Románia: ha magyar vagy földbe döngölnek! A román állam kontra ozsdolai közbirtokosság.

Romániában jogalkotásról lehet beszélni, de annak betartásáról kevésbé.

Ha egy országban jogi szempontból már semmit nem jelent a törvény.

Ha a bíróságon az ítéleteket szubjektív módon hozzák meg.

Ha magyarokról van szó akkor veszteskén indul a joga érvényesítésekor.

Az úzvölgyi esetet nézve, ha egy magyar önkormányzat tulajdonában levő temetőt, ki lehet sajátítani a telekkönyv meghamisításával, akkor értelemszerűen igazoló akták meghamisításával, a törvény kikerülésével bármely magán- vagy közösség tulajdonban levő vagyonra ráteheti az állam a kezét.

Egyszóval nem beszélhetünk jogállamiságról.

 

A NATO-hoz és az EU-hoz csatlakozáskor Románia kötelezettségeket vállalat ezek között volt a kommunizmus alatt elkobzott vagyonok visszaszolgáltatása. A törvény értelmében az ozsdolai Láros Erdő- és Legelőtulajdonosok Egyesülete is visszakapta a közbirtokossági 4750 hektár erdőt, amelynek negyven százalékát 1998–2000-ben Vrancea megye elperelt. Ilyen jogi háttérrel indul neki a közösség megvédeni a jogait.

 A visszaállamosítás réme fenyegeti az ozsdolai faluközösséget és az erdélyi magyarságot

Néhány éve a román állam sötét magyar ellenes erői megelégelték, hogy az erdélyi magyarok visszakapták és az évtizedekig elhúzódó perek ingatlanjaikat vissza kapják, így aztán leállították a visszaszolgáltatást és megindították a visszaállamosítási folyamatot. AKovászna megyében a Székely Mikó Kollégiumal kezdődőtt a folyamat, a 2007-ben gróf Bánffy Dániel örököseinek visszaszolgáltatott, a több mint 9 300 hektár erdőre tette rá a kezét a román állam.

 

Ozsdolán nem néhány örökös vagyonának az elvételéről szól az eset, hanem egy egész faluközösség gazdasági ellehetetlenítéséről. A nyelvhasználat és a magyar nyelvű oktatás korlátozása után az erdélyi magyarság gazdasági kizsigerelését találták ki a nacionalista erők, amelyhez a jog szolgáltatók asszisztálnak.

 Pál István közbirtokossági elnök elmondása szerint a pénzügyminisztérium múlt év októberében támadta meg a bíróságon a visszaszolgáltatást. A hatalom képviselői azt állítják, hogy a 4750 hektár erdőt a román állam 1921-ben kisajátította és kifizette az értékét. A helyzet pikantériára, hogy nincsen semmiféle konkrét bizonyítékuk arra, hogy valaki is pénzt kapott volna az erdőért. 1938-ból létezik egy brassói táblabírósági végzés, amelyben az áll, hogy a közbitokosság nem volt megelégedve a felajánlott összeggel, és a táblabíróság jóváhagyta a keresetüket, hogy az állam egészítse ki a felajánlott összeget – de ezzel meg is szakadt a folyamat. Nem került elő, semmilyen írat, amely azt bizonyítaná, hogy a közbirtokossági tagok pénzt kaptak volna.

 A visszaállamosítási per a kézdivásárhelyi bíróságon kezdődött, a Lárost védőügyvéd javaslatára az ügy átkerült a megyei törvényszékre, ahol a múlt hónapban döntés született és áthelyezték a brassói táblabírósághoz, úgy gondolták, azok az illetékesek a döntéshozatalra. Így leállt a folyamat mind addig míg döntés születik, hogy a kovásznai megyei törvényszék vagy a kézdivásárhelyi bíróság tárgyalja le az ügyet. Pál István szerint, ha elveszik az erdőt, az hatalmas veszteséget jelent a faluközösség számára, hiszen több mint kétezer közbirtokossági tagnak adtak évente tűzifát, illetve gömbfát vagy pénzosztalékot. A Láros nemcsak a tagságot, a szegényeket, betegeket, iskolásokat és óvodásokat, hanem a közintézményeket is támogatta anyagilag.

 Az egyházvagyont is megcsorbították

 Jakab-Fancsali Kálmán címzetes esperest, az egyházközség plébános elmondja: 172 hektár erdőt vettek el az egyháztól, ennek is egy részére a Vrancea megye rátette a kezét.. Hosszadalmas pereskedés után visszakaptak tíz hektár erdőt. A közbirtokosságban az egyháznak húsz hektár erdeje van. A plébános a beszámolója végén hozzátette: szegényebb családokat kerülnek a visszaállamosítás kapcsán a legsúlyosabb helyzetbe. Sok olyan idős ember él a faluban, akinek nagyon kicsi a nyugdíja, alig tudnak megélni egyik hónapról a másikra, és közöttük olyanok is vannak, akik az orvosi receptről csak a gyógyszerek felét tudják kiváltani pénzhiány miatt.

 A közösség tagjai is reménytelenül néznek a jövő elé

 Páll Dénes alpolgármester, közbirtokossági tag, és mint falú egyik vezető embere szerint ha a közbirtokosság erdő nélkül marad, az mindannyiuk számára hatalmas veszteség, hiszen sokuknak a Láros biztosította a téli tüzelőt. A közbirtokosság ez idáig biztonságot is jelentett a faluközösség számára.

 Bartók Lenke közbirtokossági tag: „A férjeméknek volt annak idején harmincegy hektár közbirtokossági erdejük, amelynek negyven százaléka 1968-ban átkerült Vrancea megyébe. Ami megmaradt, elosztották hatfelé a hat testvér között, négy hektár jutott fejenként. Minden évben közel két öl fát vagy pénzt kaptunk. Ha visszaállamosítják az erdőt, tűzifa nélkül maradunk, amelyet meg kell majd vennünk. A férjem nyolcvanéves, az ő nyugdíja többecske, mert gépkocsivezető volt, de nekem csak szociális, 640 lejes nyugdíjam van. Nagyon meg fogjuk érezni, ha nem kapunk fát, s magas áron meg kell vásárolnunk azt” - panaszolta.

Hajdú Margit 640 lejes nyugdíjából kénytelen élni, és a 47 éves beteges lánya gondját is visel. „Alig tudunk ennyi pénzből megélni. Nagyon nehéz lesz a létünk a közbirtokosságtól kapott juttatás nélkül. Nem értem, miért akarják elvenni az erdőnket. Télen három kályhában tüzelünk, ami hat öl fát jelent, pénzben ez hatezer lej. Ami fát kaptunk eddig, ha szűkösen is, de egy télre elég volt. Ezentúl, ha jól értettem, nem kapunk semmit, s akkor megfagyunk, mert nem lesz pénzünk tűzifára. Nagyapáink megőrizték az erdőt, most pedig el akarják venni tőlünk” - mondja a néni.

Arros Imre közbirtokossági tag, hasonlóan vélekedett mint a többi megszólaló, még azt hozzátette: „soha nem hallottak arról, hogy valaki Ozsdolán pénzt kapott volna a román államtól az erdőkért”.

Tóth

Szék-helyek

Kapcsolat

Szék-helyek.ro 

525400 Kézdivásárhely

42-es Udvartér 1.sz.

Telefon: 0040 742 210 505

E-mail: szekhelyek@gmail.com

Kapcsolattartó: Tóth László


Adatkezelési tájékoztató 

Felhasználási feltételek

Szerzői jogok

  Minden, a Nagy haború  oldalain megjelenő tartalom (cikk, kép, videó, egyéb) a Szék-helyek portál  (továbbiakban Portál)  jogvédelem alatt áll. A szerző engedélyével másolható vagy sokszorosítható.
A www.felsoharomszek.szek-helyek.ro és www.szekhelyek.szek-helyek.ro  hírei, véleményei szabadon idézhetők és felhasználhatók, az eredeti forrásra mutató hivatkozás elhelyezésével.

Bővebben szerzői jog