Berde Áronra emlékezett a szülőfalu

Szavalóversennyel, előadásokkal, kulturális műsorral, plakettavatással, emlékszoba megnyitásával és kórustalálkozóval rótta le tiszteletét az elmúlt hétvégén Szentivánlaborfalva népe a 200 esztendeje itt született Berde Áron professzor (1819–1892) emléke előtt. A színvonalas és mindvégig emelkedett hangulatú rendezvény sikeréhez a falu apraja-nagyja hozzájárult.


Az eseménysorozat pénteken kezdődött, az immár harmadik alkalommal megrendezett Laborfalvi Róza Szépen, Magyarul Versennyel, amelyen 41 alsó tagozatos diák vetélkedett Kovászna és Hargita megyék 11 településéről. Amint az ötletgazda Tóth Tünde tanítónőtől megtudhattuk, a szervezésben és lebonyolításban munkatársa, Mikola Éva és az uzoni iskola igazgatója, Szabó Margit segítette. A jelentkezők egy általuk szabadon kiválasztott költeményt vagy rövidprózát kellett előadjanak a magyar, illetve világirodalom remekei közül. A dr. Tapodi Zsuzsa egyetemi tanár vezette, Dimény H. Árpád költő és Zorkóczy Zenóbia színművésznő által alkotott elbíráló testület korosztályonként az első három helyezettet oklevéllel jutalmazta, és idén először két Korodi Hajnalka-díjat is kiosztottak.

Korodi Mária átnyújtja a Korodi Hajnalka-díjat Göndör Nándornak

Útjelző valamennyiünknek

Szombaton délelőtt szűknek bizonyult a Berde Mózsa kormánybiztos (1815–1993) nevét viselő szentivánlaborfalvi iskola terme a faluból, községközpontból, közelebbi és távolabbi településekről, valamint a megyeszékhelyről érkezettek számára. A szép számú jelenlévőt a rendezvény megálmodója és „lelke”, Kelemen Alpár mérnök köszöntötte, egyúttal ismertetve az emléknap gazdag programját is. Ezt követően a falu szülötte, Matekovicsné Korodi Mária nyugalmazott tanár Göndör Nándor helybéli, előkészítő osztályos tanulónak átadta a 3. Korodi Hajnalka-díjat. Indoklása szerint ezt előző nap érdemelte ki Kányádi Sándor Kilenc pipe című versének az elszavalásával, amellyel belopta a szívébe magát. Berde Áronról szólva Matekovicsné rámutatott, hogy „életének és munkásságának hozadéka egyszerre tudományos szemlélet, helytörténet, néprajz, közösségfejlesztés, akadémiai, hazafias és nem utolsó sorban irodalmi tükör is a mai nemzedék számára. Okulás, példa, útjelző valamennyiünknek… Büszkék lehetünk a tudományért, a közösségért vállalt építő jellegű tetteire. Tanulhatunk emberségéből, eredményességéből, tisztánlátásából, ezért emléke sohasem merülhet feledésbe!”

Kelemen Alpár mérnök bemutatta a Berde nemzetség családfáját

Túl sokirányú volt az érdeklődése

Szabó Margit iskolaigazgató Berde Áron 1840-ben, Vihar címmel megjelent versének napjainkban is érvényes soraival köszöntötte az egybegyűlteket, majd Gaal Györgyöt idézve érzékeltette a vegytantanár, író, jogász, lapalapító és -szerkesztő, meteorológus, közgazdász, akadémikus tudományos és oktatói karrierjét. A kolozsvári egyetem első rektoráét, akinek a hírneve az életrajzát megrajzoló Gaal szerint évtizedeken át a Brassai Sámuelével egyenrangúnak számított. Halála után mégsem gondoskodtak emlékének méltó ápolásáról. És ennek oka talán abban rejlik, hogy „túl sokirányú volt az érdeklődése, tevékenysége ahhoz, hogy valamelyik intézmény teljesen magáénak vallhassa.” Ezt a hiányt hivatott pótolni a Kelemen Alpár mérnök kezdeményezte és a szülőfalu, annak iskolája és község vezetése által felkarolt eseménysorozat. Az intézményvezető örömmel mondott köszönetet a megvalósításában közreműködőknek, akik belátták, hogy így van ez rendjén, hiszen a tudós férfiú írásaiban mindig nagy szeretettel tekintett vissza szüleire, falujára és tanítójára.

Méltatója szerint Berde Áron kiáltó szóként fogalmazta meg a nemzet érdekében követendő irányelvet, amelyet a felemelkedést szolgáló célok kitűzésében és megvalósításában jelölt meg. Nem elégedett meg azonban a puszta megállapításokkal és felismerésekkel, hanem megoldásokat javasolt, valamint tetteket szorgalmazott, illetve hajtott végre. Mindezzel pedig azt üzeni, hogy panasz helyett az összefogás és a szakszerűség zászlaját választva, és azzal továbblépve, egy új jövőt építhetünk az utánunk jövő nemzedéknek.

Tóth Tünde szentivánlaborfalvi tanítónő, Szabó Margit uzoni iskolaigazgató és Szőke Annamária, a sepsiszentgyörgyi Berde Áron-középiskola igazgatója koszorúz

Berde Áron életének és munkásságának főbb mozzanatait Bagoly Zoltán, a tudós nevét viselő sepsiszentgyörgyi szakközépiskola történelemtanára idézte fel. Saját kutatásain alapuló vetített képes előadása során többek között megtudhattuk, hogy a laborfalvi Berde család Gergely nevezetű ősének Bethlen Gábor (1580–1629) fejedelem adományozott nemesi levelet 1615-ben, címerük keletkezésének időpontja azonban ismeretlen. Lapalapítói és szerkesztői munkásságát a Balassi Intézet sepsiszentgyörgyi fiókjának vezetője, Szebeni Zsuzsa ismertette. Jóvoltából tudomásunkra jutott, hogy tanári munkája során Berde felismerte, az iskolai órákon vagy ismeretterjesztő előadásokon nagyon kevés emberhez jutnak el a természettudományos ismeretek. Ezért elhatározta egy tudományos folyóirat elindítását, melynek első számát 1846 júniusában sikerült megjelentetni Természetbarát néven, mely jellegénél fogva úttörő szerepet töltött be a magyar sajtótörténetben.

A továbbiakban Kelemen Alpár mérnök bemutatta a Berde nemzetség családfáját, amely szemlélteti, hogy az 1700-as évek tájékán kettéválik a nemzetség. Egyik része református hitre tér, és áttelepedik Fotosra, míg az unitáriusok továbbra is Laborfalván maradnak.

Plakett és szoba őrzi emlékét

A községvezetés részéről dr. Ráduly István polgármester köszöntötte a hallgatóságot, majd bejelentette, hogy a közeljövőben egy emlékparkot szeretnének kialakítani a község nagy szülötteinek szobraiból, amelyek közül az első a Berde Ároné lesz. A felszólalók sorát Szőke Annamária, a sepsiszentgyörgyi Berde Áron Közgazdasági és Közigazgatási Középiskola igazgatója zárta. A beszédek, méltatások és előadások között elhagzottGöndör Nándor előkészítős és Biszak Hanna, illetve Beke Roland középiskolás diák szavalata, valamint Fazakas Boglárka VIII. osztályos tanuló és Dombi Rózsa, a Háromszék Táncegyüttes tagjának éneke. A magas fokú kulturális élmény nyújtásán túl, fellépésük a szellemi frissesség fenntartásához is hozzájárult.

A Petrovits István szobrászművész által készített plakettek
Az ünnepség az iskola falára elhelyezett, Berde Mózsát és Berde Áront ábrázoló, Petrovits István szobrászművész által készített plakettek leleplezésével és megkoszorúzásával folytatódott. Török István, a Háromszék–Felsőfehér Unitárius Egyházkör esperese áldása és a székely himnusz eléneklése után az érdeklődők megtekintették a falu nagy szülöttjének az iskolában berendezett emlékszobáját. Ezt követően a helyi és vendég énekkarok a temetőbe vonultak, ahol megkoszorúzták az elhunyt dalárdatagok emlékét őrző kopjafát.

A helyi és vendég énekkarok a temetőben megkoszorúzták az elhunyt dalárdatagok emlékét őrző kopjafát
A Berde Áron-napok az unitárius templomban otthonra lelt III. Szent­ivánlaborfalvi Kórustalálkozóval ért véget. A helybéli férfi és női dalárda, valamint a vendég uzoni, székelytamásfalvi és sepsibodoki kórusok fellépése méltó befejezése volt a híres tudós férfiú tiszteletére szervezett eseménysorozatnak.

Bedő Zoltán

 

Székely Hírmondó

Kapcsolat

Szék-helyek.ro 

525400 Kézdivásárhely

42-es Udvartér 1.sz.

Telefon: 0040 742 210 505

E-mail: szekhelyek@gmail.com

Kapcsolattartó: Tóth László


Adatkezelési tájékoztató 

Felhasználási feltételek

Szerzői jogok

  Minden, a Nagy haború  oldalain megjelenő tartalom (cikk, kép, videó, egyéb) a Szék-helyek portál  (továbbiakban Portál)  jogvédelem alatt áll. A szerző engedélyével másolható vagy sokszorosítható.
A www.felsoharomszek.szek-helyek.ro és www.szekhelyek.szek-helyek.ro  hírei, véleményei szabadon idézhetők és felhasználhatók, az eredeti forrásra mutató hivatkozás elhelyezésével.

Bővebben szerzői jog