Hajnali pünkösd

Kategória: TV-Rádió-Film

A Kossuth Rádió kora reggeli műsora ünnepi népszokásokról

A közmédia és a Hagyományok Háza közös műsora a pünkösd hetében az ünnepkörhöz kapcsolódó népszokásokat eleveníti fel. A zenei összeállításban székelyföldi falusi vonószenekarok muzsikálnak.

 

Pünkösd a keresztény egyház egyik legnagyobb ünnepe, a tanítás szerint Jézus mennybemenetele után a Szentlélek ezen a napon szállt le az apostolokra.

A pünkösdi néphagyományokban keverednek a keresztény, az ősi pogány, illetve az ókori római elemek: a termékenység, a nász és ezek szimbolikus megjelenítése áll a szokások középpontjában. Pünkösd ünneplésében fontos szerepet játszanak a virágok, elsősorban a pünkösdi rózsa, a rózsa, a jázmin és a bodza.

Az egyik legismertebb pünkösdhöz kapcsolódó hagyomány a pünkösdi királyválasztás. A pünkösdi királyt versenyjátékokkal, a fiatalabb korosztályoknál bothúzással, kakasütéssel – és még kimondani is szörnyű –, gunárnyakszakítással választották. Aki megnyerte a versenyt, az egy esztendeig kiváltságokat élvezett. Máshol, a királynéjárás szokása alakult ki.

A pünkösdölés énekes-táncos adománygyűjtés jellegű népszokás, mely alapvetően az Alföldön ismert. Eredeti formájában lányok és legények házról házra jártak a faluban, köszöntőt mondtak, énekeltek, táncoltak, adományként pedig almát, diót, tojást, esetleg néhány fillért kaptak. A számos pünkösdhöz és ekkori adománykéréshez kapcsolódó helyi szokás közül csak a nevük miatt érdemes megemlíteni néhányat. Ilyen például a Nyugat-Magyarországról ismert „törökbasázás”, a „rabjárás” és a „borzajárás”, az udvarhelyszéki „hesspávázás".

A felnőttek ilyenkor tartották a cselédvásárt, de ezen a napon szedték a báránydézsmát, ekkor kapták a pásztorok az úgynevezett pünkösdi garast. Ez időben jellemző szokás volt a zöld ágak házba vitele. Ez ősi termékenység-varázslások emlékét is idézhette, de egyben védelem is volt a rontás, a boszorkányok ellen. A földbe tűzött zöld ág pedig a hiedelem szerint megóvja a vetést a jégveréstől, a kártevőktől.

A sok udvarlással, párválasztással kapcsolatos szokás közül csak egy különlegeset említünk meg: Tolna megyében, Bátán és a sárközi Szeremlén a májusi kalinkázás, csónakázás, ladikázás volt szokásban. Ez utóbbi helyen, a lányok az udvarlótól díszes evezőt kaptak ajándékba ezen a napon.

Gyimesben úgy tartották, ha ilyenkor esik, jó termés várható. Baranyában és Bács-Bodrogban azt mondták: „Ha pünkösdkor szép az idő, sok bor lesz”. De ha esőre állt, ez járta: „pünkösdi eső ritkán hoz jót”.

Sok helyütt hitték, hogy aki pünkösd hajnalban születik, szerencsés lesz; a hajnalban merített kútvízben való mosdás egész évre elűzi a betegséget, keléseket.

A pünkösdi harmatnak egészség- és főként szépségvarázsló erőt tulajdonítottak. Zalában pünkösd hajnalán napkelte előtt a lányok a kertben harmatban mosdottak, hogy szép legyen a bőrük és ne legyen szeplős az arcuk.

A Hagyományok Háza műsorában székelyföldi falusi vonósbandák felvételei szólnak.

 Szerkesztő-műsorvezető: Pénzes Géza

Adás: Kossuth Rádió (minden reggel 4.03)

A műsor interneten elérhető:www.mediaklikk.hu/mediatar/