Városi színház, Jordi Galcerán: A Grönholm-módszer

Kategória: Kultúra


Jordi Galcerán 1964-ben született katalán szerző, 2003-ban mikor megírta az egyfelvonásos Grönholm-módszer darabot még nem tudta, hogy 2018-ra mennyire polkorrekt lesz. Igazi nyugati 21. századi tragédia, komédia ezt inkább a nézőre kell bízni. Azokban a fordulatokban amellyel szembesíti a nézőt a szerző, azt a gondolkodási, viselkedési formát sugallja, amely ma kezd eluralkodni a világban.

 

Amikor a néző elhelyezkedik a helyén, tulajdonképpen saját magával ül szembe. A színpad másképp fogalmazva küzdőtér, egy tükör, ami már egyben felhívás, sugallja, hogy abban a játékban ami ott  mögötte történik, annak a néző is része lesz. A darabban amelyben két jól elhelyezett csavaron át ki kell találni a szereplők igazi kilétét.

Érdemes rászánni az időt a darab megtekintésére,  ahogyan az esemény előre halad, mind jobban beszippantja a nézőt, és elgondolkodhat, vajon hogyan viselkedne abban a helyzetben, amelyben a pályázók vannak. A színdarab végig késztet, hogy együtt gondolkodjunk a szereplőkkel. Miután a fények felgyulladnak a tükör átalakul színpaddá.  Kiindulópontja egy állásinterjú, a harmadik forduló után négyen maradnak, mi nézőként ebbe a helyzetbe csöppenünk bele, ekkor már ők egymásnak kell bizonyítaniuk a közös megmérettetésen ki a legjobb. Itt van a drámai helyzet mely a feszültséget hozza, egymást kell legyőzzék. A rendezésen érződik, hogy Barabás Árpád hagyta magát vinni a szövegkönyv dinamikájával és jól gondolta. Annyit lehet hozzáfűzni, hogy egyes konfliktusos helyzetet jobban kiélezhetett volna.

A csend a nézőtéren, amelyet időnként megszakít egy rövid kacaj (de ez is csak pillanatnyilag oldja a a nézőtéri  feszültséget) érezteti, a néző is együtt kombinál a pályázókkal és igyekszik megtalálni ki a „kakukktojás”, aki nem vizsgázó. A szereplők jól megalkotott játékában, valós időben kell megoldjanak feladatokat ez beszippantja a közönséget a vizsgahelyzetbe, mellyel mstmár együtt kell gondolkodni. Ügyesen megrendezett darab a színészek és rendező együttesnek sikerül, végig jól adagolva, fenntartsa a feszültséget és kellő időben oldja egy humoros jelenettel egészen az utolsó részig. A végén a második csavar után a darabban, amire nem is számít a néző, válik drámaivá a helyzet. Ez a rész teszi azzá a darabot, hogy aki szereti a nyomozós történeteket a feszült pillanatot annak nem szabad kihagyni a darab megtekintését.

 

Kézdivásárhelyi Városi színház, Jordi Galcerán: A Grönholm-módszer

 

FERRAN: Kolcsár József

ENRIC: Kiss László

MERCÈ: Márdirosz Ágnes

CARLES: Lung László Zsolt

 

Ügyelő: Veress Pánczél Emőke

Díszlettervező: Szűcs-Olcsváry Gellért

Dramaturg: Deák Katalin

RENDEZŐ: Barabás Árpád

 

Tóth László

Fotó: varosiszinhaz.ro