Mindenek előtt tisztázzuk a perverz szó értelmét: latin: perverto - rossz irányba fordul, kifordít, az emberi viselkedés azon formáira vonatkozó kifejezés, amelyek eltérnek a normálisnak tekintettől.

Mitől is perverz a kisebbségek jogai? Ha jogállamnak nevezi magát egy ország és annak a hatalma, de még inkább a háttérhatalma a többségi nemzettel együtt élő más nemzetiségűeket létében igyekszik ellehetetleníteni minek lehet másnak nevezni, minthogy eltér a normálisnak tekintettől.

Romániában szaporodnak a magyarok elleni cselekedetek, hadat üzentek a magyarok magán és egyházi tulajdonának. Az utóbbi időben főleg a magyar többségű települések polgármesterit vették célba. A feltehetően cél az, hogy ha magyar vagy még csak eszedbe se jusson a józan ész nevében jogaidat kérni, még akkor sem ha a törvény nem tiltja, mert azonnal rád támadnak. Ha törvényesen járunk el akkor is mindenféle repressziók érhetnek a törvény fonák értelmezésével a kettős mérce alkalmazásával (a magyarokra másképp érvényes a törvény). Büntetnek fenyegetnek, kirakat pert rendeznek, koholt vádakra alapozott döntéssel ítélnek el magyarokat. Az általuk megalkotott törvényeket is mellőzve cselekednek, ha a magyarok jogait meg lehet csorbítani.

Gonosz nacionalizmus épül, a perverz hülyeség hatalma, és mindez természetesen jogállamban, a kétértelműen megfogalmazott törvényekkel, sok kiskapukkal felépített jogrendszerben, a nyitottság és elfogadás álcája mögé bújtatva.

Kezdeném a legfrissebbel az idén a pénzügyminisztérium az ozsdolai (Háromszék megye) Laros közbirtokóság ellen pert indított, hogy visszaállamosítson mintegy 3 ezer hektár erdőt, amit mind jogos tulajdonosnak visszaadtak (itt hirmondo.ro). A perelést most áprilisban kezdték el. A terület államosítása a közbirtokosság megszűnését jelenti, de egyben precedens értékű is lehet, más közbirtokosságok ellehetetlenítésére. 

Következzen néhány példa a nemzeti szimbólumaink jogos és törvényes használatának ellehetetlenítéséről, ezek csupán az elmúlt hetek történései:

- Az Országos Diszkriminációellenes Tanács megbírságolta Laczkó-Albert Elemért, a 99,2 százalékban magyarok által lakott Gyergyóremete polgármesterét, mert az önkormányzat csak magyarul adja ki a község havilapját.

- Zágonban, ahol soha semmilyen etnikai gond nem merült fel, le akarják vetetni a polgármesteri hivatalról a község zászlóját. Ezen fehér alapon az a címer szerepel, amelyet elfogadtak, és megjelent a Hivatalos Közlönyben. Kis József polgármestert arra is rá akarják venni, vetesse le a gyűlésteremből a testvértelepülések (egy lengyel, egy szlovák és egy magyar) zászlóit, ráadásul a tárgyalást éppen március 15-re tűzték ki.

Március 15-ét követő napokban:

- Jean-Adrian Andrei Hargita megyei prefektust kicsit sem érdekelte, hogy Székelyudvarhelyen csupán dísznek szánt piros, fehér és zöld szalagok lengedeztek a zászlórudakon, már küldte is az 5000 lejes pénzbírságot Gálfi Árpád polgármesternek.

- Sepsiszentgyörgy polgármestere pedig idén kétszer ötezer lejes bírságot kapott, mert Sebastian Cucu összeszámolta, hogy összesen 32 helyre kellett volna kitűzni a román lobogót a magyar mellé.

- A marosvásárhelyi táblabíróság kedden kimondott ítéletében jogerősen elutasította Csíkszereda polgármesterének a fellebbezését, és megállapította, hogy molinón sem lehetnek jelen a magyar és a székely jelképek, illetve a város címere a csíkszeredai városháza tanácstermében.

Visszatekintve.

2018-ban hadat üzentek a magántulajdonnak

 2018 november 22-én a legfelsőbb bíróság jogerősen elutasította a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium államosított épületeinek a visszaszolgáltatását. 

A Székelyföld egyik legrangosabb iskolájaként számon tartott tanintézet épületeit a református egyháztól vették el 1948- ban a kommunista rezsim államosítása során. Az ingatlant 2002-ben visszaszolgáltatták. Később azonban egy feljelentés nyomán a romániai korrupcióellenes ügyészség (DNA) büntetőpert indított a visszaszolgáltatási kérelmet elbíráló bizottság tagjai ellen, a személyeket börtönre ítélték. 2018 decemberében a legfelsőbb bíróság döntése alapján visszaállamosították.

 Folyamatban van az árkosi (Háromszék megye) kastély visszaállamosítása. Báró Szentkereszty Zsigmond és felesége, gróf Haller Anna 1870 körül kastéllyá bővíttette az egykori árkosi udvarházat. Fiuk, id. báró Szentkereszty Béla, Háromszék vármegye főispánja az 1890-es években újabb átépítéseket végeztetett, amely során a kastély elnyerte mai formáját. Az ő fiúk, ifj. Szentkereszty Béla örökölte a birtokot, ám ő 1944. július 28-án elhunyt – önkezével vetett véget életének. 1945-ben államosították a kastélyt: árvaház, mezőgépészeti iskola, termelőszövetkezet, majd agronómusház működött benne, legutóbb kulturális központ. Az árkosi birtok örököse, Jankovich-Bésán András (az utolsó tulajdonos Janka nővérének unokája) 2002-ben kérvényezte az ingatlan visszaszolgáltatását a központtól, de elutasító választ kapott. Az örökös a Kovászna Megyei Törvényszékhez fordult, megtámadta az elutasító határozatot, és nyert – alapfokon. A 2004. júliusában meghozott ítélet kimondta, természetben vissza kell szolgáltatni a kastélyt, kápolnát, istállót és a hozzájuk tartozó 9 hektár terület haszonbérbe vehető. A központ vezetősége nem nyugodott bele a döntésbe, a pereskedés folytatódott. Végül hosszas pereskedés és gáncsoskodás után 2015. szeptember 17-én az örökösök általános képviselője, bírósági végrehajtó kíséretében birtokba vette a Szentkereszty-kastélyt és a hozzá tartozó kápolnát, istállót. Sajnos azóta is folyik a herce-hurca újabb perek következtek, nacionalista síkra terelték az ügyet és még azt is ráfogták ifj. Szentkeresztyre, hogy háborús bűnös volt. Az ügy mai napig nem dőlt el.

 2018. sorozatban utasították el a visszaszolgáltatást de megindult a visszaállamosítás is

2018. Július

Elutasította a Gyulafehérvári Táblabíróság első fokon a gyulafehérvári római katolikus érsekség keresetét a Batthyáneum könyvtár visszaszolgáltatása ügyében. A gyulafehérvári Batthyáneum a legnagyobb értékű ingatlan és gyűjtemény, amit az erdélyi magyar egyházak visszaigényeltek a román államtól. A restitúciós bizottság 2015 novemberében utasította el az egyház visszaszolgáltatási kérelmét, ami a Batthyáneum könyvtár és annak legfelső szintjén levő csillagvizsgálóra vonatkozott.

Az épületet a román kormány 1998-ban sürgősségi kormányrendelettel visszaszolgáltatta, amit 2002-ben a parlament törvényerőre emelt. A jogszabály tételesen rendelkezik a Batthyáneum és más ingatlanok visszaszolgáltatásáról, csakhogy a román állam intézményei nem hajtották végre. Az egyház szerint a könyvtárat és a csillagvizsgálót Batthyány Ignác püspök végrendeletileg a római katolikus egyházra hagyta. A román állam pedig, azt állítja, hogy a püspök nemcsak az egyházra, hanem Erdélyre is hagyta a könyvtárat, Erdély pedig ma Románia része, ezért a román államot illeti meg a tulajdonjog. 2018. júliusában a Gyulafehérvári Táblabíróság elutasította első fokon a gyulafehérvári római katolikus érsekség keresetét a Batthyáneum könyvtár visszaszolgáltatása ügyében. Ez az ügy se zárult le.

 Ugyancsak 2018. júliusában Giurgiu megyei törvényszék hozott jogerős ítélete szerint visszakerül a román állam tulajdonába több mint 9 300 hektárnyi erdő, amelyeket 2007-ben visszaszolgáltattak gróf Bánffy Dániel örököseinek. Bánffy Dániel leszármazottai és örökösei állásfoglalásukban hívták fel a figyelmet az ügy részleteire. Miután 2007-ben „egy független bíróság aprólékos és összetett bizonyítási fázis után, végleges ítélet alapján” visszaszolgáltatta a „kommunista diktatúra alatt jogtalanul elkobzott erdőterületet” a gróf örököseinek, az illetékes román hatóságok 10 éven keresztül megtagadták ennek a végleges bírói ítéletnek a végrehajtását, és soha nem adták ki a birtoklevelet erre a földterületre, derül ki a Facebookon is közzétett nyilatkozatból.

Még mindig 2018-ban vagyunk, októberben, a Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye újra szegényebb lett egy ingatlannal. A Szacsvay Imre Általános Iskola épületegyüttese végérvényesen a román állam tulajdonában maradt.

A váradi magyar közösséget, alig másfél éve, hogy a legfelsőbb bíróság a Bihar Megyei Tanács fellebbezésének alapján megsemmisítette a nagyváradi Pénzügyi Palota épületének visszaszolgáltatását.

 Bihar megye vezetése a Nagyváradi Filharmónia belvárosi épülete kapcsán is pert folytat az egyház ellen.

 Az egykori ferences kolostor ma is katonai korházként működik. Történetéről feljegyezték, hogy Nagyvárad török fennhatósága alól való felszabadítása után Benkovich püspök újból ferenceseket telepített a városba. 1726-ban Csáky Imre püspök várad-olaszi szélén a ferenceseknek adományozott egy telket kolostor és templom építésére. A kolostorépülethez simuló barokk templom 1732–1748 között épült, amelyet 1903-ban lebontottak, helyét pedig az 1903–1905 között épített új templom vette át.

 Az erdelyinaplo.ro 2018. októberi 19-ei számában olvashatjuk:

Egy 2016-ban, Bukarestben megtartott egyházi konferencián, amely az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásának sürgetését célozta, a tanácskozást kezdeményező Kató Béla erdélyi református püspök rámutatott: Románia nem jószántából, hanem a NATO- és európai uniós csatlakozása érdekében fogadta el a jóvátételi törvényeket, de most adminisztratív eszközökkel, ezen belül a köztisztviselők megfélemlítésével hátráltatja a visszaszolgáltatást. Jakubinyi György, a Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegye érseke a konferencián kifejtette: a visszaszolgáltatásokat az állam gyakran azzal hátráltatja, hogy nem ismeri el jogutódként az egyházat, ha a telekkönyvekben bizonyos ingatlanok különböző egyházi szervezetek vagy alapítványok nevén szerepeltek, amelyek megszűntek.”

 Esetenként a térvényt figyelmen kívül hagyják

A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) Az egyetem kizárólag magyar tannyelvű intézményként alakult 1945-ben. Az intézményben a kommunista pártvezetés szóbeli utasítására vezették be 1962-ben a román nyelvű oktatást is, amely fokozatosan háttérbe szorította a magyar orvosképzést.

 A MOGYE-n 2011-ben alakult ki éles konfliktus az egyetem román vezetése és magyar tagozata között amiatt, hogy az egyetem vezetése az intézményi autonómiára hivatkozva nem léptette életbe az új oktatási törvény magyar szempontból fontos előírásait.

A konfliktus kezelésére irányuló kísérlet 2012 májusában a jobboldali Ungureanu-kormány bukásához vezetett. 2012 szeptemberében született egy hétpontos megállapodás az egyetem magyar gondjainak a megoldásáról, melyet az akkori Ponta-kormány tanügyi minisztere is aláírt. A helyzet azóta se oldódott meg, sőt rosszabbodott MOGYE és a Petru Maior műszaki egyetem fuzionált, ezzel még távolabb került a magyarság az anyanyelvi felsőoktatási intézmény létrehozatalától. Közben létrehoztak egy angol tannyelvű kart is, a magyart megtagadták.

 A székely terroristák ügye

 Beke Istvánt a SRI megfigyelése alapján, 2015 november 30-án tartóztatta le a DIICOT azzal a gyanúval, hogy a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom helyi tagjai bombát akartak robbantani a nemzeti ünnepre szervezett kézdivásárhelyi katonai parádén. Később kollégáját Szőcs Zoltánt is letartóztatták. A bombamerénylet terve aztán a vádiratban is helyet kapott, de a bíróság nem látta bizonyítottnak az emberölés szándékát. Mai napig nem tudták bizonyítani a vádat. A két fiatalt 2017 áprilisában gyakorlatilag felmentették a terrorvád alól. A megjelent indoklás szerint a fiuk nem akartak terrorcselekményt végrehajtani, ezt a bíró szerint a SRI találta ki. Mivel Beke István már beszerezte a riadalomkeltésre alkalmas, de csak tűzszerészek által kezelhető petárdákat, amelyekről tudta, hogy tilos birtokolni, a bíróság végül robbanószerek illetéktelen kezelése miatt ítélte 11 havi és 6 napi, Szőcs Zoltánt pedig felbujtásért 10 havi és 8 napi börtönre, épp annyira, amennyit előzetes letartóztatásban töltöttek.

Utólag 2018 júliusában a legfelsőbb Bíróság a védekezés meghiúsításával közösség elleni merényletre tett kísérletről terrorista cselekedetre változtatta esetükben a vád besorolását és fejenként öt év letöltendő börtönre ítélték Beke Istvánt és Szőcs Zoltánt, a „székely terroristaperként” elhíresült két szereplőjét.

 

Nem ennek a két embernek az ügyéről van szó, hanem sokkal többről. A magyarság megmaradásáról és érvényesüléséről a szülőföldön. Nem csupán néhány feljelentés és visszaállamosítás a tét, precedenst kívánnak teremteni, megfélemlíteni akarnak. Tiszta nemzet államba gondolkozik a nacionalista háttérhatalom, aminek a kezében van a jogosztogató rendszer.

 Tóth László

 

Forrás: kronika.ro, maszol.ro, haromszek.ro, transindex.ro, erdelyinaplo.ro, MTI, foter.ro

 

 

Kapcsolat

Szék-helyek.ro 

525400 Kézdivásárhely

42-es Udvartér 1.sz.

Telefon: 0040 742 210 505

E-mail: szekhelyek@gmail.com

Kapcsolattartó: Tóth László


Adatkezelési tájékoztató 

Felhasználási feltételek

Szerzői jogok

  Minden, a Nagy haború  oldalain megjelenő tartalom (cikk, kép, videó, egyéb) a Szék-helyek portál  (továbbiakban Portál)  jogvédelem alatt áll. A szerző engedélyével másolható vagy sokszorosítható.
A www.felsoharomszek.szek-helyek.ro és www.szekhelyek.szek-helyek.ro  hírei, véleményei szabadon idézhetők és felhasználhatók, az eredeti forrásra mutató hivatkozás elhelyezésével.

Bővebben szerzői jog