Senki sem számított arra, mivé változtatja Csernobilt a katasztrófa

A több mint 30 évvel ezelőtt bekövetkezett csernobili atomerőmű-baleset radioaktív öröksége sem tudta térdre kényszeríteni az életet – erre jutott egy idén márciusban megrendezett konferencia, ahol az elmúlt években összegyűjtött adatokat értékelték a kutatók.

 

1986. április 26-án a csernobili atomerőmű négyes reaktorának felrobbanásával minden idők legnagyobb nukleáris katasztrófája következett be: 400-szor nagyobb erejű sugárzás érte a Szovjetunió területét, mint Japánt a hirosimai bomba ledobásakor.Összesen 350 ezer embert kellett kitelepíteni Pripjatyból, ahová azóta sem térhettek vissza az egykori lakók, a település valóságos szellemvárossá változott.

Habár az áldozatok számáról a mai napig vannak viták, az tény, hogy a baleset rengeteg ember életét befolyásolta, a fizikai és pszichológiai károk felbecsülhetetlenek.

A 4-es reaktor beomlott tetőszerkezete a baleset utáni napokban. Az első betonszarkofág megépítéséig akadálytalanul sugárzott a sérült reaktorFORRÁS: SZPUTNYIK

A szerencsétlenség idején az erős sugárzás az atomerőmű 30 kilométeres körzetében apokaliptikussá változtatta a tájképet. Ebben a zónában fekszik az úgynevezett Vörös-erdő, ami a katasztrófa egyik ikonikus helyszínévé vált. Az élővilág egészségét mutató színárnyalatok a radioaktív kihullást követő napokban eltűntek, a haldokló növények vörösesbarnává váltak. Az állatok közül csak nagyon kevesen maradtak életben.

Ilyen előzmények után nem meglepő, hogy mindenki arra számított, a radioaktív részecskék eltűnéséig a környék még hosszú évszázadokig nukleáris sivatag marad. Nem így történt.

Harminchárom évvel a baleset után a mai Ukrajna és Fehéroroszország területén található Tiltott Zónában virágzik az élet: barnamedvék, bölények, hiúzok, farkasok, Przsevalszkij-lovak róják a tájat. E szűk területen 200-nál is több madárfaj telepedett meg.

A halál után virágzik az élet

2019 márciusában a Csernobil élővilágát kutató - többek között Norvégiából, Spanyolországból, Franciaországból, Írországból és az Egyesült Királyságból érkező - tudósok az angliai Portsmouthban gyűltek össze és értékelték a legújabb eredményeket. A kutatómunka a nagyobb emlősök, a fészkelő madarak, a kétéltűek, a halak, a földigiliszták, a dongók, illetve a baktériumok vizsgálatát foglalja magába, továbbá figyelik a lehullott levelek lebomlását is.

A szakértők azt állapították meg, hogy jelen pillanatban Csernobil környéke gazdag biodiverzitással rendelkezik. Ami még ennél is meglepőbb, hogy a mostani sugárzás nincs számottevő negatív hatással sem az állatokra, sem a növényekre.A Tiltott Zóna valamennyi tanulmányozott élőlényének populációja stabil, életképes.

A katasztrófa pozitív és negatív hatásai a természetre

A helyi vadvilág sokféleségére a legkézenfekvőbb bizonyítékokkal az úgynevezett TREE (TRansfer-Exposure-Effects) projekt szolgál. Ennek lényege, hogy mozgásérzékelő kameracsapdákat szereltek fel a Tiltott Zóna több pontján, így követve nyomon az állatok mozgásait. A felvételeken a sugárzás szintjétől függetlenül a legkülönbözőbb vadak bukkannak fel: az ukrajnai oldalon európai bölények, barnamedvék keresik az eleséget, de a farkasok és a Przsevalszkij-lovak állománya ugyancsak szépen gyarapodik. Nem kivételek ez alól a kétéltűek sem, amik szintén előfordulnak még a legszennyezettebb régiókban is.

A kameracsapdákkal lencsevégre kapott vadakFORRÁS: PROYECTO TREE/SERGEY GASCHACK

És hogy minek köszönhető ez a szokatlan virágzás? Úgy tűnik az élőlények elkezdtek alkalmazkodni a radioaktivitáshoz. Egy 2014-es kutatás azt állapította meg, hogy több befogott madárfaj vérében magas volt a glutation nevű antioxidáns mennyisége, amely az erősen reaktív molekulák hatástalanításával képes ellensúlyozni a sugárzás káros hatásait. Nem csak a madaraknál tapasztalták hasonló védekezési mechanizmusok megjelenését; a Tiltott Zóna békáinak bőre példának okáért sötétebb, mint a zónán kívül élő fajtársaiké. Ez is a radioaktív szennyezésre adott egyfajta válasz.

Persze túlzás volna azt állítani, hogy a 33 évvel ezelőtti robbanás csak szépet és jót hozott az élővilágnak. Egyéni szinten a legnagyobb vesztesek talán a rovarok, amik rövidebb ideig élnek, és jobban ki vannak téve a paraziták jelentette fenyegetéseknek a sugárfertőzött régiókban. Ugyanitt egyes madaraknál nagyobb valószínűséggel jelenhet meg albinizmus vagy más, a túlélést nem kifejezetten segítő fiziológiai-genetikai mutáció. Az előbb említett káros hatások ugyanakkor alapjaiban véve nem befolyásolják negatívan a populációk életben maradásának esélyeit.

Miért nem tudja lenyomni a sugárzás az életet?

Ennek több oka lehet, amik egymással összefügghetnek. Talán a vadvilág a korábban véltnél rezisztensebb a radioaktív sugárzásra vagy – ahogy azt korábban említettük – a különböző organizmusok adaptálódtak a mostohább környezeti viszonyokhoz.

Csernobil elnéptelenedett környéke az atomkatasztrófa utánFORRÁS: RIA NOVOSTI/KOSZTYIN IGOR

Hiba lenne nem megemlíteni az emberek eltűnését, ami úgyszintén kedvező számos faj – különösen a nagyvadak – számára.

Sokkoló, de ha utóbbi igaz, az azt jelenti, hogy középtávon az emberek tartós jelenléte több kárt okoz a természetnek, mint egy nukleáris katasztrófa.Ez pedig igencsak elgondolkodtató.

Csernobil jövője

Az elmúlt években Csernobil valóságos természeti laboratóriummá változott, ahol a biológusok azt vizsgálhatták, miként alkalmazkodnak az élőlények az extrém környezeti körülményekhez.

A vadvilág mellett az ember is vissza akar szivárogni Pripjatyba. Ezt kiválóan mutatja az a 2018-as adat, amely szerint egyetlen év leforgása alatt 70 ezer turista fordult meg a halott városban. Nemrégiben újabb erőműveket építettek Csernobilben, igaz, ezek már megújuló erőforrásokra támaszkodnak. A tervek között szerepel még az erdőterületek bővítése is.

Stvorecz Adrián

Forrás: origo.hu

Kapcsolat

Szék-helyek.ro 

525400 Kézdivásárhely

42-es Udvartér 1.sz.

Telefon: 0040 742 210 505

E-mail: szekhelyek@gmail.com

Kapcsolattartó: Tóth László


Adatkezelési tájékoztató 

Felhasználási feltételek

Szerzői jogok

  Minden, a Nagy haború  oldalain megjelenő tartalom (cikk, kép, videó, egyéb) a Szék-helyek portál  (továbbiakban Portál)  jogvédelem alatt áll. A szerző engedélyével másolható vagy sokszorosítható.
A www.felsoharomszek.szek-helyek.ro és www.szekhelyek.szek-helyek.ro  hírei, véleményei szabadon idézhetők és felhasználhatók, az eredeti forrásra mutató hivatkozás elhelyezésével.

Bővebben szerzői jog