1849. február 4. | Bem vereséget szenved Vízakna mellett

„Négy nap dörgött az ágyu
Vizakna s Déva közt,
Ott minden talpalatnyi
Földet vér öntözött.”
(Petőfi Sándor: Négy napig dörgött az ágyu…”)

1849. február 4-én vívták Bem József honvéd tábornok és Puchner Antal erdélyi császári főparancsnok seregei a vízaknai csatát, melyben a jelentős erőfölényben harcoló osztrák erők arattak győzelmet. A vereséggel Bem összes addigi eredménye veszélybe került, „Osztrolenka véres csillaga” azonban a későbbi hetekben bravúros hadműveleteinek köszönhetően ismét a maga javára fordította az Erdélyért vívott küzdelmet.

Az erdélyi harcok első fordulópontja Bem József tábornoki kinevezése volt, az általa irányított honvédseregek ugyanis 1848 decemberében váratlanul támadásba lendültek az Alföld felé előretörő osztrák és román csapatok ellen. Bem a rá jellemző határozottsággal december 23-án Dés mellett kettévágta a császári arcvonalat, és előbb Karl Urban határőreit űzte ki Bukovinába, majd dél felé fordult, hogy Puchner felett is döntő győzelmet arasson. A honvédseregek 1849 januárjában felszabadították a Székelyföldet, majd a mind reménytelenebb helyzetbe kerülő Puchnert Szőkefalva mellett is megverték. A császári főparancsnok főhadiszállására, Nagyszebenbe szorult vissza, Bem honvédjei azonban január 21-én sikertelenül próbálkoztak a város bevételével.

Félázsiai fajta I. – A magyarok felfedezése


Mátyás király a korabeli császári székhely, Bécs elfoglalásánál (Koroknyai Ottó: Mátyás Bécs előtt)

Miért vannak szinte minden magyar erasmusos diáknak lengyel, olasz, vagy éppen brazil haverjai, és nem németek meg hollandok? Miért tartunk nagyobbra egy 6:3-at, mint egy 3:0-át? Tényleg sírva vigadunk? Az önképünk ugyanúgy ellentmondásos, mint a történelmünk, és egyik sincs egészségesen feldolgozva és a helyére téve. Sokszor azt se engedték az elmúlt évtizedekben, hogy rendesen kibeszéljük ezeket a dolgokat, és megértsük, kik vagyunk, milyenek vagyunk mi, magyarok. Így aztán rendszeresen előjön ennek az igénye, amikor éppen nem azzal kell foglalkoznunk, hogy idegen hadseregek lövöldöznek az országunkban. Ebben a sorozatban utánajárunk, mit jelent magyarnak lenni gondolkodás, életmód, képességek, ügyesség szempontjából. Azt is megpróbáljuk kideríteni, mi köze mindehhez, hogy a legnyugatibb keleti és a legkeletibb nyugati nép vagyunk, és hogy mit jelenthetne, ha kiaknáznánk mindazt, amire képesek vagyunk.

A Székely Hadosztályra emlékezünk

Székely Hadosztály 1918. december 1. után, az Erdélyt elárasztó román csapatok elleni védekezésként, Lukács Béla nyugalmazott altábornagy kezdeményezésére Kolozsváron hoztak létre, az itt még együtt maradt Hadosztály törzséből (38. magyar hadosztály székely katonáiból), amelyhez csatlakoztak a Kratochvil Károly parancsnoksága alatt Erdélyben szerveződött alakulatok.

Háromszék: Zabola hun eredete

Zabola római katolikus templom 

Aradi Éva világhírű India kutatónknak köszönhetően egyre többet tudhatunk meg az ázsiai hunokról, és ezen belül az indiai hun birodalomról. Kr. u. az 5-ik században az Attila által vezetett európai hunoknak, valamint a heftalitáknak, azaz a fehér hunoknak a birodalomépítése hozzájárult a Római Birodalom bukásához, az utóbbiak pedig alaposan legyengítették az ókor két virágzó államát: Perzsiát és Indiát.

1803. október 17. Deák Ferenc születése

„A hatalom csak eszköz, végcél a népek boldogítása.”
(Deák Ferenc)

1803. október 17-én született Söjtörön Deák Ferenc, a „haza bölcse”, a 19. századi magyar történelem egyik legnagyobb formátumú politikusa. Deák az 1832-36-os országgyűlésen kapcsolódott be a modern, polgári Magyarországért vívott küzdelembe, majd az első felelős magyar kormány minisztere, a szabadságharc bukása után pedig a passzív ellenállás vezéralakja lett. Pályafutására a kiegyezés nagy művével, a dualista állam alapjainak lerakásával tette fel a koronát.

1945. 09. 26. New Yorkban meghalt Bartók Béla

Bartók Béla Viktor János; Nagyszentmiklós, 1881. március 25-én született  Nagyszentmiklóson (románul: Sânnicolau Mare). Zeneszerző, zongoraművész, népzenekutató, a közép-európai népzene nagy gyűjtője, a Zeneakadémia tanára; a 20. század egyik legjelentősebb zeneszerzője. Művészete és tudományos teljesítménye nemcsak a magyar és az európai zenetörténet, hanem az egyetemes kultúra szempontjából is korszakalkotó jelentőségű.

Erdély épített örökségei: Herkulesfürdő, egykoron büszkélkedő-, ma már lerobbant fürdőtelep

Herkulesfürdő románul Băile Herculane, németül Herkulesbad, latinul Aqua Herculis, római neve Ad aquas Herculi sacras volt,  Romániában, Krassó-Szörény megyében.
A Cserna folyó völgyében levő melegforrásokat már a rómaiak is ismerték. Herkulesnek templomot és oltárt emeltek itt, aki a melegforrások istene volt. Fürdőjét valószínűleg Traianus császár építtette, ásatásakor Herkules szobrok és fogadalmi táblák kerültek elő. Herkulesfürdőt a rómaiak tették virágzó gyógyfürdővé, és "Ad aquis Herculi sacerdos" (Herkules szent vizeihez) vagy "Thermae Hercului ad Mehadiam" (Herkules mehádiai hévizei) néven emlegették. 

Erdély épített örökségei: Szászsebes

Szászsebes (románul Sebeș, korábban Sebeșul Săsesc, népiesen Sas-Sebeș, németül Mühlbach, szászul Melnbach, latinul Sabesium) megyei jogú város (municípium) Romániában, Erdélyben, Fehér megyében. Magyar és román nevét a Sebes víznévről kapta (< magyar sebes 'gyors'). Német nevét ugyanazon folyóvízről kapta, jelentése 'malompatak'. Először 1150-ben Sebes székely kerületet említették (terra Siculorum terrae Sebus), a város első említése 1245-ből való, Malembach néven. Későbbi névalakjai: Sebus (1300), Sebz és Mulnbach (1309), Sceps sive Mulunak (1317–1320), Mylenbach és Mylunbach (1334), Milundbak (1345), Mulbach (1349), Milumbaz (1369), Mülnbach (1376), Sebus Maior (1382), Sebes (1402), Zazsebes (1435), Willenbach (1608), Sebisá (1808, románul).

Kapcsolat

Szék-helyek.ro 

525400 Kézdivásárhely

42-es Udvartér 1.sz.

Telefon: 0040 742 210 505

E-mail: szekhelyek@gmail.com

Kapcsolattartó: Tóth László


Adatkezelési tájékoztató 

Felhasználási feltételek

Szerzői jogok

  Minden, a Nagy haború  oldalain megjelenő tartalom (cikk, kép, videó, egyéb) a Szék-helyek portál  (továbbiakban Portál)  jogvédelem alatt áll. A szerző engedélyével másolható vagy sokszorosítható.
A www.felsoharomszek.szek-helyek.ro és www.szekhelyek.szek-helyek.ro  hírei, véleményei szabadon idézhetők és felhasználhatók, az eredeti forrásra mutató hivatkozás elhelyezésével.

Bővebben szerzői jog