Még a kétnyelvű utcanévtáblától is félnek a marosvásárhelyi nacionalisták

Kategória: Kiemelt

A marosvásárhelyi polgármesteri hivatal elmulasztotta a fellebbezést, így jogerőssé váltak a kétnyelvű marosvásárhelyi utcanévtáblákra vonatkozó önkormányzati határozatokat érvénytelenítő első fokú bírósági ítéletek – írta keddi számában a Krónika erdélyi magyar napilap. A marosvásárhelyi önkormányzati testület 2017. októberében két határozatot fogadott el a kétnyelvű utcanévtáblák kihelyezésére. A Szabad Emberek Pártja (POL) által benyújtott tervezet az utcanevek magyar fordításának a kihelyezését írta elő, az RMDSZ által kezdeményezett tervezet pedig az utcanévbe emelte be a magyar elnevezést is.

Utóbbi azt jelentette, hogy például a Tineretului (Ifjúság) utcának nemcsak az utcanévtáblákra kellett volna kiírni a fordítását, hanem az utca nevét kellett volna megváltoztatni Tineretului – Ifjúság utcára. Mindkét politikai alakulat megszavazta a másik kezdeményezését is, így az önkormányzati testület mindkét javaslatot elfogadta.

Mulasztás miatt a városházi jegyző lemondását kéri az RMDSZ, mivel a Dianora Monica Cătană által vezetett jogi osztály nem tett eleget a törvény által előírt kötelességének, miszerint a bíróságon az önkormányzat érdekeit kell védenie. A jegyző hozzáállása miatt a prefektúrának sikerült elkaszálnia az utcanévtáblák kétnyelvűsítésének ügyét. Az RMDSZ a továbbiakban sem hajlandó lemondani a marosvásárhelyi utcák kétnyelvűsítéséről. • Fotó: Haáz Vince „Úgy veszítettünk, hogy esélyünk sem volt nyerni” – állapította meg Kali István, az RMDSZ marosvásárhelyi ügyvezető elnöke, miután kiderült, hogy a városháza jogi osztálya a prefektúra kezére játszott abban a perben, amelyet a kormányhivatal az utcanevek kétnyelvűsítési kísérlete miatt indított. A szövetség jogi végzettségű vezetője szerint Dianora Monica Cătană városházi jegyző nem biztosított megfelelő, szakszerű védelmet a tanács 2017 októberében hozott határozatának, melyet a magyarellenességéről elhíresült, azóta leváltott Lucian Goga prefektus indított. Írta kedden a Krónika.

A marosvásárhelyi önkormányzati testület 2017-ben két tervezetet fogadtak el. Az egyiket a Szabad Emberek Pártja (POL) által indítványozta  az utcanevek magyar fordításának a kihelyezését írta elő, az RMDSZ által kezdeményezett tervezet pedig az utcanévbe emelte be a magyar elnevezést is. 

A határozatok azonban nem léptek érvénybe, mert mindkettőt megtámadta a közigazgatási bíróságon Lucian Goga, Maros megye azóta leváltott prefektusa.

A városháza nacionalistái megfúrták az életbeléptetést

„Itt lépett közbe másodszor a jegyző, aki megtagadta a szerződés aláíratását a polgármesterrel, arra hivatkozva, hogy a törvény ezt nem teszi lehetővé. Itt azonban egy ferdítés van, mert a 2012/26-os sürgősségi kormányrendelet valóban arról rendelkezik, hogy azon közigazgatási egységek, amelyeknek van jogi osztálya, nem fogadhatnak ügyvédet a képviseletükre, ellenben ugyanabban a cikkelyben rögzíti, hogy jól indokolt esetben, amennyiben a jogi osztály szakemberei nem tudják ellátni a védelmet, akkor felfogadható külsős ügyvéd” – magyarázta Kali. Szerinte azok után, hogy Cătană negatívan véleményezte a határozattervezetet, nem is lehetett elvárni tőle vagy beosztottjaitól, hogy meggyőződésük ellenére azt fenntartsák. Éppen ezért kellett volna átadnia a jogi védelmet a képviselői testület által megbízott független ügyvédnek. Arra azonban már senki nem számított, hogy az esetleges alapfokú pervesztés után a polgármesteri hivatal még csak formailag sem hajlandó megfellebbezni a kedvezőtlen ítéletet. A városházi jegyző itt követte el a harmadik hibát, mivel nem volt hajlandó folytatni a pereskedést." Olvashatjuk a krónika oldalán.

Marosvásárhelyen fittyet hánynak a törvényekre

Kali István szerint a történtek jól példázzák, hogy miként "fektetik" a magyar ügyeket a marosvásárhelyi polgármesteri hivatalban. A politikus hozzátette: elvárják a jegyzőtől, hogy benyújtsa lemondását, és azt is tervezik, hogy pert indítanak ellene.
Romániában az önkormányzati törvény 2001 óta írja elő a többnyelvű feliratozást azokon a településeken, ahol egy kisebbség aránya meghaladja a 20 százalékot. Ez a törvény csak a településnevek és az intézménynevek többnyelvű kiírásának a kötelezettségét írja elő, az utcanevekről nem rendelkezik. Románia azonban 2008-ban olyan formában ratifikálta az Európai Kisebbségi és Regionális Nyelvek Chartáját, amelyben vállalta, hogy a hagyományos kisebbségi helyneveket is használja, amelyek mellett - szükség esetén - a hivatalos elnevezéseket is feltünteti. A charta szakértői a 2012-ben készített Románia-jelentésben külön kitértek arra, hogy a helynevek alatt nemcsak a településnevek értendőek. Konkrét példaként említették, hogy nem elégséges az utcák román megnevezése után odaírni a magyar "utca" szót, az utca nevét is ki kell írni a kisebbség nyelvén.
A székelyföldi város magyar lakosságának általános felháborodását váltotta ki 2015 márciusában a polgármesternek alárendelt helyi rendőrség azzal, hogy tetemes bírságot rótt ki a Civil Elkötelezettség Mozgalom (Cemo) önkénteseire, akik megelégelvén a kétnyelvű táblák hiányát, maguk kezdtek kétnyelvű utcanévtáblákat kihelyezni. Később a bírságokat érvénytelenítette a bíróság. Marosvásárhelyen az 1990-es etnikai konfliktusok által gerjesztett kivándorlási hullám nyomán került kisebbségbe a magyarság, amely a 2011-es népszámláláson az összlakosság 45 százalékát tette ki.

Forrás: kronika.ro/MTI