Umberto Eco  a közösségi hálózatokról: „Ez az ostobák inváziója. A tévé a falu hülyéjét tolta előtérbe, akivel szemben a néző magasabb rendűnek képzelte magát. Az internetben az a drámai, hogy az igazság birtokosaként tolta előtérbe a falu hülyéjét” 

Létkérdés a tulajdonunk megtartása

Újabb kiadvánnyal bővült a megye kulturális kincsestára

Öt év kutatómunka eredményeiből nyújt ízelítőt közérthetően és olvasmányosan 400 fotó segítségével a Háromszék Vármegye Kiadó gondozásában, Hagyományos Népi mesterségek Háromszéken és Erdővidéken cím alatt frissen megjelent, 370 oldalas kötet, amelyet csütörtök este ismertettek a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár Gábor Áron termében.

Április 11. a magyar költészet napja (összeállítás)

Ebből az alkalomból minden évben irodalmi előadóestekkel, könyvbemutatókkal, költőtalálkozókkal és különböző irodalmi versenyekkel tisztelgünk a magyar líra előtt. Az országos rendezvényeken klasszikus és kortárs költők versei egyaránt szerepelnek, emellett diákok is tolmácsolják a költeményeket. A rendszerváltás után a Magyar Írószövetség is csatlakozott a rendezvényekhez.

Aki nem volt hajlandó a likőrgyárost filozófusnak elismerni

Úgy tűnik, a filozófusok helyét a likőrgyárosok vették át Németországban. Erre a megállapításra jutott legalábbis 1932-es cikkében Makszim Gorkij, a Stahlhelm („Acélsisak”) nevű szervezet elnökét tollhegyére tűzve. Utóbbi a „német katonai szellem feltámadását” ünnepelte, ujjongva, hogy „a katonai tettek újból méltánylásra találnak Németországban”. Az orosz író cinikusabb választ nem is adhatott volna. Mint megjegyzi, egy életrajzban azt olvasta, hogy Németország a filozófusok országa, és míg a franciáknál az ügyvédek, ott a filozófusok szelleme irányítja a nemzetet. „De mit látunk most? Németországban a likőrgyárosok kezdenek politikát csinálni” – ironizált a szerző.

Nabokov istenítette, Woolf félredobta a százéves Ulyssest


Fotó: AFP

Még ki sem adták teljes egészében, de a közönség már korszakalkotó műremekről beszélt. Ahogy a The A. V. Club is írja: a kezdet kezdetétől szinte vallásos áhítat fogadta az Ulyssest, amelyet éppen száz éve, 1918 márciusában kezdett közölni a The Little Review. Ennek megfelelően mások természetesen rögtön világvégét kiáltottak: James Joyce elhozta nekünk a „semmi” irodalmát, az Ulysses az antiművészetet emeli piedesztálra – állították. A többség persze idáig sem jutott, s a Joyce-regény végigolvasása afféle kihívássá vált. Miközben persze itt jóval könnyebb a dolgunk, mint ha Az eltűnt idő nyomában, esetleg A tulajdonságok nélküli ember több ezer oldalát szeretnénk végigrágni. Mégis tartja magát a vélekedés, az Ulysses a valódi próbatétel.

A Székely Szabadság Napja/Megfélemlítés hírverés nélkül! Ez ment már száz éve. A nyerő formula.

„(1.)
Március 10.
A Székely Szabadság Napja

A támadók egyike sem akarta, hogy így végződjön. Még a legvérmesebbek sem, akiknek szíve tele volt őszinte gyűlölettel. Nem, ez a borzalom eszük ágában sem volt.

Csak meg akarták leckéztetni a kölyköket. Eltiporni dacos kis tüzüket. Legfeljebb elverni őket egy kicsit, hogy eszükbe se jusson kiegyenesíteni a gerincüket. De a főnökök megmondták: komoly sérülés ne legyen! Akkor a hír túlérhet az országhatárokon, és az nem jó.

1989. február 21. Márai Sándor halála


Fotó: hajozas.hu

"A polgár és a polgári rend az emberi együttélés
egyik legértékesebb, leghasznosabb, magasrendű terméke,
mindaddig, amíg alkotó és hősies. A papucsos polgár, aki rádiót hallgat,
szidja az adókat és a prolikat, nem eszménye senkinek…"
(Márai Sándor)

1989. február 21-én hunyt el Márai Sándor, a 20. század egyik legnagyobb magyar írógéniusza, a polgári eszmék legjelentősebb hazai képviselője.

Jókai Mór vs. Orbán János Dénes: A caldaria

Orbán János Dénes Jókai Mór egyik különleges, kevésbé ismert írásával, A caldaria című novellával is eljátszadozott.

Ez az írás egy évszázaddal előzte meg a Jorge Luis Borges nevéhez fűződő irodalmi fikció-forradalmat. Orbán János Dénes az argentin mester stílusában írja át a novellát, rámutatva ezzel arra, hogy Jókai nem csak a magyar próza forradalmasítója, hanem a modern világirodalom egyik legnagyobb előfutára is.

Kapcsolat

Szék-helyek.ro hírportál

525400 Kézdivásárhely

42-es Udvartér 1.sz.

Telefon: 0040 742 210 505

E-mail: szekhelyek@gmail.com

Kapcsolattartó: Tóth László


Adatkezelési tájékoztató 

Felhasználási feltételek

Szerzői jogok

  Minden, az www.nagyhaboru.szek-helyek.ro oldalain megjelenő tartalom (cikk, kép, videó, egyéb) a Szék-helyek portál  (továbbiakban Portál) szellemi tulajdonát képezi, vagy jogvédelem alatt áll.
A www.felsoharomszek.szek-helyek.ro és www.hirlap.szek-helyek.ro  hírei, véleményei szabadon idézhetők és felhasználhatók, az eredeti forrásra mutató hivatkozás elhelyezésével.

Bővebben szerzői jog