Dr. Balogh János, Kézdivásárhelyen született világhírű sakkozó

Kategória: Kézdivásárhely

Dr. Balogh János ügyvéd egyike volta legsokoldalúbb olimpiai aranyérmes sakkozóknak.. Tábla melletti versenyzőként, levelezési sakkozóként világhírre tett szert. Mint megnyitáselmélet kutatóként és sakkíróként is kiemelkedőt alkotott. 1892. szeptember 10-én született Kézdivásárhelyen.

Az elemi osztályokat szülővárosában, a középiskola V–VIII. osztályát Kalocsán végezte. Édesapja, dr. Balogh Vendel 8 gyerekes ügyvéd volt. 1916 novemberében a románok elhurcolták több lakossal együtt a Răducăneni-i lágerbe, ott halt meg. Az I. világháborúban végig katonai szolgálatot teljesített, a II. világháborúban is behívták. 1912. augusztusában,
Temesvárott indult el először országos jellegű sakkversenyen, s veretlenül lett első.

A Pázmány Péter Tudományegyetemen doktorátust, majd ügyvédi vizsgát tett. A háború befejezése után, 1919-ben Csíkszeredában lett törvényszéki jegyző, de ezt az állását elvesztette. Ezután visszatért szülővárosába, ott lett a Kézdivásárhelyi Takarékpénztárnál könyvelő. Megtanulta a román nyelvet és jogrendszert. 1923-ban Kolozsváron ügyvédi oklevelet nyert. 1926-tól 1934-ig Kézdivásárhelyen ügyvédi gyakorlatot folytatott. Közben kiruccan az anyaországba 1922-ben
Budapesten, a Magyar Sakkszóvétség mesterversenyén kivívja a 2. helyet

Sakkozóként 1926-tól 1931-ig a román olimpiai csapat tagja, 1934-ig román állampolgárként élt és versenyzett. 1930-ban román bajnok, 1931-ben ezüstérmes, 1929-ben 2-3., 1926-ban és 1934-ben 3. volt. 1936-ban a müncheni nem hivatalos sakkolimpián a győztes magyar csapat tagja.

Dr. Balogh János az állandó versenyek tornavezetője írja a Magyar Sakkvilág 1942-ben. Sakkozóként 1936-tól 1938-ig, levelezési sakkozóként 1940-től 1962-ig a magyar válogatott tagja. Nemcsak a táblasakk mestere, hanem a levelezősakkozóké is.

Levelezési sakkozóként 1929-ben a Wiener Schachzeitung versenyének első helyezettje, 1930-ban a Nemzetközii Levelezési Sakkszövetség (IFSB) első versenyén 2. helyezett, 1932-ben 4., 1935-39-ben a levelezési sakkolimpián győztes magyar csapat tagja.
1941-42-ben az első magyar, levelezési sakkbajnokság 2. helyezettje. Az IFSB-től elsőként kapta meg a magyar levelezési sakkozók közül - a levelezési sakkmester címet.

1947-ben egyetlen külföldiként újra győzött a Brassóban megrendezett bajnokságon, élete egyik legnagyobb sikerét érte el, 19 résztvevő közt megnyerte a versenyt. 1950 - 52-ben a levelezési sakkolimpián a győztes magyar csapattagja. 1960 - 62-ben levelezési magyar sakkbajnok. 1962-ben véget ért VI. bajnoki versenyen pedig azt a páratlan csúcsot állította fel, hogy hetven
esztendős korára országos bajnoki cím aktív birtokosa lett.

1928-ban, 1930-ban és 1931-ben vett részt a sakkolimpiákon. Ez a csapatvilágbajnokságnak felel meg, amelyen az országok 4 fős válogatottjai játszottak; 1 tartalékot is szerepeltethettek. A csapatokban a sorrendet (azt, hogy ki hányadik táblán játszik) az erősorrend szerint igyekeztek kialakítani. Dr. Balogh 1928-ban a 3. táblán (amit asztalnak is mondanak), 1930-ban és 1931-ben a 2. táblán szerepelt. Összesített eredménye 41,5% volt, aminél jobbat a román csapatban csak a Párizsban élő, így sokkal jobb versenyzési lehetőségekkel rendelkező Baratz ért el.

Dr. Balogh János sakkozói jelentősége azonban túlnő azon, hogy csak versenyzői sikereit soroljuk. Nevét számos magyar és nemzetközi sakkirodalomban is dicséri. A megnyitáselmélet kutatás és ezeknek kikísérletezésében pedig kimagaslót alkotott játszma-kezdést és védelmet neveztek el róla.
Ötödik helyen állt a a világranglistán. 1987-ben a levelezési sakkban is bevezették az értékszámot. Az akkori értékszámokat természetesen a korábbi eredményekből határozták meg. A munka során – sakktörténeti-érdekességként – 1987 előtti évekre is kiszámolták az értékszámokat. 1955 volt az első év, amelyre ez a világrangsor megszületett, az 5. dr. Balogh János lett. 1980. augusztus 23-án halt meg, 88 évesen hunyt el Budapesten.

Tóth László

Forrás: Magyar életrajzi lexikon, Magyar sakkvilág 1942, Sakkélet 1962, Új magyarság 1939/11, Székelyhon 2008.

Fotó: Magyar életrajzi lexikon