Az olvasási kedvet serkentené a Magyar Nemzeti Írószövetség

Megosztás
FaceBook  Twitter
Kategória: Publicisztika

Szerző: Magyar Nemzet

MÁRAI KRÚDYKÉNT

Könyvet a kézbe! Hirdetett pályázatot a közelmúltban alakult Magyar Nemzeti Írószövetség. Céljuk a könyvolvasási kedv serkentésére. Mint írják: Első fokon a Márai Sándor Szindbád hazamegy című regényében megfogalmazott magyarságtudat a témánk. A pályázónak hat-nyolc oldal terjedelemben 2020. augusztus 31-ig kell beküldenie munkáját a következő e-mail címre: magyarnemzetiiroszovetseg@gmail.com vagy postacímre: 1114 Budapest, Bartók Béla út 31. III. emelet, MÚK-székház.

 

A pályázók közül az első három helyezett oklevelet és értékes könyvjutalmat kap. A nyertes pályázatokat a Magyar Múzsa című irodalmi és művészeti folyóirat is megjelenteti.

„Szindbád utolsó napjáról szól a regény; mi minden elfér reggel s éjszaka között, mennyi jelképes cselekedet, bölcsen leszűrt tanítás, mennyi féken tartott, úri szenvedély! Az utolsó nap egy egész élet foglalatává válik, tragikus jelentőségében – pedig talán még annyi sem történik itt, mint azokban a tündéri Krúdy-novellákban, hol a gyomorbajos Szortiment szerkesztő ebédel velős csontot, majd savanyú tüdőt, gombóccal, vagy Fridolin, az öreg pincér szunyókál suttyomban az elnémult falióra alatt. Márai regényének legfőbb eseményei: egy gőzfürdői látogatás, délelőtti munka a kávéházi asztalnál s csendes borozgatás a London étteremben – a tokaszalonna s a főtt marhahús felett azonban a Proust-i teáscsésze varázslata ismétlődik meg; ízek és emlékezések fölé egy csodálatos, mesés Magyarország látomása épül, mely Magyarországnak talán nem is volt más polgára, az Aranyemberen s a Vörös postakocsi utasain kívül.” Így foglalta össze 1941-ben mesterien Sőtér István Márai művét, amelyben egyik mestere, Krúdy Gyula előtt tiszteleg az akkortájt népszerűsége csúcsára jutó szerző. A Szindbád hazamegy krúdys körmondatokban mesél, krúdysan cselekménytelenül teremtve krúdys világot.

„Kéhliéknek, a kis Bródynak, a vörös bajszú főpincérnek, az íróknak, s mind a nőknek, zsokéknak, hajósoknak és úriembereknek, akik ismerték őt, s szerették, és gyászolják a világot, mely utánahalt.” Nekik ajánlja Márai Sándor saját regényét.