Frontális támadást indított Klaus Johannis a kisebbségek anyanyelvhasználata ellen

Az RMDSZ által javasolt három módosítás mellett két olyan, a kisebbségi anyanyelvhasználattal kapcsolatos rendelkezés miatt is megtámadta kedden az államfő az alkotmánybíróságon a közigazgatási törvénykönyvet, amelyek a jelenlegi közigazgatási törvényben is szerepelnek. Klaus Johannis egyik fő érve az, hogy „Romániában a hivatalos nyelv a román”. Cseke Attila, az RMDSZ szenátusi frakcióvezetője az államfő eljárását felháborítónak tartja.

 

Az ellenzéki pártok után az államfő is alkotmányossági óvást emelt kedden a kisebbségi anyanyelvhasználatot is szabályozó új közigazgatási törvénykönyv ellen. Az elnöki hivatal honlapján közzétett csaknem százoldalas óvás majdnem egytized részében a ma is létező, vagy újonnan bevezetendő kisebbségi nyelvhasználati jogokat támadja. Klaus Johannis alkotmányellenesnek tart minden olyan rendelkezést, amely túlmutat az alaptörvényben rögzített anyanyelv-használati jogon, vagy megengedő módon értelmezi azt.

Románia hivatalos nyelve a román
Az államfő kifogásában több helyen is hivatkozik az alkotmány 3. cikkelyére, amely szerint Románia hivatalos nyelve a román. A nyelvhasználati jog megengedő értelmezését pontosító cikkely - amely szerint ott sem tilos az anyanyelvhasználat, ahol nem kötelező arra lehetőséget teremteni - Johannis szerint azért alkotmányellenes, mert az alaptörvény a "jelentős kisebbségi számarány" esetén garantálja ezt a jogot, a kihirdetésre váró törvénykönyv viszont a - 20 százalékban megállapított - jelentős lakosságarány alatt is lehetővé tenné az anyanyelvhasználatot, ha arról önkormányzati határozat születik.

Fotó: presidency.ro

Az államfő azzal érvel, hogy az alkotmány nem az anyanyelvhasználat biztosításának "lehetőségéről" rendelkezik (a "jelentős" kisebbségi számarány alatt), hanem arról, hogy "kötelező" e jog biztosítása (a küszöbérték felett). Így nézete szerint a 20 százalékos küszöb alatti kisebbségi nyelvhasználat "kiváltságos" helyzetbe hozná az illető településen lakó kisebbségieket azon - szintén 20 százalék alatti lakosságarányt kitevő - nemzettársaikkal szemben, akikkel az önkormányzat nem hajlandó anyanyelvükön kommunikálni.

Az önkormányzati ülésen csak románul lehet beszélni
Az államfő alkotmányellenesnek tartja továbbá azt a - jelenleg is hatályos - rendelkezést, amely lehetővé teszi, hogy a kisebbségi képviselők anyanyelvükön szólaljanak fel az önkormányzati tanács ülésein, ha a polgármester gondoskodik arról, hogy legyen román szinkrontolmácsolás.

Az elnök értelmezése szerint az alkotmány csak a polgárok és hatóság közötti kommunikáció esetében biztosítja az anyanyelvhasználat jogát, nem pedig az állami (önkormányzati) hivatalokon belül, ahol szerinte kizárólag az állam hivatalos nyelvét, vagyis a románt kellene használni. Ha a taláros testület megalapozottnak minősíti az elnök ezen kifogását, a többségében magyarok lakta Székelyföldön is románul kellene beszélniük az önkormányzati képviselőknek a tanácsüléseken.

Nem a kétnyelvű utcanévtáblákra
Az ellen is óvást emelt az elnök, hogy a kisebbségek által lakott települések hivatalainak ügyfélszolgálatán az alkalmazottaknak ismerniük kell a kisebbség nyelvét: szerinte ez hátrányos megkülönböztetés a többségi munkavállalókkal szemben, akiket gyakorlatilag kizárna az illető állásokból.

Kifogásolja azt a törvénykönyvben szereplő pontosítást is, amely a közterek anyanyelvű feliratozását is előírja, mert szerinte az túllép az alkotmányos rendelkezésen. Azzal érvel: az utcák és terek anyanyelvű feliratozása nem része a hatóság és állampolgár közötti kommunikációnak, tehát nem vonatkozik rá az alkotmányos előírás.

A szerzett jogokat sem szavatolná
Johannis a szerzett jogok garantálásával sem ért egyet. Ha a taláros testület helyt ad az elnöki óvásnak, a magyarság szerzett jogait is elveszítheti azokon a településeken, ahol számaránya a húszszázalékos nyelvhasználati küszöb alá csökken. Ennek értelmében le kellene venni a kétnyelvű feliratokat azokon a településeken, ahol (román betelepítés, a kisebbségiek elvándorlása, vagy asszimilációja miatt) húsz százalék alá csökken a kisebbségi lakosságarány.

Az alkotmány azokban a közigazgatási egységekben kötelezi a helyi hatóságokat és központi közigazgatás helyi képviseleteit, hogy biztosítsák az anyanyelvhasználat lehetőségét a nemzeti kisebbségekhez tartozó számára, ahol az illető kisebbség "jelentős számarányt" képvisel.

Cseke Attila: felháborító az államfő eljárása
Az RMDSZ szenátusi frakcióvezetője, Cseke Attila súlyosnak nevezte, hogy az államfő olyan kisebbségekkel kapcsolatos rendelkezéseket is megtámadott, amelyet a jelenlegi közigazgatási törvény is tartalmaz. „A Johannis által kifogásolt rendelkezések közül kettő 17 éve érvényben van, és egy az egyben átkerült a jelenlegi közigazgatási törvényből a törvénykönyvbe. Erre most az kiderítette, hogy alkotmányellenes” – jelentette ki a politikus a Maszolnak. Cseke Attila emlékeztetett, hogy korábban Klaus Johannis az oktatási törvény kisebbségek számára kedvező módosításait is megtámadta az alkotmánybíróságon.

A szenátusi frakcióvezető az államfő eljárását felháborítónak nevezte. Mint fogalmazott, tünetértékűnek tartja, hogy a román politikai elitet az infrastruktúra korszerűsítésénél jobban érdekli a kisebbségi jogok visszanyesése. „Ma jelentették be, hogy a BMW gyárat nyit Debrecenben. Ez az óriásberuházás többek között azért jöhetett létre, mert Magyarországon vannak autópályák. De a román politikai osztályt jobban érdekli, hogy hova tűzték ki a székely zászlót, mint az, hogy legyenek végre az országban autópályák” – nyilatkozta Cseke Attila.

Kapcsolat

Szék-helyek.ro 

525400 Kézdivásárhely

42-es Udvartér 1.sz.

Telefon: 0040 742 210 505

E-mail: szekhelyek@gmail.com

Kapcsolattartó: Tóth László


Adatkezelési tájékoztató 

Felhasználási feltételek

Szerzői jogok

  Minden, a Nagy haború  oldalain megjelenő tartalom (cikk, kép, videó, egyéb) a Szék-helyek portál  (továbbiakban Portál)  jogvédelem alatt áll. A szerző engedélyével másolható vagy sokszorosítható.
A www.felsoharomszek.szek-helyek.ro és www.szekhelyek.szek-helyek.ro  hírei, véleményei szabadon idézhetők és felhasználhatók, az eredeti forrásra mutató hivatkozás elhelyezésével.

Bővebben szerzői jog