Umberto Eco  a közösségi hálózatokról: „Ez az ostobák inváziója. A tévé a falu hülyéjét tolta előtérbe, akivel szemben a néző magasabb rendűnek képzelte magát. Az internetben az a drámai, hogy az igazság birtokosaként tolta előtérbe a falu hülyéjét” 

1942. szeptember 5. Móricz Zsigmond halála

„Játékokat nem lehetett elfelejteni, se a veréseket. Legjobban nem lehet a szenvedéseket. De az örömöket is tartogatja az ember.”
(Móricz Zsigmond)

1942. szeptember 5-én hunyt el Móricz Zsigmond, a 20. századi magyar prózairodalom egyik legtehetségesebb alkotója. Móricz, aki írói pályáját a Nyugat folyóiratnál kezdte, elsősorban társadalomkritikájával, a magyar parasztság, a dzsentri és a civilizációs ellentmondások realista ábrázolásával alkotott maradandót, művei hiteles lenyomatát adják annak a kornak, melyben élt.

Áprily búcsúja?

A nyolcvanhoz közel halt meg 1967-ben augusztus 6-án  Áprily Lajos. 

Nem tudom, hogyan történt a halálos ágy körül, de jellemző Áprilyra a szép gondolat.

Az 1969-ben megjelent, Akarsz-e fényt? című posztumusz kötetében még nem is szerepelt ez a vers, ahogy az 1972-ben kiadott összegyűjtött verseiben sem, de a későbbiekben (1965 februárjától 1967 tavaszáig) írt Napfogyatkozás című ciklus többnyire rövid (négysoros) versei is jelezték az akkori lelkiállapotát: érezve a fogyó időt, köszönetet mondva búcsúzott olvasóitól; de azért még élni is akart, alkotni...

1967. augusztus 6-án hunyt el Áprili Lajos

Eredeti nevén: Jékely Lajos. Költő, műfordító. 1887. november 14-én született Brassóban (Erdély), elhunyt 1967. augusztus 6-án Budapesten. A kolozsvári egyetem magyar-német szakán végzett 1909-ben, ezután a nagyenyedi Bethlen-kollégium, majd a kolozsvári református kollégium tanára volt, 1926-29 között szerkesztette az Erdélyi Helikon című folyóiratot. 1929-ben BUdapestre költözött.

1941. augusztus 1. Megszűnik a Nyugat folyóirat

1941. augusztus 1-jén, Babits Mihály halála előtt 3 nappal jelent meg a Nyugat utolsó száma. Ezzel a kiadvánnyal szűnt meg – 33 esztendő után – a korszak legszínvonalasabb magyar irodalmi folyóirata, mely fennállása során maga köré csoportosította a nemzet legtehetségesebb íróit és költőit.

Létkérdés a tulajdonunk megtartása

Újabb kiadvánnyal bővült a megye kulturális kincsestára

Öt év kutatómunka eredményeiből nyújt ízelítőt közérthetően és olvasmányosan 400 fotó segítségével a Háromszék Vármegye Kiadó gondozásában, Hagyományos Népi mesterségek Háromszéken és Erdővidéken cím alatt frissen megjelent, 370 oldalas kötet, amelyet csütörtök este ismertettek a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár Gábor Áron termében.

Április 11. a magyar költészet napja (összeállítás)

Ebből az alkalomból minden évben irodalmi előadóestekkel, könyvbemutatókkal, költőtalálkozókkal és különböző irodalmi versenyekkel tisztelgünk a magyar líra előtt. Az országos rendezvényeken klasszikus és kortárs költők versei egyaránt szerepelnek, emellett diákok is tolmácsolják a költeményeket. A rendszerváltás után a Magyar Írószövetség is csatlakozott a rendezvényekhez.

Aki nem volt hajlandó a likőrgyárost filozófusnak elismerni

Úgy tűnik, a filozófusok helyét a likőrgyárosok vették át Németországban. Erre a megállapításra jutott legalábbis 1932-es cikkében Makszim Gorkij, a Stahlhelm („Acélsisak”) nevű szervezet elnökét tollhegyére tűzve. Utóbbi a „német katonai szellem feltámadását” ünnepelte, ujjongva, hogy „a katonai tettek újból méltánylásra találnak Németországban”. Az orosz író cinikusabb választ nem is adhatott volna. Mint megjegyzi, egy életrajzban azt olvasta, hogy Németország a filozófusok országa, és míg a franciáknál az ügyvédek, ott a filozófusok szelleme irányítja a nemzetet. „De mit látunk most? Németországban a likőrgyárosok kezdenek politikát csinálni” – ironizált a szerző.

Kapcsolat

Szék-helyek.ro hírportál

525400 Kézdivásárhely

42-es Udvartér 1.sz.

Telefon: 0040 742 210 505

E-mail: szekhelyek@gmail.com

Kapcsolattartó: Tóth László


Adatkezelési tájékoztató 

Felhasználási feltételek

Szerzői jogok

  Minden, az www.nagyhaboru.szek-helyek.ro oldalain megjelenő tartalom (cikk, kép, videó, egyéb) a Szék-helyek portál  (továbbiakban Portál) szellemi tulajdonát képezi, vagy jogvédelem alatt áll.
A www.felsoharomszek.szek-helyek.ro és www.hirlap.szek-helyek.ro  hírei, véleményei szabadon idézhetők és felhasználhatók, az eredeti forrásra mutató hivatkozás elhelyezésével.

Bővebben szerzői jog