Az erőszakos elrománosítás, vagy a magyarok elüldözése megint lángra kapott

Kategória: Kiemelt

Az ellenzéki Szociáldemokrata Párt (PSD) és a bukaresti jobbközép kormányt támogató, jobboldali Népi Mozgalom Pártja (PMP) szavazataival megkapta a román képviselőház közigazgatási bizottságának ajánlását kedden az a törvénytervezet, amely a trianoni szerződés napjává nyilvánítaná június 4-ét Romániában. A történelem megismétli magát. 1919-ben nem a trianoni békediktátumot ünnepelték, de megtalálták a módját más napok megünneplésére amikor megalázó viselkedést erőltettek a magyarokra.

 

A jelenlegi törvényről Korodi Attila, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője, a szakbizottság tagja számolt be közösségi oldalán. Úgy értékelte: a tervezet sértő a romániai magyarság számára, és szembemegy minden olyan törekvéssel, amely a többség és a magyar közösség békés együttélését szolgálja, korlátozva a közös jövő tervezését is.

Visszatérnek a nacionalisták ugyanazokhoz a módszerekhez, melyeket elődeik használtak a magyarok elüldözéséhez az első világháború után.

Az 1919-es kormány rendelet szerint:

január 24-ét, május 10-ét, és december 1-ét hivatalos ünnepnek nyilvánították, vasárnapi jelleggel és munkaszünnappal. A királyi család születési és -névnapjai kötelező módon megünnepelendőek, a nemzeti zászlót ki kell tűzni és a templomokban meg kell emlékezni. A magyar állam ünnepeit betiltották, akik azt demonstratív módon ünneplik a hatályban levő törvények szerint büntetik.

Január 24-én Kézdivásárhelyen minden házat fel kellett lobogózni a román nemzet zászlóval. A nyilvános helyeket bezárták 9 – 12 és 14 – 17 órák között. A civil lakosságnak megtiltották, hogy a főtéren sétáljanak, az ünnepnapon. Kötelező volt minden templomban megünnepelni, melyen minden iskola diákjai szüleikkel részt kellett vegyenek a jobb karjukon a román nemzeti trikolórt viselve. A parancsot a rendőrparancsnok írja alá.

 A Székely újság 1919. július 17-ei szám beszámol:

Kombinált színek viselése Kolozsváron vétséget képez. Kolozsvár helyőrségének parancsnoka rendeletet bocsátott ki, mely szerint többek, között elmondja, hogy idegen államok nemzeti színeinek tüntető viselése, szigorúan tiltva van, oly kísérletek, amelyek arra irányulnak, hogy jelen rendeletet összetétel útján kijátsszák : pld. oly ruhák viselése, melyeknek kombinált színei valamely Romániával hadiállapotban álló idegen állam címerét adnak ki, virágcsokor kombinációk stb. vétségeknek fognak tekintetni és meg lesznek büntetve úgy egyénileg, valamint általánosságban is: az utcán való szabad közlekedés megszorításával, színház és más mulatóhelyek bezárásával stb.

 Magyarországon1920-ban létrehozott Országos Menekültügyi Hivatal (OMH) pontos kimutatást vezetett a menekültekről. Nem lehet csodálkozni, hogy e statisztika szerint 1918. október 30-ától 1924. június 30-ig a Romániához csatolt területekről, a kényszer és kilátástalan helyzet következtében összesen 197.035 személy érkezett az anyaországba. A kimutatás taglalja foglalkozás szerint is a kivándoroltakat, a szomorú, hogy nagy többsége értelmiségi és hivatalnok volt.

 Ezeknek a nacionalistáknak úgy látszik dühöngnek, hogy a magyarok önfejűek és nem akarnak elmenni, vagy beolvadni a többségi nemzetbe. Mindent megtesznek, hogy a kultúránkat kihúzzák a talpunk aló és a gazdasági fejlődést is ellehetetlenítsék.

 A Basescu félék és más nacionalisták látván, hogy a helyzet hasonló, mint száz évvel ezelőtt, a nagyhatalmak megint nem szolnak bele a kisded játékaikba és gyorsan szeretnék kivitelezni az egységes román nemzeti államot.

 Jelen helyzetben ha a törvénytervezetet a képviselőház plénuma is elfogadja, Románia minden évben meg fogja ünnepelni a trianoni szerződést.

A kormánynak és a helyi hatóságoknak gondoskodniuk kell majd arról, hogy június 4-én, az első világháborút lezáró, Magyarország határait kijelölő békeszerződés évfordulóján kitűzzék a köztereken Románia nemzeti lobogóját. A jogszabály felhatalmazza az állami és helyi hatóságokat, hogy logisztikai vagy költségvetési támogatást nyújtsanak a trianoni szerződés jelentőségét tudatosító tudományos, oktatási, kulturális rendezvények megszervezéséhez, amelyekről a román közszolgálati médiának is be kell számolnia.

 

Tóth