1738. április 29. ; III. Károly elrendeli Rákóczi József elfogatását

1738. április 29-én kelt III. Károly magyar királynak azon parancsa, mely elrendelte Rákóczi József erdélyi trónkövetelő elfogatását, akit a Habsburg Birodalom ellen háborúzó I. Mahmud szultán (ur. 1730-1754) nevezett ki a fejedelemség vezetőjévé.

 

Miután II. Rákóczi Ferencet 1701-ben Longueval követ árulása nyomán felségárulással vádjával Bécsújhelyen bebörtönözték, minden kapcsolata megszűnt gyermekeivel, akiket feleségével, Hesseni Sarolta Amália hercegnővel együtt a császári fővárosba szállítottak és I. Lipót (ur. 1657-1705) gondjaira bíztak. Rákóczinak három fia született, a legidősebb, Lipót már 3 évesen meghalt, József és György azonban megérték a felnőttkort, de 1701-ben még mindketten csecsemők voltak.

Miután a fejedelem megszökött börtönéből, Lengyelországba ment, majd megindította nyolc évig tartó szabadságharcát, mely során egyetlen alkalommal, a Pálffy Miklóssal Pozsonyban folytatott tárgyalások idején láthatta feleségét és gyermekeit. Sarolta Amália 1707-ben Lengyelországba szökött, ezáltal ő is elvesztette a lehetőségét annak, hogy kiskorú gyermekeit nevelje, József és György császári nevelők kezébe került, akik rossz nyelvek szerint léha életre szoktatták őket, de mindenképpen úgy nevelték a Rákóczi-fiakat, hogy a Habsburg udvarra ne jelentsenek veszélyt.

Az idősebb gyermek, Rákóczi József kalandor életmódot folytatott, húszas éveiben elhagyta Bécset és Rómában, Madridban majd Párizsban bukkant fel, utóbbi helyen viszonyt folytatott egy Maria de Contacéra nevű nemesi származású nővel, akitől később egy lánya, Mária Erzsébet született. Európai körútja során 1734-ben érkezett meg apjához, az 1717-től Rodostóban tartózkodó fejedelemhez, aki Munkács hercegi címét adományozta idősebb fiának és próbálta a bujdosók élére állítani. Rákóczi József azonban visszatért Párizsba, és csak miután megélhetése bizonytalanná vált, ment a török udvarba, ahol I. Mahmud szultán próbálta meg politikai céljaira felhasználni. Még 1735-ben kitört a háború a Fekete-tenger északi partján terjeszkedő Oroszország és a Porta között, mely során Burkhadt Cristoph von Münnich fővezérsége alatt az oroszok elfoglalták Azov és Ocsakov erődjét, illetve 1736-ban megszállták Besszarábiát és behatoltak Moldvába is.

A kedvező állást látva Oroszország oldalán III. Károly (ur. 1711-1740) is belépett a háborúba, hogy folytassa az 1718-ben megszerzett balkáni területek bővítését, egyúttal ellensúlyozza az orosz befolyást a Balkánon. A Habsburgok ellen nagyobb szerencsével harcoló Mahmud az erdélyi zűrzavar keltésére akarta felhasználni Rákóczi Józsefet, akit egy sereg élén erdélyi fejedelemként Magyarországra akart küldeni, hogy felélessze a kuruc felkelés lángját. Rákóczi 1738 áprilisában elfogadta a szultáni ajánlatot, erre reagált III. Károlynak a herceg elfogására kiadott rendelete, amennyiben József átlépné a birodalom határát.

A trónkövetelő kurucokból verbuvált seregével megindult Erdély irányában, ám a bujdosók idős korából származó lassúság és a vezér léhaságát kísérő csalódottság aláásta a maroknyi csapat harci kedvét, ráadásul a felvonulás során 1738. november 10-én életét vesztette Rákóczi József is, a bulgáriai Csernavoda mellett. A haláleset megpecsételte a hadjárat sorsát, bár Mahmud így is kedvező békét köthetett III. Károllyal, a belgrádi egyezmény értelmében visszaszerezve Olténia és Észak-Szerbia 1718 során elvesztett területeit. Az ambiciózus szultán pár év múlva Rákóczi Györgyöt is megkísérelte megnyerni egy erdélyi hadjáratra, ám nála már nem járt sikerrel. A kalandor életmódot folytató József volt az egyedüli Rákóczi-fiú, akinek gyermeke született, lánya, Mária Erzsébet apácaként élte le életét, 1780-as halálával halt ki a Rákóczi família.

Tarján M. Tamás

 

rubicon.hu

Kapcsolat

Szék-helyek.ro 

525400 Kézdivásárhely

42-es Udvartér 1.sz.

Telefon: 0040 742 210 505

E-mail: szekhelyek@gmail.com

Kapcsolattartó: Tóth László


Adatkezelési tájékoztató 

Felhasználási feltételek

Szerzői jogok

  Minden, a Nagy haború  oldalain megjelenő tartalom (cikk, kép, videó, egyéb) a Szék-helyek portál  (továbbiakban Portál)  jogvédelem alatt áll. A szerző engedélyével másolható vagy sokszorosítható.
A www.felsoharomszek.szek-helyek.ro és www.szekhelyek.szek-helyek.ro  hírei, véleményei szabadon idézhetők és felhasználhatók, az eredeti forrásra mutató hivatkozás elhelyezésével.

Bővebben szerzői jog