Umberto Eco  a közösségi hálózatokról: „Ez az ostobák inváziója. A tévé a falu hülyéjét tolta előtérbe, akivel szemben a néző magasabb rendűnek képzelte magát. Az internetben az a drámai, hogy az igazság birtokosaként tolta előtérbe a falu hülyéjét” 

1915. július 18. A második isonzói csata kezdete

1915. július 18-án kezdődött meg a második isonzói csata, miután Luigi Cadorna utasítást adott a 2. és 3. olasz hadseregnek az osztrák–magyar erők elleni frontális támadásra. A 16 napos ütközet az első világháború egyik legvéresebb összecsapása volt, mely egyik harcoló fél számára sem hozott áttörést, így az isonzói front augusztus elején hosszú időre megszilárdult.

1342. július 16. Károly Róbert halála

1342. július 16-án hunyt el Károly Róbert (ur. 1308-1342), Magyarország történetének első Anjou uralkodója, aki véget vetett az Árpád-ház kihalását követő interregnum zűrzavarának. A nápolyi származású király stabilizálta hazánk gazdasági, politikai és katonai helyzetét, és Magyarországot Közép-Kelet-Európa vezető hatalmává emelte.

1054. július 16. Egyházszakadás a katolikusok és ortodoxok között

1054. július 16-án közösítette ki IX. Leó pápa küldöttsége Kerulariosz Mihály konstantinápolyi pátriárkát, a Bizánci Birodalom legfőbb egyházi méltóságát, miután az nem volt hajlandó elismerni a pápai főséget és a nyugati zsinatok határozatait. Mivel Mihály maga mögött tudhatta Bizánc támogatását, még ezen a napon ő is exkommunikálta a pápai követeket, így a kereszténység egy nyugati katolikus és egy keleti ortodox részre szakadt.

1290. július 10. Kun László király meggyilkolása

„…éppen azok a kunok, akikhez szegődött, de főként Arbuz, Törtel és Kemecse és ezeknek rokonai és cinkosai, akiket a kunok közössége bízott meg vele igen sok tárgyalás és tanácskozás után, az éj csendjében megragadták az alkalmat, sátrában szörnyű sebeket ejtettek rajta, és könyörtelenül megölték.”
(Részlet a Budai Krónikából)

A pozsonyi csata 907. július 4 - 7.


Peter Johann Nepomuk Geiger: Schlacht bei Pressburg (1850)

A pozsonyi csata 907. július 4. és 7. közé tehető időben zajlott, a mai Pozsony (korabeli írásokban: Braslavespurch vagy Brezalauspurc) alatt. A kora középkor egyik legjelentősebb ütközete. A honfoglalás után a magyar fennhatóság területe nyugat felé megközelítette az Enns folyó vidékét, ezért akart a Keleti Frank Királyság döntő csapást mérni a magyarokra, hogy megsemmisítse vagy jelentősen visszaszorítsa őket a korábbi frank területekről, a Morva Fejedelemség és Pannónia területéről. A csata a keleti frank sereg megsemmisítő vereségével végződött, amiben a Luitpold bajor herceg és a Theotmár salzburgi érsek is elesett. A magyarok újabb területeket nyertek az Enns folyóig, mely 955-ig a magyar határvonal lett. A honfoglalás e sorsdöntő csatával fejeződött be, egyben ez volt az első honvédő háború. A csatát sokáig nem értékelte jelentőségéhez mérten a magyar történetírás.

1490. július 4. Corvin János vereséget szenved a csontmezei csatában

„Corvinus barátai is, alkalmat találva a meggazdagodásra, szanaszét raboltak, hogy inkább maguknak használjanak, mint az ellenfélnek és a pogány tömegnek, így hát Corvinust e napon súlyos vereség érte, és több mint százezer aranyat veszített. Tragikus győzelem született ekkor, hiszen nem más, hanem magyar vér ömlött, és az államkincstár egyéni kapzsiságból széthordatván, a közösségnek többé nem hajtott hasznot.”

(Részlet Antonio Bonfininak A magyar történelem tizedei című művéből)

1386. június 24. Kapisztrán János születése


Kapisztrán János életének jeleneteit ábrázoló oltárkép (Wikipedia)

„Elaludtam, és álmomban nagy zajt hallottam, amely felébresztett. […] Felemeltem a fejemet, hogy Istennek hálát adjak, s akkor magam fölött láttam egy ferences testvért, akinek a lábai át voltak fúrva. Amikor felemeltem a karomat, hogy megragadjam, hirtelen eltűnt. Mikor lehajtottam a fejemet, kopasznak találtam, miként most is látod. Akkor rájöttem, hogy az eltűnt testvér nem volt más, mint a mi atyánk, Szent Ferenc. Megértettem Isten akaratát, hogy hagyjam el a világot, és Neki szolgáljak.''
(Kapisztrán János leírása megtéréséről)

1386. június 24-én született Kapisztrán János obszerváns ferences szerzetes, aki Magyarországon a nándorfehérvári ostrom alatt mutatott hősiességével szerzett magának hírnevet. A dél-itáliai származású szent élete során szinte egész Európát bejárta, tüzes prédikációival pedig nem csak a vallásos buzgalom feléledésében, de hazánk megóvásában is jelentős szerepet játszott.

451. június 20. Attila királyt megállítják Catalaunumnál


Kiemelt képünkön a Képes Krónika első lapjának részlete. Forrás: Wikipedia

451. június 20-án vívták Attila király (ur. 434-453) és Aetius nyugatrómai hadvezér seregei a catalaunumi csatát, melyben a császárság és a vele szövetkezett törzsek taktikai győzelmet arattak a hunok felett. Bár az ütközet jelentősége mind a mai napig viták forrása a történészek körében, az tény, hogy ez volt Róma utolsó jelentős győzelme a birodalmat elárasztó barbárok ellen.

Alkategóriák

Alkategóriák

Kapcsolat

Szék-helyek.ro hírportál

525400 Kézdivásárhely

42-es Udvartér 1.sz.

Telefon: 0040 742 210 505

E-mail: szekhelyek@gmail.com

Kapcsolattartó: Tóth László


Adatkezelési tájékoztató 

Felhasználási feltételek

Szerzői jogok

  Minden, az www.nagyhaboru.szek-helyek.ro oldalain megjelenő tartalom (cikk, kép, videó, egyéb) a Szék-helyek portál  (továbbiakban Portál) szellemi tulajdonát képezi, vagy jogvédelem alatt áll.
A www.felsoharomszek.szek-helyek.ro és www.hirlap.szek-helyek.ro  hírei, véleményei szabadon idézhetők és felhasználhatók, az eredeti forrásra mutató hivatkozás elhelyezésével.

Bővebben szerzői jog