Kelemen Hunor szövetségi elnök a kongresszuson beszélt arról, hogy az RMDSZ jövőképet kell mutasson a magyarságnak Erdélyben. Ime elkészült, a dokumentum itt olvasható, ami vitaindító. Célunk továbbra is a teljes értékű erdélyi magyar társadalom megteremtése, ennek keretében kell újrafogalmaznunk, kitalálnunk a XXI. századi Erdélyt, annak magyar közösségét olvashatjuk az elején. Igen ideje valamit kitalálni mert ez ahogy most van nagyon nem jó. (18 évnek kellett elteljen, hogy ez megfogalmazódjon politikusainkban).


Gondolom az olvasóban is megfogalmazódik a gondolat, mit fedhet a jövőkép, ami tág, megfoghatatlan fogalom. Gazdasági, társadalmi kérdések fogalmazódnak meg a dokumentumban, nagyon sok üres frázisba foglalva.
Az annyit hangoztatott autonómia kérdés pont olyan megfoghatatlan a szövegben mint minden más. Szegényes így fogalmazni ”eléggé hiányoznak azok a szakemberek, akik az autonómia gyakorlati aspektusait értelmezni tudnák.(idézet a dokumentumból)”. Közel három évtized telt el és az RMDSZ vezetői most rádöbbennek, hogy nincsenek szakembereik, aki értelmezni és tovább tudnák adni tudást az autonómia kapcsán. A szövegben az autonómia inkább kecsegtetés, mint vita indító. Általánosságokkal tele tüzdelve, érezhető, hogy nem egy koherens gondolatvitelre van felfűzve a megfogalmazása.
A dokumentumban megjelenik, hogy „Pragmatikus transzilvanizmusra van szükség.” Vajon az RMDSZ nézetében mit takar ez a felvetés? Gondolom majd kifejtik.

A közösségi oldalon megjelent kommunikációs húzásuk „“A másnaposak szövetsége”, mint reklám ügyes, de szenny.

Megint ott vagyunk, eléri a célt így választások előtt, de semmi más mint uszítás. Mintha azt sugallná, hogy ezek az ellenségeink de lám a szocialistákkal akik mellett vagyunk azok a jó fiuk. Ez minden csak nem transzilvanizmus.
A transzilvanizmus mely a 19. században jelent meg a sok változások ellenére megtartotta a vezér eszmeiségét „Erdély önállóságát”. A magyarok az önrendelkezési igényét, nem megtagadva az anyanemzethez való tartozását, Hasonló a józangondolkodó románok által megfogalmazott eszme is. Viszont úgy beszélni pragmatikus transzilvanizmusról ahogyan az RMDSZ csinálja minden csak nem önállóság. Az anyaországtól várja a segítséget hasonulva magyarországi uszító politizálással, a román hatalomtól is kicsikarnak némi engedményeket és pénzt a lojalitásukért cserébe, és ezzel függővé teszik magukat a mindenkori román kormányoktól.

Egy kis végkövetkeztetés

A dokumentumon nagyon érződik, hogy nem egy ember dolgozta ki és nem lett egy egységé gyúrva. Tele van tűzdelve közhelyekkel, ha erősebben fogalmazunk mellébeszélésekkel. Az autonómiáról alkotott kép irreleváns. A magyar-román párbeszédről semmilyen érdemi vita indító nem jelenik meg. Pedig ez lenne az autonómiához vezet egyik legfontosabb út, legyen az Erdély autonómiája és azon belül Székelyföldé, vagy csak az utóbbi. Székelyföldi autonómiával öt rövid bekezdés foglalkozik, ahhoz képest, hogy a dokumentumban kijelentik: „Székelyföld jövője tekintetében az autonómia megkerülhetetlen kérdés. Az RMDSZ számára az egyik legnagyobb kihívást jelenti az, hogy az autonómia kérdésében konszenzust teremtsen, és világos, határozott cselekvési tervet készítsen elő ezzel kapcsolatban.” - olvashatjuk. A világos cselekvési terv a folytatásban körvonalazódik. Az RMDSZ most se hazudtolja meg magát, a Neptuni Paktum szellemében tovább folyik a kis lépések politikája, feltételesen fogalmazva (tehát nem fontos) betették záró akkordként a székelyföldi autonómia fejezetbe „Középtávú célként ki lehetne tűzni azt, hogy 5-10 év távlatában legyenek már olyan román aktorok (lehetőleg helyi szinten is), akikkel civilizált vitákat lehet folytatni az autonómiáról, vagyis nem automatikusan a tabusítás vagy akár krimianalizálás legyen a reakciójuk. Ehhez tudatosan megtervezett és kivitelezett kommunikációs
stratégiára volna szükség a többség irányába.”
Kérdés eddig hol voltak azok akik vállalták a képviseletünket és mi bizalmat szavaztunk, hogy most ébrednek fel a tudatos megszervezett kommunikáció szükségességére a többség felé.
Olyan részek is vannak, mintha valahonnan valaki kimásolta volna és ide beillesztette.
A tanüggyel és gazdasággal foglalkozó részek rögzítik a pillanatnyi helyzetet, egyáltalán nem érződik a vita indító jelleg.

Nagyrészt kényelmes általánosságokat megfogalmazó szöveggel találkozunk. Ahhoz, hogy komolyan lehessen venni a vitát kiváltó jellegét a dokumentumnak több adatot és megfogalmazott célkitűzéseket kellene tartalmazzon.

Tóth

Kapcsolat

Szék-helyek.ro 

525400 Kézdivásárhely

42-es Udvartér 1.sz.

Telefon: 0040 742 210 505

E-mail: szekhelyek@gmail.com

Kapcsolattartó: Tóth László


Adatkezelési tájékoztató 

Felhasználási feltételek

Szerzői jogok

  Minden, a Nagy haború  oldalain megjelenő tartalom (cikk, kép, videó, egyéb) a Szék-helyek portál  (továbbiakban Portál)  jogvédelem alatt áll. A szerző engedélyével másolható vagy sokszorosítható.
A www.felsoharomszek.szek-helyek.ro és www.szekhelyek.szek-helyek.ro  hírei, véleményei szabadon idézhetők és felhasználhatók, az eredeti forrásra mutató hivatkozás elhelyezésével.

Bővebben szerzői jog