László Gyula-mellszobrot avattak a Lakitelek Népfőiskolán

A mellszobrot Lantos Györgyi szobrászművész alkotását, Kásler Miklóssal együtt László Zoltán és LezsáK Sándor leplezte le.Felavatták László Gyula régész-történész, egyetemi tanár, képzőművész bronz mellszobrát a Lakitelek Népfőiskolán kialakított Nemzeti Panteonban kedden.

 

Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere avató beszédében hangsúlyozta: László Gyula egy olyan korban szólalt meg, amikor nem lehetett, vitte tovább azt az eszmeiséget, amely a magyar hagyományokban, történelemben és irodalomban, mint a búvópatak, újra és újra megjelent, és amelyet soha nem lehetett kiirtani.

lakitelek mellszobor lászló gyulaA képre kattintva galéria nyílik! Fotók: MH/Ficsor Márton

Kásler Miklós nagy lehetőségnek nevezte, hogy az országnak abban az időszakában, amikor "teljesedik politikai szuverenitása és gazdasági függetlensége, meg tudjuk őrizni a tudomány és a kultúra egyenjogúságát és egyenrangúságát, kialakítva a természetes egyensúlyt".

A miniszter kiemelte: László Gyula álmának és alkotásának kiteljesedését szolgálja majd a Magyarságkutató Intézet, ahol minden magyar őstörténettel foglalkozó tudományág "egy ernyő alá" kerül. Az Akadémiától és az egyetemi rendszertől független intézet felöleli majd az egész történelemírást, a nyelvészetet, az antropológiát, az archeogenetikát, a zenei, illetve a művészeti kutatásokat. Így lehet majd megszüntetni azt a helyzetet, hogy az egyik diszciplína relativizálja a másik eredményeit, hogy elbeszélnek egymás mellett - fogalmazott Kásler Miklós.

Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke felidézte, amikor történelemtanárként a hetvenes években kortársaival a magyar nemzet múltjában próbáltak tájékozódni, felszabadító volt László Gyula gondolata, amely szerint "a magyar őstörténet termékeny bizonytalanság". Ez olyan "szellemi forrásvidékek felé terelte", amelyek aztán megalapozták a Lakitelek Népfőiskola alapításának ötletét is.

László Gyula bronz mellszobrát, Lantos Györgyi szobrászművész alkotását Kásler Miklóssal együtt László Zoltán, László Gyula fia és Lezsák Sándor leplezte le.

A szoboravatót megelőzően László Gyula alkotásaiból 50 rajz a honfoglalókról címmel kiállítás is nyílt. A megnyitón Szakolczay Lajos művészettörténész a 20 éve elhunyt László Gyula életművét lelkesítő példának nevezte, amely arra ösztönöz, hogy "merjünk értékeink védelmében nagyok lenni".

Mint mondta, a tárlat tematikája izgalmas és változatos. Szereplői úgy jelennek meg a lapokon, hogy "szinte magunk előtt látjuk elődeink drámai, ugyanakkor nem kevés boldogságot is hozó küzdelmét". Céljuk pedig önmaguk és emberi tisztaságuk, de mindenekelőtt a hon megtartása.

A tárlat megnyitóján mutatták be Arany János Rege a csodaszarvasról című művének az alkalomra megjelentetett, László Gyula grafikáival illusztrált, háromnyelvű kiadását is.

Mint Lezsák Sándor felidézte, László Gyula a kilencvenes évek elején a Rege a csodaszarvasról grafikáiból nyílt kiállítás megnyitóján fogalmazta meg azt a gondolatát, hogy a "19. század Európa, a 20. század Amerika és a 21. század Ázsia évszázada".

A Lakitelek Népfőiskola alapítója szerint "érezni kell a feladatot, a felelősséget és a kötelezettséget, amit e mondatok hordoznak és jelentenek". Több kapcsolatot kell kiépíteni és erősíteni kell azokat nemcsak a diplomáciában és a politikában, hanem a kultúrában is.

László Gyula (1910-1998) régész-történész, egyetemi tanár, képzőművész, a kettős honfoglalás elméletének megalkotója Erdélyben, a Brassó megyei Kőhalmon született. A budapesti tudományegyetemen művészettörténet, néprajz, magyar, földrajz, régészet szakot hallgatott. 1935-ben bölcsészdoktorrá avatták. 1940 és 1949 között Kolozsvárott volt egyetemi tanár. Tanári és régészeti munkája mellett folyamatosan festett, rajzolt. Megtanulta a szobrászatot, valamint az éremkészítést. 1957-től 1980-ig oktatta az ELTE régészhallgatóit.

Az 1960-as évek közepén dolgozta ki a kettős honfoglalás elméletét: eszerint a magyarság egy része már a Kárpát-medencében élt, amikor a IX. század végén az Árpád vezette honfoglaló magyarok ideérkeztek. Elméletét a történészek jelentős része nem fogadta el, viszont számos felvetését helytállónak minősítették.

Pályafutása során több mint 800 publikációja, könyve, kisebb-nagyobb írása jelent meg. Munkásságáért megkapta a Fitz József-díjat 1988-ban, három évvel később Széchenyi-díjban részesült, a Nagy Lajos-díjat és a Budapestért díjat pedig 1993-ban vehette át.

MTI




Kapcsolat

Szék-helyek.ro 

525400 Kézdivásárhely

42-es Udvartér 1.sz.

Telefon: 0040 742 210 505

E-mail: szekhelyek@gmail.com

Kapcsolattartó: Tóth László


Adatkezelési tájékoztató 

Felhasználási feltételek

Szerzői jogok

  Minden, a Nagy haború  oldalain megjelenő tartalom (cikk, kép, videó, egyéb) a Szék-helyek portál  (továbbiakban Portál)  jogvédelem alatt áll. A szerző engedélyével másolható vagy sokszorosítható.
A www.felsoharomszek.szek-helyek.ro és www.szekhelyek.szek-helyek.ro  hírei, véleményei szabadon idézhetők és felhasználhatók, az eredeti forrásra mutató hivatkozás elhelyezésével.

Bővebben szerzői jog