Ma van a reformáció emléknapja

Julius Hübner: Luther schlägt die 95 Thesen an / Luther publishes the 95 Theses, 187 (Luther Márton a wittenbergi vártemplom ajtajára kifüggeszti a bűnbocsátó levelek árusításával kapcsolatos 95 tételét.)

Világszerte október 31-én ünneplik a reformáció napját, ugyanis ezen a napon függesztette ki Luther Márton a wittenbergi vártemplom ajtajára a híres „95 tételnek” nevezett dokumentumát. Luther tettét a protestáns reformáció kezdeteként tartják számon, hiszen olyan fontos témákat érint a „95 tétel” mint a bűnbánat, vagy a bűnbocsánat.

1956. október 25. A Kossuth téri sortűz

Ahogy múlnak az évek, úgy halványodik a kép az 1956-os Kossuth téri sortűzről, ugyanakkor – újabb dokumentumok híján – megszilárdulni látszik, amire kutatási eredményeink alapján jutottunk. Az évek során több száz szemtanúval beszéltünk, olyanokkal, akik október 25-én ott voltak a helyszínen, és olyanokkal, akik lakásuk vagy munkahelyük környezetéből követték a történteket. Egyedülálló fényképekhez, dokumentumokhoz jutottunk, amelyek segítettek tisztázni az eseményeket.

Rohanunk a forradalomba / Az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc (Részlet)

"1956 októberében a diákok mozdultak meg először. Miközben a párt vezetése továbbra is hezitált, a pártba visszavett Nagy Imre pedig újabb vitairatán dolgozott, a diákok radikális lépésre szánták el magukat: 1956. október 16-án Szegeden egy régi-új diákszervezetet hoznak létre: a párttól és annak ifjúsági szervezetétől, a DISZ-től független MEFESZ-t (Magyar Egyetemi és Főiskolai Egyesületek Szövetsége), melyhez a következő napokban az ország valamennyi területéről csatlakoztak a diákok. Az alakuló gyűlések közül különösen nevezetes a Budapesti Műszaki Egyetemen 1956. október 22-én megtartott ülés, ahol a diákok elszántsága és követelése már feltétlenül radikálisabb változásokat sejtettek.

258 éve hunyt el Mikes Kelemen

„Én úgy szeretem már Rodostót, hogy soha el nem felejthetem Zágont!”
(Mikes Kelemen)

1761. október 2-án hunyt el Mikes Kelemen, a II. Rákóczi Ferenc oldalán emigrációba vonuló kuruc bujdosók egyik legismertebb alakja, aki Lengyelország és Franciaország után a törökországi Rodostóba is hűen követte a fejedelmet. Mikes egészen annak haláláig híven szolgálta Rákóczit, a későbbi évtizedekben pedig a rodostói magyar kolónia vezetője lett; életéről és viszontagságairól Törökországi levelei tanúskodnak, melyeket a fejedelem íródeákja képzeletbeli konstantinápolyi nagynénjének írt.

1552. szeptember 9. A törökök ostrom alá veszik Eger várát


Vízkelety Béla:Eger vár ostroma

És most magam esküszöm – szólt Dobó, két ujját a feszületre emelve. - Esküszöm, hogy a vár és az ország védelmére fordítom minden erőmet és gondolatomat, minden csepp véremet! Esküszöm, hogy ott leszek a veszedelemben veletek! Esküszöm, hogy a várat pogány kezére jutni nem engedem! Sem a várat, sem magamat élve meg nem adom! Föld úgy fogadja be testemet, ég a lelkemet! Az örök Isten taszítson el, ha eskümet meg nem tartanám!”
(Részlet az Egri csillagok című regényből)

1942. szeptember 5. Móricz Zsigmond halála

„Játékokat nem lehetett elfelejteni, se a veréseket. Legjobban nem lehet a szenvedéseket. De az örömöket is tartogatja az ember.”
(Móricz Zsigmond)

1942. szeptember 5-én hunyt el Móricz Zsigmond, a 20. századi magyar prózairodalom egyik legtehetségesebb alkotója. Móricz, aki írói pályáját a Nyugat folyóiratnál kezdte, elsősorban társadalomkritikájával, a magyar parasztság, a dzsentri és a civilizációs ellentmondások realista ábrázolásával alkotott maradandót, művei hiteles lenyomatát adják annak a kornak, melyben élt.

1849. augusztus 23. Föld alá kerül a Szent Korona

1849. augusztus 23-án ásta el Szemere Bertalan, az elbukott szabadságharc utolsó miniszterelnöke és a kormánytagok egy csoportja a koronázási jelvényeket, a határ mellett fekvő Orsova városának közelében. A Szent Korona, a kard, a palást és a többi jelvény 4 esztendőn keresztül rejtőztek a föld mélyén, a császári hadsereg csak 1853 szeptemberében bukkant a nyomukra.

1038. augusztus 15. Szent István király halála

1038. augusztus 15-én hunyt el Magyarország első keresztény uralkodója, az államalapító Szent István király (ur. 1000-1038), aki egymaga vitte sikerre az államegyesítés, egyházszervezés és törvényhozás hatalmas munkáját. 1083-ban szentté avatott uralkodónk a kereszténységben is különleges pozíciót foglal el, hiszen ő az egyetlen, akit a katolikus és – 2000 óta – az ortodox egyház egyaránt szentként tisztel.

1849. augusztus 13. A világosi fegyverletétel


Görgei leteszi a fegyvert Rüdiger előtt a Világos melletti szöllősi síkon

1849. augusztus 13-án tette le a fegyvert a Görgei Artúr vezette feldunai hadtest Paszkievics főherceg, az orosz intervenciós erők főparancsnoka előtt. Az 1848-49-es szabadságharc gyászos záróakkordja máig történelmünk egyik legfájdalmasabb pontjának számít, amit – sajnos – az sem ellensúlyoz, hogy a honvédek még az utolsó pillanatokban is számos tanújelét adták bátorságuknak és büszkeségüknek.

Kapcsolat

Szék-helyek.ro 

525400 Kézdivásárhely

42-es Udvartér 1.sz.

Telefon: 0040 742 210 505

E-mail: szekhelyek@gmail.com

Kapcsolattartó: Tóth László


Adatkezelési tájékoztató 

Felhasználási feltételek

Szerzői jogok

  Minden, a Nagy haború  oldalain megjelenő tartalom (cikk, kép, videó, egyéb) a Szék-helyek portál  (továbbiakban Portál)  jogvédelem alatt áll. A szerző engedélyével másolható vagy sokszorosítható.
A www.felsoharomszek.szek-helyek.ro és www.szekhelyek.szek-helyek.ro  hírei, véleményei szabadon idézhetők és felhasználhatók, az eredeti forrásra mutató hivatkozás elhelyezésével.

Bővebben szerzői jog