A magyarok helyzete 100 évvel ezelőtt. A románok kisebbségpolitikája egy jottányit sem változott!

A magyarellenes megnyilvánulok 2019-ben is napirenden vannak. Sajnos a magyar politikum inkább bebetonozta magát a román konjunktúrába, a magyar jövőkép és megmaradási stratégiának a kidolgozása helyett. Eltelt száz év még mindig a magyarságtól félnek a románok, pedig hajdan Alexandru Vaida Voievod regélte, hogy ők nem félnek. Ez igaz is volt, a lényege pedig, a románságban a ellenség kép kialakítása és ezt kihasználva az uszítás a magyarok ellen, ebből politikai és szavazati tőkét kovácsolva. Ez folyik mai napig.
 Ha figyelmesen olvassuk az 1929-es sajtó szemelvényeket, láthatjuk, sem nemzetpolitikában de még Románia szintű oktatás politikában se változott sokat a helyzet. Az akkor a Pester Lloydban megjelent román szemléletet mai napig betartják. No jó a zsidókat most békén hagyják. „Csakhogy a magyarázata ennek az, hogy egy afféle láthatatlan titkos kéz minden román pártot és minden román kormányt egyazon álláspontra hoz össze, mihelyt a kisebbségi kérdésről van szó Maga Vajda belügyminiszter ezt még ellenzéki korában úgy írta körül egyik nyilatkozatában, hogy: >>üsd a magyart és a zsidót<<” Tekintsünk a korabeli sajtóba, mi is történt 1929 elején a mioritikus vidéken a magyarokkal, szemelvények következnek a korabeli sajtóból.

 

 1920 után a szomszéd államokhoz került a magyarországi hitelintézetek 61,1 százaléka, a megvalósuló bankpolitika mindenhol a többségi tőkét szolgálta. A liberális irányítás alatt lévő Román Nemzeti Bank kevés hitelt volt hajlandó a magyar bankok rendelkezésére bocsátani, emiatt azok csak korlátozott mennyiségben tudtak hiteleket nyújtani. A román bankok ugyanakkor változatlan arányban jutottak hozzá hiteltámogatáshoz. A súlyos diszkriminatív intézkedések miatt az egész magyar gazdasági élet súlyos nehézségekkel küzdött. A kedvezőtlen hitelfelvételek miatt a magyar fiatalság jelentős része kénytelen volt elvándorolni az egykori királyi Románia területeire – számuk mintegy százezerre tehető. (Írja az Erdélyi Napló)

 1929. január 

A "Pester Lloyd” a "Magyarság". bukaresti jelentése szerint a szenátus hétfői ülésén Vajda (Alexandru Vaida Voievod1) négy beszédet mondott Románia belpolitikájáról a nemzetiségi politikáról beszélve többek között azt mondta, hogy az igen egyszerű ők nem félnek Erdély néhány magyarjaitói és zsidójától, természetesnek tartja hogy a magyarok nem szeretik őket,, Ha magyar részről ennék az ellenkezőjét hirdetnék az nem volna más , mint farizeuskodás. Ők igyekezni fognak a magyarokkal és a zsidó kisebbségekkel szemben minden jogtalanságot elkerülni amire Sándor József2 megkérdezte, hogy miéit nem ad a Nemzeti Bank a magyaroknak hitelt,

A romániai magyar párt hivatalos lapjának, a Keleti Újság 1-25-nek (1929. jan. 25) a vezércikke is. Leszögezi, hogy mennyire csalódott a Maniu-korrnányban a magyarság. A cikkíró Desbordes Ernő megállapítja a következőket: A Maniu-kormányhoz fűzött remények túlzottak voltak. A kormány tényei nem felelnek meg a kormányuralma megindulása ütemének. A magyar kisebbség ott van, ahol volt: az Ígéretek földjén. Az iskolaügyekben semmi sem történt, megmaradt az Anghelescu-rendszer, maga a Maniu-kormány is az Anghelescu törvényre hivatkozik, hogy ez létező valami,- mintha nem lehetne megváltoztatni egy törvényt, ha rossz.

Csakhogy a magyarázata ennek az, hogy egy afféle láthatatlan titkos kéz minden román pártot és minden román kormányt egyazon álláspontra hoz össze, mihelyt a kisebbségi kérdésről van szó Maga Vajda belügyminiszter ezt még ellenzéki korában úgy írta körül egyik nyilatkozatában, hogy: „üsd a magyart és a zsidót!”

 A román pártoknak ebben a kérdésben fennálló szolidaritása megtudja akadályozni azt hogy még egy demokratikus és a legnagyobb parlamenti többséggel rendelkező kormány is beválthassa a Gyulafehérvárott hirdetett programiját. Ebből a helyzetből a magyar kisebbségnek le kell vonnia a következtetéseket miután a változó román kormányoktól keveset, vagy semmit, esetleg csak rosszat várhat. Meg kell teremteni a magyarság teljes egységét és ezt állítani szembe a román pártoknak ebben az egy kérdésben tanúsított szolidaritásával. (Ezt száz éve mind teremtjük, sajnos pont az akarat hiányzik, hogy létre jöjjön)

 Elrománosítás és oktatás 1929. 

A Temesvári Hir lap 1929. 21-41 száma írja: „ Azoktól a befeketítéséktől, amelyekkel egyes román politikusok és írok operálnak , csakhogy a hajdani világot kompromittálják. Mindenesetre különös, hogy folyton az állítólagos erőszakos magyarosítás vesszőparipáján lovagolnák ma éppen azok , akik el akarják buktatni a jogos kisebbségi törekvéseket. A régi Magyarországon a magyar középosztály nem magyarosított; nem is volt érdeke a magyarosítás, mert hiszen a közhivatalokat annál biztosabban tartotta a maga birtokában, mennél kevésbé magyarosodott a régi nemzetiségi intelligencia. Az állítólagos magyarosítást most aztán már illetékes román államférfiak is kezdik cáfolgatni.

 

Maga Vajda-Voevod Sándor belügyminiszter jelentette ki legutóbb, hogy míg a magyar uralom alatt Erdélyben 210 román falu csakugyan elmagyarosodott, addig ugyanakkor 430 magyar falu elrománosodott.

 

Legújabban pedig Pop Ghita képviselő adta beszédes cáfolatát annak a hazug vádnak, mintha a barbár magyarosítás különösen az iskoláztatás kérdésénél mutatkozott volna. Pop Ghita a képviselőházban interpellálva az Anghelescu-féle embertelen érettségi rendszer megváltoztatása érdekében s a következő kijelentését tette:"Én magam a régi Magyarországon tanultam egy román gimnáziumban , az érettségi vizsgát is az összes tantárgyakból románul tettem le, kivéve egyedül a magyar nyelvet és irodalmat. Lehetetlenség, hegy mi most Romániában kevesebb jogot akarjunk adni a kisebbségeknek, mint amennyi jogunk nekünk volt az ő uralmuk alatt.

 

Ehhez a kijelentéshez a Nagyvárad a következő megjegyzést fűzi hozzád Magyar elnyomatásról beszélni az oktatásügy terén éppen a mai Anghelescu-féle iskolapolitika idejében, valóban nem egyéb rosszindulatú ráfogásnál, A magyar uralomnak még eszébe sem jutott olyan fantasztikus kisajtoló tempó, amilyet Anghelescu diktált a magyarság elnemzetietlenítse végett.

 

 

A külföldi diplomák nosztrifikálása tárgyában interveniált a sváb Kreuter Ferenc képviselő Costachescu közoktatásügyi miniszternél, miután még Anghelescu miniszter egészen törvénytelenül elrendelte, hogy azoknak az időközben már diplomát nyert kisebbségi egyéneknek szigorú és költséges román kiegészítő-vizsgát kell tenniök, akik még 1918 előtt érettségiztek, de olyan városban, amelyet aztán a trianoni szerződés nem csatolt Romániához.2

Angheleacu iskola-politikájáról Hanes kormánypárti képviselő feltűnő beszédet mondott a parlamentben a Keleti Újság 1929. 2-49 számba olvashatjuk a száz évvel ezelőtti tanügyi rendszert és tanítási módozatot, nem sokban különbözik a maitól. Más időket éltek de mint rendszer pont olyan pocsék volt mint most.

Hanes (román politikus a múlt század elejénleszögezte, hogy Angheleecu valósággal tönkretette Románia iskolaügyét Az elemi oktatásról szóló törvényével csak elbutítani lehet az országot.

 Pontos statisztikai adatok vannak arra, hogy Anghelescunak ez a törvénye nemcsak nem csökkentette hanem megnövelte az analfabéták számát. Az az iskola épitéöi akció is, amivel Anghelescu annyira kérkedett, csak humbug volt., A valóság az, hogy Romániában 60 ezer gyermeket nem lehetett felvenni iskolába, mert nem volt hová, A tantestületet elnyomta Angheleecu és hallatlanul rosszul fizette. Azon intézkedései pedig, amelyek a szülők büntetéséről szólnak, egyenest rendőrszellemből fakadtak.

 Sulyoban megbüntetik pld, azt a szülőt is, akinek a mai gazdasági nyomorúságban nincsen pénze a tankönyvek beszerzésére. 

Ezeket a tankönyveket viszont maguk a tanügyi inspektorok irjak, akik terrorisztikusan rákényszerítik könyveiket az iskolákra és kérlelhetetlen hajszával üldözik a tanitót, ha nem az o tankönyveiket véteti meg a növendékeivel.”

 

Az Anghelescu közoktatási rendszer a székelyföldi gyalázatai

 

A Brassói Lapok 1929. 7-53 számában számol be: Háromszék megye egyik legnagyobb községe Torja melynek lakosai. Összesen 3 család kivételével mind tiszta magyarok székelyek.

„Még Anghelescu közoktatásügyi miniszter ebbe a tiszta magyar községbe az állítólagos magyar tannyelvű állami elemi iskolához az elmúlt ősszel

 4 olyan regátbeli tanítót küldött ki, akik egy szót sem tudnak magyarul, sőt az egyiknek a feleségét utóbb óvónőnek is kinevezte ugyancsak Torjára, bár kiderült, hogy egyáltalán írni, olvasni sem tud.

 Emiatt az öt "pedagógus" miatt pedig két magyar tanerőt idő előtt nyugdíjba kényszerítettek, hármat pedig áthelyeztek a regátba, utóbbiak közül az egyik férjes asszony, akit az áthelyezés így az urától választott el, a másik pedig családos ember, akit a nyomorúság útvesztőjébe dobott bele ez az áthelyezés. Az öt állítólagos román tanerő; ma is zavartalanul működik Costachescu közoktatásügyi miniszter uralma alatt is. Hogy hogyan működik, arra jellemző, hogy a kis gyermekeket büntetésből arccal a tüzes kályha mellé térdepeltetik le, vagy pld, más alkalommal az egyik gyereket egyik tanító olyan szörnyűségesen elverte, hogy a gyermeken orvosi látlelet állapított súlyos sérüléseket, A tanrend viszont az, hogy a magyar gyermekekkel betanultatják a

 "Horia sí Closca" című verset, mely a magyarokat állandóan veszett kutyáknak nevezi s egyik szakasza ezt mondja: "Nagybajuszu magyar! dögölj meg, égessen meg a tűz és üssön agyon a kereszt!" .

 

Tóth László

 Az alcímek a szerkesztőség írta.

Forrás:

1Felsőorbai Alexandru Vaida-Voevod (Alparét, Magyar Királyság, 1872. február 27. – Nagyszeben, Románia, 1950. március 19.; magyarosítva Vajda Sándor) erdélyi származású román politikus volt, aki pályafutása kezdetén a Magyar Királyság Országgyűlésének volt képviselője. Az első világháborús vereséget követően síkra szállt Erdély Romániához való csatolása érdekében. Tagja volt a párizsi békekonferencián részt vevő román delegációnak, fennmaradt titkos jelentéseiből és leveleiből egyedülálló információk tudhatók meg a tárgyalások menetéről és a diplomáciai játszmákról. Több alkalommal is Románia miniszterelnöke volt (1919-20, 1932, 1933, összesen nagyjából 18 hónapig). Fokozatosan kapcsolatba került a fasiszta és a náci eszmékkel, ennek nyomán 1935-ben megalapította a Frontul Românesc nevű fasiszta szervezetet. 1945. március 24-én letartóztatták. 1946-ban Nagyszebenben háziőrizetbe került, ahol élete hátralevő részét töltötte.

2Pákéi Sándor József (Bukarest, 1853. november 27. – Kolozsvár, 1945. június 6.) magyar közíró, szerkesztő, etnográfus, politikus. Atyja az 1848–49-es forradalom és szabadságharc utáni megtorlás elől emigrált Bukarestbe. Ő az ottani, Koós Ferenc alapította református magyar és a Sf. Sava román elemi iskolában kezdte tanulmányait, majd 1866-tól 1874-ig a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium éltanulója volt. Ezután Budapesten és Kolozsvárt orvosi, majd jogi tanulmányokat folytatott, s közben az 1880–81-es tanévet a Bukaresti Egyetemen töltötte, ahol Titu Maiorescut is hallgatta.Az 1922-es román parlamenti választásokon az alkotmányozó országgyűlésbe bekerült három magyar képviselő egyike, 1926-tól 1938 végéig Háromszék megye szenátora. Mikó Imre írja: „Sándor József volt a parlamenti csoport legtevékenyebb tagja, aki mint bukaresti születésű székely, kitűnő nyelvismeretével és a magyar parlamentben szerzett gyakorlatával felvértezve egyedül küzdötte végig a magyarság első politikai harcait” (Huszonkét év. Budapest, 1941). Politikai szereplését tükrözi a Magyar Kisebbség című folyóirat. Szót emelt egy fehéregyházi Petőfi-síremlék ügyében is (Keleti Újság, 1938. július 30.). Az alkotmány- és iskolaügyben mondott három beszéde (1923–24) és sepsiszentgyörgyi képviselői beszámolója (Torda 1925) önállóan is megjelent.

Kapcsolat

Szék-helyek.ro 

525400 Kézdivásárhely

42-es Udvartér 1.sz.

Telefon: 0040 742 210 505

E-mail: szekhelyek@gmail.com

Kapcsolattartó: Tóth László


Adatkezelési tájékoztató 

Felhasználási feltételek

Szerzői jogok

  Minden, a Nagy haború  oldalain megjelenő tartalom (cikk, kép, videó, egyéb) a Szék-helyek portál  (továbbiakban Portál)  jogvédelem alatt áll. A szerző engedélyével másolható vagy sokszorosítható.
A www.felsoharomszek.szek-helyek.ro és www.szekhelyek.szek-helyek.ro  hírei, véleményei szabadon idézhetők és felhasználhatók, az eredeti forrásra mutató hivatkozás elhelyezésével.

Bővebben szerzői jog