ortodox egyház, a romániai magyarok országos érdekképviselete, csődöt mondott a sajtó, csődöt mondott a román diplomácia.

1.)Román oldalról az érdek

A kommunizmusból ránk maradt és valamilyen pozícióban lévő vezető emberek nem tudnak a 100 éves dogmáktól elszakadni, de érzik, hogy baj van, nem működik az ország, nem tudják mit tegyenek, a pozíciójukat se szeretnék elveszíteni, még néhány évig míg teljesen szenilisek nem lesznek és félre nem állítják, ezért folytatják a népbutítást, az ország gazdasági és politikai helyzetének a súlyosságát elfedni a nacionalizmussal, és kitervelnek hasonló helyzeteket. Ezért történhet meg, hogy Nemzeti konszenzust sürget az RMDSZ kiiktatására a Román Akadémia.

 Miért nem foglalkoznak a román pártok a „magyar kérdéssel”? – teszi fel a kérdést Dan Dungaciu, a Román Akadémia politikatudományi intézetének vezetője, az intézmény megrendelésére készült felméréssel bizonygatva, hogy ez a románokat foglalkoztató egyik legfontosabb ügy. (Mi ez ha nem uszítás.)

Megismervén ezt a szöveget nem kell sokat gondolkodni, hogy az egyik ága a magyarellenességnek honnan jön.

 Ezért vannak táblabírák akik a törvényt figyelmen kívül hagyják magyar ügyek tárgyalása esetében és döntenek (a provokáció egy másik formája). Persze fiatalok is észreveszik a lehetőséget a nacionalizmusban mint a szolgálatos feljelentők, a prefektusok, légiósok stb. Ezek az embereket kiválasszák pont olyan szempontok szerint, hogy a sovén provokációt eltudják végezni, esetleg van az a pénz összeg amiért az anyjukat is eladják. Ezek az emberek annak az oldalán állnak akik többet fizetnek vagy nagyobb haszonnal kecsegtetik.

Hasonló helyzetek még voltak a 30 év alatt például bányász járás, akkor saját nemzete ellen vetette be a háttérhatalom a provokációt. Ez is aprólékosan megírt forgatókönyv alapján történt. Meg vagyok győződve, hogy abban a forgatókönyv folytatódik még vannak hasonló helyzetek a jövőre is előlátva, nekünk is és román honfitársainknak is.

 2.) Nemzetközi oldalról nézve az érdeket

Vannak összeesküvés elméletek, hogy külső megrendelésre történnek az események, ezek ellenőrizhetetlenek, főleg számunkra, de ami kézzel fogható a teljes globalizáció felé haladó Európa a másságot nem fogadja el.

Ezért tesznek meg mindent, Orbán, Salvini és a hasonlók elnémításáért. Ebbe a sorba állt be Románia is. Ennek van egy érdekesebb vetülete. A Kárpát-medencében inkább arról van szó, hogy kelet-európai országok érzik, hogy számukra nem jó irányban halad a világ, de veszélyesebbnek találják az Orbán által meghirdetett illiberális politikát Kárpátaljától Szlovéniáig. Ha nem is egyeztetve de hallgatólagosan összefogtak Magyarország ellen megítélésük szerint veszteni valójuk van ha az illeberalizmus győz. Ráérezve, hogy most lehet fogást kapni Magyarországon és ezért piszkálják az utódállamokban a magyarokat..

3.) Visszatérve Romániára

 Románia esetében még a kilátástalan gazdasági helyzet is diktálja, hogy az európai erős mag mellé álljanak. Legyen egy példa a fekete-tengeri gáz helyzete, kénytelenek voltak átadni a kitermelést, tárolást és szállítást nyugatnak amiben Magyarország is benne van, és kulcspozícióban, mert a tárolás ott történik. Nem képes a román technika fejleltsége a kivitelezésre és működtetésre. A mostani konjunktúra utólag rájött, hogy tévedett vagy nem ő kapja a zsebpénzt, ezért az egész tervet szeretnék újratárgyalni. Ez számukra csak úgy lehetséges ha Magyarországot kiiktatják, ez magával hozza az újratárgyalást, (ebben azért benne lehet egy kicsit az unió jelenlegi vezetésének a keze is) ezért provokálják hátha olyan lépést tesz, amivel megbízhatatlansággal meg lehet bélyegezni. Tudván, hogy az orbáni politika a magyar nemzetben gondolkodik, itt Romániában legegyszerűbben az erdélyi magyarság vegzálásával lehet az Orbán kormányt piszkálni. A kesztyűt oda dobták Orbánnak mikor a budapesti román nagykövet szóra sem méltatta és nem ment el a magyar külképviselet hívására, hogy beszéljen a kialakult helyzetről. Bölcsen a magyar kormány nem ült fel a provokációra. Gondolom ezzel lehet magyarázni, hogy nem ugrott neki a magyar külpolitika a román vezetésnek és így azt a látszatot kelti, amit egyes magyarországi ellendrukkerek úgy bélyegeznek meg, hogy elárulták az erdélyi magyarokat. Ezek az emberek, nem látnak az orruknál tovább.

A tény: katonai temetők státuszát számos nemzetközi megállapodás és békeszerződés is világosan rögzíti. Magyarországnak jogában áll tudni, hogy milyen alapon háborgatja az egykori Osztrák-Magyar Monarchia katonáinak örök nyugalmát egy fasiszta csőcselék Romániában.

 4.) Provokáltak-e a magyarok?

 Ki rendelte meg a betonkeresztek zsákolását? Az RMDSZ-nek nem állt érdekében provokálni. Azután, hogy félreált a szocialisták támogatásától, nem volt szűksége, hogy tovább feszítse a húrt. Hisz már így is eléggé elvesztette a románoknál politikailag megbecsült helyzetét. Elvesztette hitelét a romániai magyar választók előtt a helyi korrupt kormánykoalíció támogatása miatt, ezt az EP választás is alátámassza. Az RMDSZ csak felült a román nacionalisták által kitervelt provokációra. A többi magyar kisebbségi pártoknak sem volt érdekük, mert semmi hasznuk nem lett volna belőle. Marad az előre megírt forgatókönyv. Akik az egész temető építkezését kifundálták, ki akarták használni választási kampányuk céljából. Találtak néhány balekot, akik pénzért kivitelezték a tervet.

 Zárszó

Az érdekvédelmi szervezetünket az úzvölgyi provokáció egy új hóhelyzet elé állította, amit eddig nem tapasztalt, nemzetközi jog alapján védhető ügyet kellene romániai magyar érdekként megnyerni. Ha ez sikerül, lehet, hogy a magyar választók bizalmát visszanyeri. A végeredményt, pont kelemen Hunor szövetségi elnök fogalmazta meg a haditemető régi állapotát vissza kell állítani.

 Tóth László

**********************************************************************************************************************************************************************

1 Írja I. P. Bratianu írása, mely először angol nyelven a "Transylvania and the Hungarian-Romanian problem" című amerikai kiadványban (Danubian Press) jelent meg, majd a torontói Magyar Élet 1980. március 1-i számában magyarul is napvilágot látott, egy nagyon tisztességes, európai műveltségű, humanista román tudós álláspontját tükrözi. Szükségesnek tartottuk, hogy a hazai olvasóközönség is tudomást szerezzen róla. Ezekkel a jóérzésű, emberséges románokkal kell összefognunk, e szomorú sorsú tündérország valamennyi lakója javára.

Büszkén vallom magamat románnak, de még büszkébb vagyok erdélyi román voltomra. Őseim oláhok voltak, ami annyit jelent, "pásztorok", akik több mint ezer évvel ezelőtt elindultak északra valahonnan a mai Albánia közeléből nyájaikat legeltetve és maguknak békés, biztonságos életet keresve.

 

Kapcsolat

Szék-helyek.ro 

525400 Kézdivásárhely

42-es Udvartér 1.sz.

Telefon: 0040 742 210 505

E-mail: szekhelyek@gmail.com

Kapcsolattartó: Tóth László


Adatkezelési tájékoztató 

Felhasználási feltételek

Szerzői jogok

  Minden, a Nagy haború  oldalain megjelenő tartalom (cikk, kép, videó, egyéb) a Szék-helyek portál  (továbbiakban Portál)  jogvédelem alatt áll. A szerző engedélyével másolható vagy sokszorosítható.
A www.felsoharomszek.szek-helyek.ro és www.szekhelyek.szek-helyek.ro  hírei, véleményei szabadon idézhetők és felhasználhatók, az eredeti forrásra mutató hivatkozás elhelyezésével.

Bővebben szerzői jog