Ünneplés Trianon előtt

Kép: A Budavári Palota Mátyás Király kútja 1920-ban. Forrás: Fortepan/Vargha Zsuzsa.

1920. május 21-én már kész volt a trianoni békeszerződés végleges szövege, amikor a magyar társadalom legfelsőbb körei egy korábbi katonai diadalról emlékeztek meg. Az esemény Görgey Artúr 71 évvel azelőtti győzelme volt, amikor a tavaszi hadjárat során a magyar seregek elfoglalták a budai várat. A 1848–1849-es szabadságharcot leverő uralkodó, Ferenc József és a Monarchia kormányzata ambivalens módon viszonyult a forradalomban résztvevő, majd kanonizált személyiségek emlékezetéhez, így például Kossuth Lajos budapesti temetéséhez is. Az Osztrák-Magyar Monarchia megszűnése ebből a szempontból is tiszta helyzetet teremtett: amint azt Az Est tudósítása is mutatja, Horthy Miklós és a korabeli magyar elit 1920-ban már szabadon róhatta le tiszteletét a szabadságharc hősei előtt.
„A kormányzó ellépett a két díszszázad sorfala előtt, majd a kormány tagjainak kíséretében bevonult a templomba, ahol Dobrozsenszky Henrik alezredes-lelkész a tábori lelkészek segédletével misét mondott. A templomban a 48-as hősök katafalkját állították fel, amelyet 48-as ereklyék: szalagok, koszorúk, csokrok stb. díszítettek. Kétoldalt egy-egy zászlótartó állott 48-as zászlókkal s a katafalk körül testőrök és koronaőrök állottak díszőrséget. A miséhez a zenét a helyőrségi zenekar szolgáltatta. Mise végeztével a templom előtt a helyőrség különböző századai felvonultak a kormányzó előtt. Több 48-as honvéd egy hatalmas és díszesen fellombozott vöröskeresztes autóval Szmrecsányi György és sokoropátkai Szabó István kíséretében a svábhegyi temetőbe ment, hogy ott a 48-as honvédek tömegsírját megkoszorúzzák. Egy másik csoport a Kerepesi temetőbe ment Kossuth Lajos és Görgey Artúr sírjához, ahol Kovács J. István nemzetgyűlési képviselő, Schréter ezredes és Raffay Sándor püspök mondott magasszárnyalású beszédet.”
Ki kell egészítenünk mindezt azzal, hogy nem feltétlenül a puszta emlékezés áhítata miatt kerültek elő a ’48-as ereklyék a monarchista kormányzó jelenlétében. A magyar elit tagjai ezzel valószínűleg a Svájcban tartózkodó IV. Károlynak, illetve a trianoni békeszerződés (akkor leendő) utódállamai vezetőinek szándékoztak üzenni. A képletes üzenet a Habsburg-restauráció kizárása volt, az ugyanis mind Csehszlovákia, mind Románia, mind a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság szempontjából rendkívül érzékeny diplomáciai kérdés volt. A Buda várának bevételéről való ünnepélyes megemlékezés pedig azt szimbolizálta, hogy Magyarország, „magáévá téve a ’48-as eszméket”, a Habsburgoktól való függetlenség útját választja.
Az Est, 1920. május 22. A nemzeti hadsereg nagy ünnepe Budavára bevételének évfordulóján.
 

Kapcsolat

Szék-helyek.ro 

525400 Kézdivásárhely

42-es Udvartér 1.sz.

Telefon: 0040 742 210 505

E-mail: szekhelyek@gmail.com

Kapcsolattartó: Tóth László


Adatkezelési tájékoztató 

Felhasználási feltételek

Szerzői jogok

  Minden, a Nagy haború  oldalain megjelenő tartalom (cikk, kép, videó, egyéb) a Szék-helyek portál  (továbbiakban Portál)  jogvédelem alatt áll. A szerző engedélyével másolható vagy sokszorosítható.
A www.felsoharomszek.szek-helyek.ro és www.szekhelyek.szek-helyek.ro  hírei, véleményei szabadon idézhetők és felhasználhatók, az eredeti forrásra mutató hivatkozás elhelyezésével.

Bővebben szerzői jog