1738. április 29. ; III. Károly elrendeli Rákóczi József elfogatását

1738. április 29-én kelt III. Károly magyar királynak azon parancsa, mely elrendelte Rákóczi József erdélyi trónkövetelő elfogatását, akit a Habsburg Birodalom ellen háborúzó I. Mahmud szultán (ur. 1730-1754) nevezett ki a fejedelemség vezetőjévé.

1222. április 24. II. András kiadja az Aranybullát Fehérváron


Az Aranybulla függőpecsétje. Előlapján II. András király alakja, hátlapján a hétszer vágott, négy pólyás magyar címer háromszögű pajzson.(Wikipedia)

1222. április 24-én adta ki II. András Fehérváron az Aranybullát, a rendi állam magyar jogrendszerének legfőbb tartóoszlopává váló oklevelet.

Erdélyi magyarság az I. világháború után. Az iskolák.

Az erdélyi magyarság kisebbségi küzdelmeinek egyik legszomorúbb fejezetét képezi az a két évtizedes harc, amit egyházaink és politikai képviseletünk a magyar iskolák érdekében folytatott. A kisebbségi szerződés előírta, hogy Románia kisebbségi állampolgárainak jogukban áll iskolákat létesíteni, azokra felügyelni s ott nyelvüket használni és vallásukat gyakorolni (9. szakasz); de ugyanakkor az állam is köteles azokban a helységekben, ahol kisebbségek jelentős arányban laknak, az állami iskolákban ezek gyermekeit saját anyanyelvű oktatásban részesíteni; sőt a kisebbségi iskoláknak arányos részt kell biztosítani az állami és községi költségvetésben iskolai célokra előirányzott összegekből (10. szakasz); végül a székely és szász közületnek a román kormány vallási és tanügyi kérdésekben helyi önkormányzatot fog engedélyezni (11. szakasz).

Kétszáz éve alapította báró Purczel János ezredes a kézdivásárhelyi katonaneveldét

„1719-ik évben, a tavasz beálltakor a Székelyföldet akkora pestis támadta meg, hogy egy év leforgása alatt több mint százezren pusztultak el" - olvashatjuk a korabeli forrásban. Ezt tetézte a határvédelem erőszakos kialakítása.  A fő határvédelmi szerepek mellett nagy hangsúly esett a határszéli csempészetek meggátolására és az illegális határátlépők kiszűrésére is. A határőri társadalmi rendet elsősorban a lakosság katonáskodásra kényszerítéssel és betelepítésekkel vitelezték ki székelyföldön.

1820. április 7. Klapka György születése Temesváron

1820. április 7-én látta meg Temesváron a napvilágot Klapka György, az 1848-49-es szabadságharc tábornoka, emigráns magyar politikus és későbbi országgyűlési képviselő.

A cseh–német származású, katonacsaládba születő Klapka iskoláit Temesváron és Szegeden végezte, majd 18 évesen Karánsebesen belépett a tüzérek közé.

A magyarok helyzete 100 évvel ezelőtt. A románok kisebbségpolitikája egy jottányit sem változott!

A magyarellenes megnyilvánulok 2019-ben is napirenden vannak. Sajnos a magyar politikum inkább bebetonozta magát a román konjunktúrába, a magyar jövőkép és megmaradási stratégiának a kidolgozása helyett. Eltelt száz év még mindig a magyarságtól félnek a románok, pedig hajdan Alexandru Vaida Voievod regélte, hogy ők nem félnek. Ez igaz is volt, a lényege pedig, a románságban a ellenség kép kialakítása és ezt kihasználva az uszítás a magyarok ellen, ebből politikai és szavazati tőkét kovácsolva. Ez folyik mai napig.
 Ha figyelmesen olvassuk az 1929-es sajtó szemelvényeket, láthatjuk, sem nemzetpolitikában de még Románia szintű oktatás politikában se változott sokat a helyzet. Az akkor a Pester Lloydban megjelent román szemléletet mai napig betartják. No jó a zsidókat most békén hagyják. „Csakhogy a magyarázata ennek az, hogy egy afféle láthatatlan titkos kéz minden román pártot és minden román kormányt egyazon álláspontra hoz össze, mihelyt a kisebbségi kérdésről van szó Maga Vajda belügyminiszter ezt még ellenzéki korában úgy írta körül egyik nyilatkozatában, hogy: >>üsd a magyart és a zsidót<<” Tekintsünk a korabeli sajtóba, mi is történt 1929 elején a mioritikus vidéken a magyarokkal, szemelvények következnek a korabeli sajtóból.

Vitték, amit értek. Budapest Román megszállása


Román járőrök a Nagykörúton (fotó: budapestcity.org)

A román művelődési minisztérium úgy gondolta, hogy folytatni kell az ünneplést, hadd tudja meg a 21. századi idős, ifjú és gyermek a hős tetteket amelyek végbementek száz éve. Úgy gondolják érdemes megünnepelni Erdély után Budapest megszállását. A minisztérium szerint erre méltó ünnep nap lenne augusztus 4-e, Ekkor vonult fel Budapesten a román hadsereg.

1849. március 5. A szolnoki ütközet

A Délvidék 1849. januári kiürítése után a bánsági és a bácskai magyar csapatok nagy részét a Közép-Tisza mellékére indították. Ezek, a Vécsey Károly vezérőrnagy vezette 6. és a Damjanich János vezérőrnagy vezette 8. hadosztály február végén Cibakháza és Törökszentmiklós között álltak fel.

Kapcsolat

Szék-helyek.ro 

525400 Kézdivásárhely

42-es Udvartér 1.sz.

Telefon: 0040 742 210 505

E-mail: szekhelyek@gmail.com

Kapcsolattartó: Tóth László


Adatkezelési tájékoztató 

Felhasználási feltételek

Szerzői jogok

  Minden, a Nagy haború  oldalain megjelenő tartalom (cikk, kép, videó, egyéb) a Szék-helyek portál  (továbbiakban Portál)  jogvédelem alatt áll. A szerző engedélyével másolható vagy sokszorosítható.
A www.felsoharomszek.szek-helyek.ro és www.szekhelyek.szek-helyek.ro  hírei, véleményei szabadon idézhetők és felhasználhatók, az eredeti forrásra mutató hivatkozás elhelyezésével.

Bővebben szerzői jog