A Székely Hadosztályra emlékezünk

Székely Hadosztály 1918. december 1. után, az Erdélyt elárasztó román csapatok elleni védekezésként, Lukács Béla nyugalmazott altábornagy kezdeményezésére Kolozsváron hoztak létre, az itt még együtt maradt Hadosztály törzséből (38. magyar hadosztály székely katonáiból), amelyhez csatlakoztak a Kratochvil Károly parancsnoksága alatt Erdélyben szerveződött alakulatok.

Háromszék: Zabola hun eredete

Zabola római katolikus templom 

Aradi Éva világhírű India kutatónknak köszönhetően egyre többet tudhatunk meg az ázsiai hunokról, és ezen belül az indiai hun birodalomról. Kr. u. az 5-ik században az Attila által vezetett európai hunoknak, valamint a heftalitáknak, azaz a fehér hunoknak a birodalomépítése hozzájárult a Római Birodalom bukásához, az utóbbiak pedig alaposan legyengítették az ókor két virágzó államát: Perzsiát és Indiát.

1803. október 17. Deák Ferenc születése

„A hatalom csak eszköz, végcél a népek boldogítása.”
(Deák Ferenc)

1803. október 17-én született Söjtörön Deák Ferenc, a „haza bölcse”, a 19. századi magyar történelem egyik legnagyobb formátumú politikusa. Deák az 1832-36-os országgyűlésen kapcsolódott be a modern, polgári Magyarországért vívott küzdelembe, majd az első felelős magyar kormány minisztere, a szabadságharc bukása után pedig a passzív ellenállás vezéralakja lett. Pályafutására a kiegyezés nagy művével, a dualista állam alapjainak lerakásával tette fel a koronát.

1945. 09. 26. New Yorkban meghalt Bartók Béla

Bartók Béla Viktor János; Nagyszentmiklós, 1881. március 25-én született  Nagyszentmiklóson (románul: Sânnicolau Mare). Zeneszerző, zongoraművész, népzenekutató, a közép-európai népzene nagy gyűjtője, a Zeneakadémia tanára; a 20. század egyik legjelentősebb zeneszerzője. Művészete és tudományos teljesítménye nemcsak a magyar és az európai zenetörténet, hanem az egyetemes kultúra szempontjából is korszakalkotó jelentőségű.

Erdély épített örökségei: Herkulesfürdő, egykoron büszkélkedő-, ma már lerobbant fürdőtelep

Herkulesfürdő románul Băile Herculane, németül Herkulesbad, latinul Aqua Herculis, római neve Ad aquas Herculi sacras volt,  Romániában, Krassó-Szörény megyében.
A Cserna folyó völgyében levő melegforrásokat már a rómaiak is ismerték. Herkulesnek templomot és oltárt emeltek itt, aki a melegforrások istene volt. Fürdőjét valószínűleg Traianus császár építtette, ásatásakor Herkules szobrok és fogadalmi táblák kerültek elő. Herkulesfürdőt a rómaiak tették virágzó gyógyfürdővé, és "Ad aquis Herculi sacerdos" (Herkules szent vizeihez) vagy "Thermae Hercului ad Mehadiam" (Herkules mehádiai hévizei) néven emlegették. 

Erdély épített örökségei: Szászsebes

Szászsebes (románul Sebeș, korábban Sebeșul Săsesc, népiesen Sas-Sebeș, németül Mühlbach, szászul Melnbach, latinul Sabesium) megyei jogú város (municípium) Romániában, Erdélyben, Fehér megyében. Magyar és román nevét a Sebes víznévről kapta (< magyar sebes 'gyors'). Német nevét ugyanazon folyóvízről kapta, jelentése 'malompatak'. Először 1150-ben Sebes székely kerületet említették (terra Siculorum terrae Sebus), a város első említése 1245-ből való, Malembach néven. Későbbi névalakjai: Sebus (1300), Sebz és Mulnbach (1309), Sceps sive Mulunak (1317–1320), Mylenbach és Mylunbach (1334), Milundbak (1345), Mulbach (1349), Milumbaz (1369), Mülnbach (1376), Sebus Maior (1382), Sebes (1402), Zazsebes (1435), Willenbach (1608), Sebisá (1808, románul).

Erdély épített örökségei: Kerc

Kerc (románul Cârța, németül Kertz, szászul Kierz) falu Romániában, Szeben megyében, az azonos nevű község központja. Egy 1207-es oklevél szerint Benedek erdélyi vajda beiktatta a néhány évvel korábban alapított kerci ciszterci monostort a románoktól elvett föld birtokába. 1223-ban Kerch alakban fordul elő. 1252-ben a románokat Kercről nevezték, ami azt valószínűsíti, hogy Kerc volt az első román központ a Kárpát-medencében. A trianoni békeszerződés előtt Fogaras vármegyéhez tartozott.

Kézdivásárhely: a kantai műemlékegyüttes


Kézdivásárhely-Kantai Szentháromság Római Katolikus Templom és Plébánia  (fotó: Tóth László)

1570-ben már református a város. Sajnos a középkori templomból semmi sem maradt meg. A katolikus élet csak a XVII. században indul újra, akkor is csak a Kantában, amely Alsó-Volál néven előbb nem is tartozott a városhoz. A katolikus hit felvirágoztatója, apostola Nagy Mózes esztelneki ferences pap, aki Háromszék szellemi örökségének letéteményese. Nagy Mózes Esztelneken a ferences kolostor mellett iskolát alapított, mely a XVII század végén gimnáziummá nőtte ki magát, ahol százával tanultak nem csak Felső-Háromszék ifjai, hanem messzi vidékről is özönlöttek ide a kulturális és szellemi élet központjába. 

Kapcsolat

Szék-helyek.ro 

525400 Kézdivásárhely

42-es Udvartér 1.sz.

Telefon: 0040 742 210 505

E-mail: szekhelyek@gmail.com

Kapcsolattartó: Tóth László


Adatkezelési tájékoztató 

Felhasználási feltételek

Szerzői jogok

  Minden, a Nagy haború  oldalain megjelenő tartalom (cikk, kép, videó, egyéb) a Szék-helyek portál  (továbbiakban Portál)  jogvédelem alatt áll. A szerző engedélyével másolható vagy sokszorosítható.
A www.felsoharomszek.szek-helyek.ro és www.szekhelyek.szek-helyek.ro  hírei, véleményei szabadon idézhetők és felhasználhatók, az eredeti forrásra mutató hivatkozás elhelyezésével.

Bővebben szerzői jog