Umberto Eco  a közösségi hálózatokról: „Ez az ostobák inváziója. A tévé a falu hülyéjét tolta előtérbe, akivel szemben a néző magasabb rendűnek képzelte magát. Az internetben az a drámai, hogy az igazság birtokosaként tolta előtérbe a falu hülyéjét” 

Erdély épített örökségei: Herkulesfürdő, egykoron büszkélkedő-, ma már lerobbant fürdőtelep

Herkulesfürdő románul Băile Herculane, németül Herkulesbad, latinul Aqua Herculis, római neve Ad aquas Herculi sacras volt,  Romániában, Krassó-Szörény megyében.
A Cserna folyó völgyében levő melegforrásokat már a rómaiak is ismerték. Herkulesnek templomot és oltárt emeltek itt, aki a melegforrások istene volt. Fürdőjét valószínűleg Traianus császár építtette, ásatásakor Herkules szobrok és fogadalmi táblák kerültek elő. Herkulesfürdőt a rómaiak tették virágzó gyógyfürdővé, és "Ad aquis Herculi sacerdos" (Herkules szent vizeihez) vagy "Thermae Hercului ad Mehadiam" (Herkules mehádiai hévizei) néven emlegették. 

Erdély épített örökségei: Szászsebes

Szászsebes (románul Sebeș, korábban Sebeșul Săsesc, népiesen Sas-Sebeș, németül Mühlbach, szászul Melnbach, latinul Sabesium) megyei jogú város (municípium) Romániában, Erdélyben, Fehér megyében. Magyar és román nevét a Sebes víznévről kapta (< magyar sebes 'gyors'). Német nevét ugyanazon folyóvízről kapta, jelentése 'malompatak'. Először 1150-ben Sebes székely kerületet említették (terra Siculorum terrae Sebus), a város első említése 1245-ből való, Malembach néven. Későbbi névalakjai: Sebus (1300), Sebz és Mulnbach (1309), Sceps sive Mulunak (1317–1320), Mylenbach és Mylunbach (1334), Milundbak (1345), Mulbach (1349), Milumbaz (1369), Mülnbach (1376), Sebus Maior (1382), Sebes (1402), Zazsebes (1435), Willenbach (1608), Sebisá (1808, románul).

Erdély épített örökségei: Kerc

Kerc (románul Cârța, németül Kertz, szászul Kierz) falu Romániában, Szeben megyében, az azonos nevű község központja. Egy 1207-es oklevél szerint Benedek erdélyi vajda beiktatta a néhány évvel korábban alapított kerci ciszterci monostort a románoktól elvett föld birtokába. 1223-ban Kerch alakban fordul elő. 1252-ben a románokat Kercről nevezték, ami azt valószínűsíti, hogy Kerc volt az első román központ a Kárpát-medencében. A trianoni békeszerződés előtt Fogaras vármegyéhez tartozott.

Kézdivásárhely: a kantai műemlék együttes


Kézdivásárhely-Kantai Szentháromság Római Katolikus Templom és Plébánia  (fotó: Tóth László)

1570-ben már református a város. Sajnos a középkori templomból semmi sem maradt meg. A katolikus élet csak a XVII. században indul újra, akkor is csak a Kantában, amely Alsó-Volál néven előbb nem is tartozott a városhoz. A katolikus hit felvirágoztatója, apostola Nagy Mózes esztelneki ferences pap, aki Háromszék szellemi örökségének letéteményese. Nagy Mózes Esztelneken a ferences kolostor mellett iskolát alapított, mely a XVII század végén gimnáziummá nőtte ki magát, ahol százával tanultak nem csak Felső-Háromszék ifjai, hanem messzi vidékről is özönlöttek ide a kulturális és szellemi élet központjába. 

Porlad épített örökségünk és vele a múltunk is: Minorita kolostor Kézdivásárhely Kanta

 

Kézdivásárhely (románul Târgu Secuiesc, németül Sekler-Neumarkt, latinul Neoforum Siculorum, becenevén „a vargák városa” avagy a „céhek városa”) municípium  Kovászna (judetul Covasna) megyében.

A 16. században a Kézdivásárhely lakossága reformátussá vált. A katolikusok csak 1696-ban jelentek meg újból a városban. A Szentháromság tiszteletére szentelt tágas templom mellett egy négyszögű belső udvarral kolostor áll.

Kegyhellyé vált Nyergestető

A nemzeti lelkiismeret legmélyebb bugyrait kutatja és tárja fel dr. Balázs Lajos csíkszeredai néprajzkutató és egyetemi oktató legújabb, a Gutenberg kiadónál Nyergestető cím alatt megjelent könyvében. Sepsiszentgyörgyi bemutatóján, amelynek a Bod Péter Megyei Könyvtár adott otthont, az írótól azt is megtudtuk, hogy napjainkban mit jelent a nemzetnek ez a hely.

Porlad épített örökségünk és vele a múltunk is: Kézdivásárhelyi Székely katonanevelde

Kézdivásárhely (románul Târgu Secuiesc, németül Sekler-Neumarkt, latinul Neoforum Siculorum, becenevén „a vargák városa” avagy a „céhek városa”) municípium  Kovászna megyében.

Székely katonanevelde

Kapcsolat

Szék-helyek.ro hírportál

525400 Kézdivásárhely

42-es Udvartér 1.sz.

Telefon: 0040 742 210 505

E-mail: szekhelyek@gmail.com

Kapcsolattartó: Tóth László


Adatkezelési tájékoztató 

Felhasználási feltételek

Szerzői jogok

  Minden, az www.nagyhaboru.szek-helyek.ro oldalain megjelenő tartalom (cikk, kép, videó, egyéb) a Szék-helyek portál  (továbbiakban Portál) szellemi tulajdonát képezi, vagy jogvédelem alatt áll.
A www.felsoharomszek.szek-helyek.ro és www.hirlap.szek-helyek.ro  hírei, véleményei szabadon idézhetők és felhasználhatók, az eredeti forrásra mutató hivatkozás elhelyezésével.

Bővebben szerzői jog