Erkölcstelen és felháborító, ami az Úz-völgyében történik

Kategória: Kiemelt

A románoknál a kis lépések politikája sikeresebb, mint az RMDSZ-é, úgy látszik ők nagyobbakat lépnek. Kis lépésekben a vlachok betelepítették, elárasztották Erdélyt. Trianon után az oktatást legyen az magyar akár román nyelvű szétverték, majd rátették a kezüket a a magyar épített örökségre és tetemes részét le is rombolták. Mára eljutottunk oda, hogy halottainkat is elrabolják, kiszorítják arról a helyről ahol örök álmukat alusszák.

 Vérlázító és erkölcstelen eseményről számolt be a Székelyhon

 

 Ugyanis, hogy nagyszabású, katonai felvonulással és tiszteletadással is megerősített ünnepség keretén belül készülnek felavatni 2019. Május 17.-én emlékművet az Úz-völgyében a két világégésben hősi halált halt román katonáknak. Erkölcstelen cselekedet mert a haditemetőt a magyar, osztrák és német hősi halottak emlékére állították 1926-1927-ben Magyarország és Románia közti megállapodása alapján. Egyébként az 1944. augusztus-szeptemberében zajló Úz-völgyi harcokban nem vettek részt román alakulatok.

A második világháborúban elesett magyar és német katonák, illetve civilek emlékére állított fakeresztek mellé most számos betonkeresztet állítottak, illetve egy nagyobb emlékművet is emeltek.

Az emlékműavatást közigazgatási szempontból vitatott területen, az Úz-völgyi haditemetőben tervezik, a közel nyolcezer négyzetméteres telket mind a Bákó megyei Dormánfalva, mind pedig a Hargita megyei Csíkszentmárton a magáénak tekinti. Amint az alábbiakban a hivatalos akták szerint a dormánfalviak jogtalanul tartják magukénak.

 

Röviden arról van szó, hogy a Hargita megyével Határos Bákó megyében lévő Dormánfalva (Darmenesti) önkormányzata valamilyen fondorlatos módon a város birtokába vette a Hargita megye területén fekvő Úz-völgyi magyar katonatemetőt, abba román kereszteket és román I.-II. világháborús emlékművet állított, állami közpénzből, felújítás címszó alatt. Az is megérné megnézni, hogy miként tudtak 200 ezer lej pályázati pénzt 1 db. ortodox betonkereszt és mintegy 52 db. betonból öntött kereszt felállításáras elkölteni.

 

A bökkenő ott van, hogy a jogsértés az általános jelenség lett Romániában.

Ha valami megtetszik valakinek ebben az országban azt elveszi, még ha törvénytelen is

 Lassan az ököljoga lép életbe, ha így haladunk. 2019. március 22-ig a Hargita megyei Csíkszentdomokos adminisztrálásában volt a terület, melyen a magyar és német hősök emlékét őrzik. Az említett dátumon a a Bákó megyei dormánfalvi helyi tanács a 29-es helyhatósági határozattal 2019. 03. 29.-től a 7979 négyzetméteres nemzetközi haditemető a település magánvagyoni leltárába kerül.

A temető területét már 2007-ben Csíkszentmárton község közvagyonába foglalták, ez 2010-ben jelent meg Románia Hivatalos Közlönyében (az erről szóló dokumentum megtekinthető itt:https://drive.google.com/open?id=1HLjxtpBYqIdl7X07mXvEIP48KqlQDgPm,

Az 1968-ban életbe lépett 2 számú törvény is a Csíkszentmárton település jogos tulajdonát igazolja a terület felett. Úz-völgye mint település Csíkszentmárton községtől 34 km-re terül el. A tábor területe 27.700 négyzetméteren fekszik és 9 épület tartozik hozzá, amelyeket 1942-ben a Magyar Honvédség építtetett, majd háború után kerültek a Román állam tulajdonába ezek az épületek, a területet ugyancsak a Honvédség vásárolta volt meg.

Az épületek az 135/2001 Kormányhatározat 49 mellékletének 11 pontjában Csíkszentmárton Község közvagyonába is bekerültek, illetve az állami közvagyonba is nyilvántartásba lettek véve. Tehát törvénytelen, mert a Csíkszentmárton Polgármesteri Hivatal kellet volna építkezési engedélyt kibocsátson. Az, hogy a dormánfalviak egyszerűen magukénak nyilvánították egyszerű elbirtoklás, ami törvénytelen.

 Elfogadhatatlan, hogy jelképeinket üldözik, megalapozatlan vádakkal zárnak börtönbe magyar ifjakat. Ez már vérlázító, azt jelenti, hogy az erdélyi magyarság számára az úzvölgyi katonatemető, nemzeti ellenállásunk, megmaradásunk egyik utolsó jelképe végleg elveszik!

 Remélhetően, politikusaink nem csupán kérésekkel, tiltakozásokkal fogják kérni a betonépítmények eltávolítását, és nem csupán a „folyamat leállítását addig amíg az ügy tisztázódik” ahogyan Kelemen Hunor finomkodik a a kormányfőhöz intézet kérésében. Hanem tiltakozó akciókat szerveznek a politikai pártok, civil szervezetek május 17-én a helyszínen, és utána is, addig amíg ott vannak a beton alkotmányok. Nincsen amit tisztázni betonkeresztek törvénytelenül kerültek oda.

 Tóth