Az Európai Gazdasági Közösség szerződés aláírásakor üres papírokat írtak alá

Fotó: lokal.hu

Hatvankét éve, 1957. március 25-én írta alá Belgium, Franciaország, Hollandia, Luxemburg, a Német Szövetségi Köztársaság és Olaszország az Európai Gazdasági Közösséget azt a szerződést mely letette a mai unió alapjait.

1957. március 25-én két szerződés aláírására került sor, amelyek az Európai Gazdasági Közösséget (EGK) létrehozó szerződés és az Európai Atomenergia-közösséget (EAEK vagy Euratom) létrehozó szerződés. Mindkét új közösség tekintetében a döntéseket a Tanács hozta meg, a Bizottság javaslata alapján. A Parlamenti Közgyűléssel konzultálnak, amely ezt követően véleményeket dolgoz ki a Tanács számára. A Közgyűlés képviselőinek száma 142 főre emelkedett. Az Európai Parlamenti Közgyűlés első ülését a következő évben, 1958. március 19-én tartotta. A Római Szerződés külön rendelkezést fogalmaz meg a képviselők közvetlen megválasztására vonatkozóan (ennek végrehajtására 1979-ben került sor).

 

A bakik sorozata

Nem ismert, hogy a Rómában megkötött szerződés aláírása egy lépésre volt a katasztrófától.
Az olaszok kétszer vesztették el a vasúti kocsikat logisztikával és Belgiumból küldött dokumentumokat.
Az egyetemisták akiket a lebonyolítás megsegítésére alkalmaztak két nap múlva sztrájkba léptek.
Az aláírás reggelén a takarító az aláírandó szerződés papírjait a szemétbe dobták, a földre voltak szétterítve száradni. Az aláírók üres lapokat írtak alá. „Végül is, aki olvassa a ma már szerződéseket?” (Az egész történet angolul.)

Történelem

Robert Schuman francia külügyminiszter 1950. május 9-én vetette fel az EU elődjének tekinthető Európai Szén- és Acélközösség, más néven a Montánunió létrehozását. A gondolatot meghirdető Schuman-beszéd időpontját azóta is “Európa napjaként” ünneplik. Az integráció első lépcsőfokaként 1951. április 18-án írta alá Párizsban Franciaország, Németország, Olaszország, Belgium, Hollandia és Luxemburg a Montánunió-szerződést, amely 1952. július 25-én lépett hatályba. Ez volt az első alkalom, hogy egy addig kizárólag nemzeti hatáskörbe tartozó fontos gazdasági terület nemzetek fölötti hatáskörbe került. 1953 elején hatályba lépett az első európai adó, létrejött a szén és vasérc közös piaca, s megszűnt e nyersanyagok vámja.

A Montánunió sikere láttán előtérbe került az európai politikai integráció megteremtésének terve. Ennek alappilléreként kívánták létrehozni az Európai Védelmi Közösséget, a megállapodást 1952. május 27-én Párizsban írta alá a Montánunióban részes hat állam. A NATO-hoz szorosan kapcsolódó, közös nyugat-európai hadsereg felállítását előirányzó katonai együttműködést azonban a francia nemzetgyűlés nem ratifikálta, a szerződés ezért nem lépett hatályba. (1955-ben egy másik védelmi szervezet, a Nyugat-európai Unió – WEU – alakult meg, de ez már nem tartalmazta a közös hadsereg gondolatát.)

A kudarc után egy időre elakadtak az Európai Politikai Közösség létrehozásával kapcsolatos tervek. A Montánunió külügyminiszterei 1955. június elején az olaszországi Messinában a gazdasági integráció továbbfejlesztéséről döntöttek, és elhatározták, hogy létrehoznak egy európai nukleáris programot (Euratom). A javaslat kidolgozásával megbízott Paul-Henri Spaak belga külügyminiszter jelentését elfogadva 1956 májusában úgy döntöttek, hogy kormányközi tárgyalásokat kezdenek az Európai Gazdasági Közösség (EGK) és az Euratom megalakításáról.

Több hónapos tárgyalások eredményeként a Hatok képviselői – országonként két-két fő – 1957. március 25-én írták alá az úgynevezett Római Szerződést az Európai Gazdasági Közösség (EGK) megalapításáról.

Az 1958. január 1-jén életbe lépett Római Szerződés létrehozta a közösség legfontosabb intézményeit: a Közgyűlést (az Európai Parlament elődjét), a Tanácsot, az (Európai) Bizottságot és a Bíróságot. 1967-től az EGK, a Montánunió és az Euratom intézményeinek egyesítése után az Európai Közösségek nevet használták, az időközben 12 tagúra bővült EK alapszerződését először 1987-ben módosították. Az Egységes Európai Okmány az egységes piac bevezetéséről döntött, és véglegesítette a külpolitikai egyeztetések kialakult kormányközi mechanizmusát.

A történet a lokal.hu nyomán.

Kapcsolat

Szék-helyek.ro 

525400 Kézdivásárhely

42-es Udvartér 1.sz.

Telefon: 0040 742 210 505

E-mail: szekhelyek@gmail.com

Kapcsolattartó: Tóth László


Adatkezelési tájékoztató 

Felhasználási feltételek

Szerzői jogok

  Minden, a Nagy haború  oldalain megjelenő tartalom (cikk, kép, videó, egyéb) a Szék-helyek portál  (továbbiakban Portál)  jogvédelem alatt áll. A szerző engedélyével másolható vagy sokszorosítható.
A www.felsoharomszek.szek-helyek.ro és www.szekhelyek.szek-helyek.ro  hírei, véleményei szabadon idézhetők és felhasználhatók, az eredeti forrásra mutató hivatkozás elhelyezésével.

Bővebben szerzői jog