Miért "váltották" le oly gyorsan XVI. Benedek pápát

Kategória: Magazin

Azért “váltották” le oly gyorsan – betegségre hivatkozva – mert Őpápasága, XVI. Benedek ideje alatt ezt a muszlim népvándorlást nem lehetett volna kivitelezni!
A Catholic Encyclopedia említést tesz néhány megkérdőjelezhető hitelességű lemondásról is: ilyen Pontiánusz (230–235), Marcellinusz (296–308) és Libériusz pápa (352–366) állítólagos lemondása. Az enciklopédia szerint létezik egy – megnevezetlen – pápalista katalógus, amely szerint XVIII. János pápa is lemondott.

 "A háttérhatalomnak olyan pápa kellett, aki Amerikából érkezett, s nincs a vérében az európaiság, az európai kultúra, műveltség, így sokkal nyitottabb, mint lett volna XVI. Benedek pápa! Ezt már csak az nem látja, aki nem használja az eszét!

XVI. Benedek pápa azonnal a “mai keresztes háború” élére állt volna, a keresztények vezetője lett volna a muszlim vallással szemben, ellentétben Ferenc pápával….

„Mutasd meg nekem, mi újat hozott Mohamed, és csak rossz és embertelen dolgokat fogsz találni, mint az a rendelkezése, hogy az általa hirdetett hitet karddal kell terjeszteni” – szólt XVI. Benedek pápa egyik idézett mondata Regensburgban, ami kiakasztotta az európai médiaközvéleményt 2006 szeptemberében. A média és a politikusok egy része azonnal „elfogadhatatlannak”, „offenzívnak”, intoleránsnak és hasonlóknak minősítették a pápa regensburgi beszédét, ami újraéleszti a vallási ellentéteket, és a dialógus, párbeszéd, békés egymás mellett élés helyett az intoleranciát szolgálja, szerintük.

A legmegengedőbb kommentárok szerint legalábbis „baklövés” volt a beszéd, az egyiptomi külügyminiszter pedig „szerencsétlen kijelentésnek” nevezte a fenti idézetet. Az iszlám világ országai közül több is kifejezte nemtetszését, Irán például az iszlám elleni nemzetközi összeesküvés részének nevezte a beszédet, az iraki kormányszóvivő úgy látta, a pápa félreérti az iszlámot, Marokkó pedig egyenesen visszahívta a vatikáni nagykövetét. A Counter Punch publicistája, Tariq Ali azt írta: „a bajor egy borotvaéles reakciós klerikus”, aki amikor a világ szembenéz a környezet és a szegénység problémáival, inkább azt választja, hogy megtámadja egy rivális vallás alapítóját.

Voltak persze a pápát védelmükbe vevő megszólalók is: John Howard ausztrál miniszterelnök szerint az iszlám világ reakciója eltúlzott volt, Angela Merkel pedig úgy látta, egyszerűen félreértik XVI. Benedek beszédét. Jose Maria Aznar volt spanyol jobboldali miniszterelnök a pápa bocsánatkérését követelő tüntetésekre reagálva kijelentette: a muzulmánok sem kértek bocsánatot Spanyolország területének nyolcszáz évig tartó elfoglalásáért, a svájci belügyminiszter pedig leszögezte, hogy a pápa beszéde „intelligens és szükséges” volt.

Az iszlám fanatizmus elmúlt nyolc évben való előretörését, az ISIS brutális tetteit és a világ felé intézett kihívását látva, úgy tűnik, a világ tartozik egy bocsánatkéréssel Benedek felé. Mert miről is beszélt pontosan a volt pápa?" Teljes szöveg: internetfigyelo.wordpress.com

 Szent Marcellinusz (latinul: Marcellinus), (kb. 250 – 304. április 26.) volt a 29. pápa a történelem során. Biztos adatokat az ő esetében sem sorakoztathatunk fel. 296. június 30-án választotta a római zsinat a keresztény egyház vezetőjének, és egészen haláláig maradt tisztségében. (Wikipedia)
Szent Pontiánusz (latinul: Pontianus), (2. század – 235. szeptember 29.) volt a 18. pápa a történelem folyamán. 230. július 21-től töltötte be hivatalát. Pontifikátusát beárnyékolta Hippolütosz ellenpápasága, aki nem értett vele egyet a keresztény egyház vezetésében, és ezért nem ismerte el őt vezetőként. A kiváló szónokkal sok baja volt Pontiánusznak, mert egyre több hívet szerzett, és megosztotta a keresztény világot. (Wikipedia)
Szent Libériusz (latinul: Liberius), (kb. 310 – 366. szeptember 24.) volt a 36. pápa Szent Péter halála óta. 352. május 12-én választotta egyházfővé a római zsinat. Pontifikátusának legnagyobb részében az arianizmus ellen kellett hadakoznia úgy, hogy a császár teljesen megvonta tőle bizalmát, és az arianisták pártjára állva II. Félix ellenpápát segítette trónra. (Wikipedia)
XVIII. János (Rapagnano, ? – Róma, 1009. július 18.) volt a világtörténelem 143. pápája. Pontifikátusának hat évében Róma mindvégig a nagyhatalmú Crescenti család uralma alatt állt, így megválasztását is a családot támogató pártnak köszönhette. A hatalmat ténylegesen kezében tartó III. Crescenti János szinte semmilyen beleszólást nem engedett Jánosnak az európai politikába. Mégis az új egyházfő ügyes taktikával lassan belefolyhatott ezen ügyekbe is. Az viszont nem vitás, hogy uralkodása során mindvégig a város zsarnokának befolyása és ellenőrzése alatt állt.(Wikipedia)