Umberto Eco  a közösségi hálózatokról: „Ez az ostobák inváziója. A tévé a falu hülyéjét tolta előtérbe, akivel szemben a néző magasabb rendűnek képzelte magát. Az internetben az a drámai, hogy az igazság birtokosaként tolta előtérbe a falu hülyéjét” 

1802. szeptember 19. Kossuth Lajos születése


Kossuth Lajos-dagerrotipia portre 1852

„Nem a Habsburg-háznak, hanem az osztrák császári és magyar királyi méltóság egy személybe kumulációjának vagyok ellensége; ennek igenis, bár tehetetlen, de megtörhetetlen, de hajthatatlan ellensége vagyok és maradok mind halálomig.”

(Kossuth Lajos)

1802. szeptember 19-én, Monokon született Kossuth Lajos, a magyar történelem egyik legnagyobb formátumú politikusa, a reformkori liberális ellenzék és az 1848-49-es szabadságharc vezéralakja, aki emigrációból írt leveleivel és röpirataival egészen a századfordulóig – és sok szempontból napjainkig – döntő befolyást gyakorolt a magyar politikai életre és közgondolkodásra.

1600. szeptember 18. Vitéz Mihály vajda vereséget szenved Miriszlónál

„Egész országom mellettem áll, magammal hoztam feleségem és gyermekeimet, ezért ellenségeim nem győzhetnek le.” (Vitéz Mihály az erdélyi hadjárat során)

1600. szeptember 18-án vívták Giorgio Basta császári generális és Vitéz Mihály erdélyi fejedelem és havasalföldi vajda (vajdaként ur. 1593-1601) seregei a miriszlói csatát, melyben Basta súlyos vereséget mért túlságosan önállósuló szövetségesére. A kudarc megpecsételte Vitéz birodalomépítő terveinek sorsát, aki a tizenötéves háború zűrzavarában néhány hónapig egyszerre viselhette Erdély, Havasalföld és Moldva fejedelmi címét.

1705. szeptember 12. A szécsényi országgyűlés megnyitása

„Én magam csak úgy jelenek meg a gyűlésen, mint az ország mágnásainak egyike, vagy még inkább, mint a rendek javáért buzgólkodó polgár […] és követem, amit a rendek közös megegyezéssel elhatároznak.”
(II. Rákóczi Ferenc)

1705. szeptember 12-én nyitotta meg II. Rákóczi Ferenc a szécsényi országgyűlést, mely a rendi hagyományok nyomán kísérletet tett a Habsburgok ellen küzdő kurucok államának megformálására. A szécsényi országgyűlés aztán egy hónap alatt létrehozta a szabadságharc Magyarországának legfontosabb politikai és gazdasági szerveit, miközben a társadalmi problémákra – kiváltságok kérdése, vallási ellentétek, múltbeli sérelmek – is próbált megoldást találni.

1063. szeptember 11. I. Béla magyar király halála

„Békességgel országolt, ellenség nem zaklatta, nemzetének javát kereste. Egyebek közt okosságának adta bizonyságát abban, hogy pénzt veretett, nagy érméket színtiszta ezüstből, és az eladó portékák árát szabott mérték szerint a bölcsen intézkedő elme igaz méltányosságával állapította meg. Nem tűrte, hogy a kalmárok és pénzbeváltók átkos, fösvény mohósága fölös hasznot szerezzen az együgyű és paraszti emberektől.”
(A Képes Krónika jellemzése I. Béláról)

1063. szeptember 11-én hunyt el I. Béla király (ur. 1060-1063), a Szent István (ur. 997-1038) által megvakíttatott Vazul gyermeke, aki fivére, I. András (ur. 1046-1060) legyőzése után három évig ült Magyarország trónján.

1697. szeptember 11. Savoyai Jenő Zentánál győzelmet arat a törökök felett

„Maga a nap sem akart előbb lenyugodni, míg ragyogó szemével felséged fegyvereinek teljes diadalát végig nem nézhette.”

(Részlet Savoyai Jenő I. Lipótnak írt győzelmi jelentéséből)

1697. szeptember 11-én aratott elsöprő győzelmet Savoyai Jenő császári hadvezér Zentánál II. Musztafa szultán (ur. 1695–1703) és Elmasz Mehmed nagyvezír serege felett. A tiszai átkelés közben meglepett oszmán had a birodalom történetének egyik legsúlyosabb vereségét szenvedte el: becslések szerint mintegy 30.000 török katona veszett oda az ütközet során, aminek eredményeként a Porta hamarosan tárgyalásokba bocsátkozott a Szent Ligával, és 1699 januárjában, a karlócai békeszerződésben – más területek átadása mellett – a Temesi Bánság kivételével lemondott Magyarország feletti uralmáról.

Szavoyai szobor a budai várban

1898. szeptember 10. Erzsébet királyné meggyilkolása

„Valami misteriósus dicsfény födi az ő alakját, mintha régen, nagyon régen élt volna egy királyné, aki minket nagyon szeretett, aki értünk sokat tett. Hogy mit tett, nem bírjuk elemezni, történetkönyvek, okmányok, krónikák nem hirdetik világosan, de az érzésekben ott él és mint bizonyosság él az a tudat, hogy ez a szent asszony örködött a nehéz órákban Magyarország fölött, hogy az ő szivéből, melyet most átvert a gyilkos tőre, fakadtak ki elsőbben azok a sugarak, melyek most elöntenek fényükkel, melegükkel.”
(Mikszáth Kálmán: A királyné meghalt. Országos Hírlap, 1898. szeptember 11.)

1563. szeptember 8. I. Miksa magyar király koronázása Pozsonyban

„Az ember csak az emberek felett uralkodik, a lelkiismeretnek csak Isten a bírája.”
(I. Miksa magyar király)

1563. szeptember 8-án koronázták meg Pozsonyban I. Miksa magyar királyt (ur. 1564-1576) – II. Miksa néven német-római császár –, I. Ferdinánd (ur. 1527-1564) fiát és későbbi örökösét, akinek 12 évig tartó országlása elsősorban az oszmánokkal kötött drinápolyi béke és az Erdélyi Fejedelemség státusát rendező speyeri szerződés miatt maradt emlékezetes.

1566. szeptember 6. Szulejmán szultán halála


„Szulimán jó lóra ülni igen siet,
De bán gyorsasága már régen ott termett,
Tizet ottan levág császár segitségét,
Igy császárnak osztán Zrini szólni kezdett:

"Vérszopó szelendek, világnak tolvaja,
Telhetetlenségednek eljütt órája;
Isten büneidet tovább nem bocsátja,
El kell menned, vén eb, örök kárhozatra."

Igy mondván, derekában ketté szakasztá,
Vérét és életét az földre bocsátá;
Átkozódván lelkét császár kiinditá,
Mely testét éltében oly kevélyen tartá.”

(Részlet a Szigeti veszedelem című műből)

1272. szeptember 3. Kun László király koronázása

„Ezenfelül eljött [Kun László] ellenére a fermói Fülöp apostoli legátus, mivelhogy kun módra és nem katolikus szokás szerint élt […] a királyt is kiközösítéssel fenyegette, hogy gyűlölje a pogányokat, kövesse a keresztény szokásokat, és éljen házastársi nyoszolyában.”
(Részlet a Képes Krónikából)

1272. szeptember 3-án koronázták Magyarország királyává IV. (Kun) Lászlót (ur. 1272-1290), az utolsó férfit, aki biztosan az Árpád-házból származott. A tíz évesen trónra kerülő uralkodó regnálása során előbb az egyes főúri ligák, majd a kunok befolyása alá került, miközben sikertelen kísérletet tett az országban tetőző anarchia felszámolására.

Alkategóriák

Alkategóriák

Kapcsolat

Szék-helyek.ro hírportál

525400 Kézdivásárhely

42-es Udvartér 1.sz.

Telefon: 0040 742 210 505

E-mail: szekhelyek@gmail.com

Kapcsolattartó: Tóth László


Adatkezelési tájékoztató 

Felhasználási feltételek

Szerzői jogok

  Minden, az www.nagyhaboru.szek-helyek.ro oldalain megjelenő tartalom (cikk, kép, videó, egyéb) a Szék-helyek portál  (továbbiakban Portál) szellemi tulajdonát képezi, vagy jogvédelem alatt áll.
A www.felsoharomszek.szek-helyek.ro és www.hirlap.szek-helyek.ro  hírei, véleményei szabadon idézhetők és felhasználhatók, az eredeti forrásra mutató hivatkozás elhelyezésével.

Bővebben szerzői jog