A fekete asszony 3. rész (Történet az 1849-es évből, a forradalom idejéből.)

A fogolynő mondá, hogy ő Jank-ot* igen jól ismeri, kinek édesatyja néhai férje alatt szolgált, s biztos benne, hogy a túlbuzgó románok e tettét nem fogja helyeselni.

Ezen határozottan ejtett szavai hatottak a környezetre, mert az imént oly dühös vad románok egyszerre megszelídültek, sajgó, vérző sebére hideg víz borogatásokat rakván.
A most már egészen megszelídült elöljáró azt kérdé tőle: „hová szándékozik ?“

A szabadság vezére

A nagyságos fejedelem megtisztelő címet kiérdemlő II. Rákóczi Ferenc (1676–1735), az önfeláldozásra is képes haza- és nemzetszeretet megtestesítőjeként, a hit és a remény hirdetőjeként, az igazságosság és szabadság bajnokaként élt és él a mai napig a magyar köztudatban. Olyan egyéniségként, aki államférfihoz méltó módon, a közérdeket mindenek fölé helyezte, és eszerint cselekedett. Rákóczi című versében Petőfi Sándor méltán írta róla: „Hazánk szentje, szabadság vezére,/ Sötét éjben fényes csillagunk.”

Hogy otthon se unatkozzunk! Ma a Van Gogh Múzeum, Amszterdam

A gyűjtemény Vincent van Gogh mintegy 200 festményét, 500 rajzát és 700 levelét tartalmazza. itt teszünk virtuális látogatást. A múzeumban a névadó festményei, rajzai vannak kiállítva. A múzeum más 19. századi holland festők gyűjteményeivel is rendelkezik, könyvtára mintegy 24000 kötetet foglal magában, elsősorban a 19. századi művészetekről szóló tanulmányokat. Megtekinthetjük itt a festő japánmetszet-gyűjteményét is, s más 19. századi holland festők műveit. Van Gogh levelezése kapcsán természetesen számos levél, írás található Van Gogh testvérétől, Theótól is.

A tibetisztika megalapozója

Kőrösi Csoma Sándor őshaza- és Kelet-kutató nyelvtudós emléke a célratörő székely konokság, fogcsikorgató tenni akarás, megacélozott akaraterő és önsanyargató kitartás örök példájaként él a magyar köztudatban, valamint öregbíti jó hírünket szerte a nagyvilágban.
Emlékének megőrzése, és magatartásának gyakorlása, 178 esztendővel a létből való távozása után is kötelességünk, és az marad az utánunk következő nemzedékek számára is. Ebben sokat segít a Gazda József tanár úr által április elején évi gyakorisággal megszervezett, Csoma szellemiségét idéző, és munkásságának folytatására sarkalló konferencia. Az idén azonban a dühöngő járvány miatt ez sajnálatos módon elmarad.

A fekete asszony 2 rész (Történet az 1849-es évből.)

Egervári Potemkin Ödön (1823-1895)

 A velők levő Szabó áldozópap egy szívből fakadó imát mondott el a kínosan haldokló felett, s kérte a jelen volt románokat, hogy adják meg a kegyelem-döfést a szenvedőnek.

Végre a tribün (elöljáró régiesen) elébe vezették őket. E román elöljáró Dobra Péter volt, ezelőtt a fekete asszonynak rendesen fizetett ügyvédje; aki felette álmélkodott azon, hogy még életben látja őt, s ezután csakhamar tudtukra adá, nehogy jövőre uraknak tekintsék magukat, mert ők most már a románok foglyai, szállást s egyszersmind őrt rendelt számukra, az utóbbit, úgymond, személyük biztonsága tekintetéből.

A fekete asszony 1 rész

Egervári Potemkin Ödön (1823-1895)

 A kedves olvasót az 1848-49-es évekbe repítem vissza a folytatólagos novella kapcsán. Azért döntöttem, hogy a történetet közlöm, mert kézdivásárhelyi utalás is van benne.

„Általánosan tudva van, hogy nem egy magyar nő a honvédek soraiban harcolt, sőt lóháton is tett szolgálatot. S ha van oly egyéni nézet, mely ezt kárhoztatni képes, vagy pedig gúnyolódva gáncsolja e női hőslelkületet: bizonnyal téves szempontból s egyoldalúan ítél a felett. Rendkívüli korszak, rendkívüli eseményeket s egyéneket szül egy iránt. Elbeszélésem hősnője „A fekete asszony“ nem tartozik ugyan azon hölgyek sorába, kik honleányi túlbuzgóságukban fegyvert ragadtak és síkra szálltak a haza védelmére, ő amazoknál is fentebb állt s a szabadság szent ügyében tett érdemeit s önfeláldozását magasabb szempontból kell megbírálnunk, miért is múltjának rövid vázlatát az utókornak átadni méltónak találtam, s éltet a remény, hogy a tisztelt olvasó véleményemet osztani fogja.” Ezekkel a szavakkal engedte útjára Egervári Potemkin Ödön az elbeszélését, 1869-ben.

Otthon se unatkozzunk: Elekes György és "versárnyéka" (Kézdivásárhely szülöttje)

Ele­kes György nem tar­to­zik erdélyi iro­dal­munk vissz­han­gos vo­nu­latához, pe­dig vi­szony­lag széles pászmát fo­gott be e századból: 1894– ben szüle­tett és 1969-ben halt meg. A kézdivásárhe­lyi fi­a­tal­em­ber szülővárosában végzi a gimnázi­u­mot, majd Bu­da­pest­re megy egye­tem­re, ahol jogászdok­to­ri képesítést nyer. Életében nagy for­du­lat az első világháború: be­vo­nul, de ha­ma­ro­san orosz fogságba kerül és a szibériai Krasz­no­jarszk­ba hur­colják, ahol versírásra adja a fejét. 

Milánói modern művészetek múzeuma

A Dóm téren, találjuk a modern művészetek múzeumát (Museo del Novecento). A  modern, és kortárs művészet rajongói számára nyújt látványosságot. Egy különleges épületben található, mely magában is egy remek alkotás. Az olasz és a nemzetközi 20. századi művészet egyik legnagyobb olaszországi gyűjteménye tekinthető itt meg. A futurizmusnak, a spatializmusnak, és az arte povera művészeti irányzatának külön részleget szenteltek a múzeumban. Fellelhetünk olasz festők alkotásait, de más nemzetek alkotói is megjelennek: Az olasz mesterek, mint Fontana vagy Boccioni mások mesterművei, mint Pablo Picasso, Wassily Kandinsky, Georges Braque, Piet Mondrian, Paul Klee vagy Henri Matisse.

 

Hogy otthon se unatkozzunk! Ma az Uffizi Képtár, Firenze

Az Uffizi a Google térkép alkalmazáshoz hasonló megoldással 2018-ban tette bejárhatóvá termeit. A firenzei képtár rendelkezik a világ legátfogóbb gyűjteményével az olasz reneszánsz mesterek műveiből. Itt látható többek között Botticelli Vénusz születése, Caravaggio Bacchusa és Michelangelo A Szent család című rondója is.

Kapcsolat

Szék-helyek.ro 

525400 Kézdivásárhely

42-es Udvartér 1.sz.

Telefon: 0040 742 210 505

E-mail: szekhelyek@gmail.com

Kapcsolattartó: Tóth László


Adatkezelési tájékoztató 

Felhasználási feltételek

Szerzői jogok

  Minden, a Nagy haború  oldalain megjelenő tartalom (cikk, kép, videó, egyéb) a Szék-helyek portál  (továbbiakban Portál)  jogvédelem alatt áll. A szerző engedélyével másolható vagy sokszorosítható.
A www.felsoharomszek.szek-helyek.ro és www.szekhelyek.szek-helyek.ro  hírei, véleményei szabadon idézhetők és felhasználhatók, az eredeti forrásra mutató hivatkozás elhelyezésével.

Bővebben szerzői jog