Umberto Eco  a közösségi hálózatokról: „Ez az ostobák inváziója. A tévé a falu hülyéjét tolta előtérbe, akivel szemben a néző magasabb rendűnek képzelte magát. Az internetben az a drámai, hogy az igazság birtokosaként tolta előtérbe a falu hülyéjét” 

1795. május 20. A magyar jakobinusok kivégzése

1795. május 20-án végezték ki Martinovics Ignácot és négy társát, a magyar jakobinusok összeesküvésének fő vezetőit.

A jakobinusok mozgalma nagyban kötődött Martinovics hihetetlen sokszínű, ugyanakkor számos sötét foltot rejtő pályájához, aki ferences szerzetesből előbb bukovinai tanító, majd lembergi egyetemi tanár, végül, karrierje érdekében a bécsi titkosrendőrség besúgója lett. II. Lipót idején (ur. 1790-1792) Gotthardi Ferenc irodája számára főleg a szabadkőművesek tevékenységéről jelentett, ugyanakkor vezetőjükkel, Gyurkovics Ferenccel mégis jó kapcsolatot ápolt.

Kis magyar világ


A magyar csapatok bevonulása Kézdi­vásárhelyre 1940. szeptember 13-án. Románia is elfogadta a bécsi döntést

Az Észak-Erdélyt Magyarországhoz visszacsatoló második bécsi döntésről (1940. augusztus 30.) és az azt követő „kis magyar világról”(1940–1944) tartott részletes elemzéseken alapuló, vetített képes előadást a közelmúltban Sárándi Tamás történész, a Maros Megyei Múzeum munkatársa. Az eseményre Az erdélyi magyarság 100 éve nevet viselő előadássorozat keretén belül került sor a Székely Nemzeti Múzeumban.

1918. május 7. Románia és a központi hatalmak aláírják a bukaresti békét


A németek Bukarest előtt

1918. május 7-én írták alá a központi hatalmak (Osztrák–Magyar Monarchia, Németország, Törökország, Bulgária) képviselői Alexandru Marghiloman román miniszterelnökkel a bukaresti különbékét, mely lezárta a teljes román vereséggel végződő 1916-17-es, Erdély ellen indított offenzívát.

1270. május 3. IV. Béla király, a „második honalapító” halála


IV. Béla szobra a Hősök terén

„Békeszerető ember volt, hadakban, csatákban nem volt szerencséje.”
(A Képes Krónika IV. Béláról)

1270. május 3-án, 34 esztendőnyi országlás után hunyt el IV. Béla király (ur. 1235-1270), a „második honalapító”, aki az 1241-42. évi mongol pusztítás után hallatlan energiával építette újjá Magyarországot. Bélát uralkodói teljesítménye nyomán az egyik legjelentősebb Árpád-házi királyként tartjuk számon, értékelésén pedig az sem változtat, hogy a király és örököse között húzódó konfliktus utóbb súlyos következményekkel járt.

1915. május 2. A Gorlicei áttörés

1915. május 2-án indította a Mackensen tábornok által irányított 11. német hadsereg és a 4. osztrák hadsereg azt a sikeres támadást, mely Gorlice mellett a front áttörését és a cári csapatok visszavonulását eredményezte, megszüntetve az orosz nyomást a Monarchia területén, amit a német haditerv kudarca okozott.

1671. április 30. Kivégzik a Wesselényi-féle összeesküvés vezetőit


A kivégzett összeesküvők Rusz Károly metszetén

„Zrínyi vére mosta Bécset,
S senki bosszút nem állt…”
(Kölcsey Ferenc: Rebellis vers)

1671. április 30-án végezték ki Bécsújhelyen a Wesselényi Ferenc-féle főúri összeesküvés három vezetőjét, Zrínyi Péter horvát bánt, Nádasdy Ferenc országbírót és Frangepán Ferencet. A főurak halála után egy rövid abszolutisztikus kísérlet vette kezdetét, mely során I. Lipót (ur. 1657-1705) – a jogeljátszás elméletére hivatkozva – megpróbálta beolvasztani Magyarországot a Habsburg tartományok közé.

Alkategóriák

Alkategóriák

Kapcsolat

Szék-helyek.ro hírportál

525400 Kézdivásárhely

42-es Udvartér 1.sz.

Telefon: 0040 742 210 505

E-mail: szekhelyek@gmail.com

Kapcsolattartó: Tóth László

Felhasználási feltételek

Szerzői jogok

  Minden, az www.nagyhaboru.szek-helyek.ro oldalain megjelenő tartalom (cikk, kép, videó, egyéb) a Szék-helyek portál  (továbbiakban Portál) szellemi tulajdonát képezi, vagy jogvédelem alatt áll.
A www.felsoharomszek.szek-helyek.ro és www.hirlap.szek-helyek.ro  hírei, véleményei szabadon idézhetők és felhasználhatók, az eredeti forrásra mutató hivatkozás elhelyezésével.

Bővebben szerzői jog